Miklós
-7 °C
2 °C

Miért nincs klíma a bécsi villamoson? És a pestin?

2006.08.07. 13:19
Nincs igaza a BKV-nak, amikor arra hivatkozik, hogy részben azért nem kell légkondi a Combinókba, mert hasonló szerelvények Bécsben klíma nélkül járnak. Az Index összehasonlította a két város éghajlatát, és kiderült: Budapest, szárazabb, melegebb és a magyar fővárosban körülbelül 120 órával többet süt a nap, mint az osztrák városban. És tegyük még hozzá: Budapesten a melegebb öt hónapban egyhavi csapadékmennyiség hiányzik Bécshez képest.

A Városháza és a BKV egyaránt próbálja menteni a menthetőt a napok óta leállított Combinókkal kapcsolatban: ugyan hangsúlyozzák, hogy vannak még problémák, de a gyártó vállalta a felelősséget, és a Főpolgármesteri Hivatal és a tömegközlekedési vállalat mindent megtesznek az utasokért.

Miért is maradt ki a klíma?

Közben arról is szó esik, hogy a villamosokat miért légkondi nélkül kérte a budapesti önkormányzat a Siemenstől. A Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület, a VEKE ugyanis régóta magyarázza, hogy szükség lenne Budapesten a járművek hűtésére nyáron.

A Combino tesztelési eredménye
A Siemens hétfőn arról tájékoztatta az Indexet, hogy az első, javított Combino péntek-szombat-vasárnap éjszakai próbaútja az előzetes elvárásoknak megfelelően, sikeresen zárult. Az ajtóhiba kiküszöbölésére alkalmazott új műszaki megoldást sorozatosan tesztelték a próbaút folyamán, s nem jelentkeztek újra hibák. Az első javított és letesztelt Combino villamost a hétfőn készre jelentették a BKV-nak. A Siemens hozzátette: "a szokásos műszaki átadás-átvételi eljárás jelenleg folyamatban van". Ha az ajtóhiba javítását a BKV elfogadja, azonnal megkezdik a további járművek javítását és folyamatos tesztelését. A Siemens hangsúlyozza, hogy a cég célja továbbra is az, hogy augusztus második felétől az összes villamos ismét az utazóközönség rendelkezésére állhasson.

Erre a BKV azt szokta válaszolni, hogy a klímaberendezések nem képesek egy percnyi utazás alatt lehűteni a villamost, hiszen a Nagykörúton nagyon sűrűn vannak a megállók. Sőt, szerintük álló helyzetben azért nem működhet a légkondi, mert akkora az áramfelvétele, hogy úgymond "elégetné" a vezetéket az egyetlen csatlakozási ponton.

Bécsben sincs

A BKV és a Városháza másik érve, hogy Bécsben sincs légkondi a villamosokon (bár ott nem Combinók járnak), pedig ott ugyanolyan az idő, mint Budapesten. Egyébként tudni kell, hogy a klímaberendezések nélküli beszerzésről nem a BKV, hanem a Fővárosi Közgyűlés mondta ki a végső szót.

Az Index nem tudja eldönteni, hogy képes lenne-e egy összesen kétmilliárdba, villamosonként 50 millió forintba kerülő légkondi lehűteni a Combinókat kánikulában, de arról találtunk adatokat, hogy Bécsnek és a Budapestnek milyen az időjárása.

A BBC átlagos időjárási jellemzőket tartalmazó honlapján például döntő különbségeket találtunk a két város között, méghozzá éppen abból a szempontból, ami a Combinóknál a legfontosabb. Ez pedig az esős napok és a napsütéses órák száma, illetve a csúcshőmérsékletek értéke.

Budapest forróbb

Budapest a melegebb, ha a havi átlaghőmérsékleteket hasonlítjuk össze vagy a havi csúcsértékeket. Az esős napok és a napsütéses órák száma alapján is Budapest egyértelműen szárazabb éghajlatú, annak ellenére, hogy mindkét fővárosban kontinentális a klíma.

A BBC-n szereplő adatokból kiderül, hogy Bécsben májustól szeptemberig összesen 63 esős nap van átlagosan, Budapesten csak 52. A csapadék mennyisége 335 milliméter, Budapesten 277 milliméter. Ez azt jelenti, mintha több mint egy egész havi esőzés kimaradna, hiszen Budapesten júliusban csak 56 milliméternyi eső esik.


Klikk!

A napsütéses órák száma - májust kivéve - minden nap eggyel több Budapesten, vagyis Budapesten durván becsülve - négy hónap 120 napját figyelembe véve - 120 órával többet süt a nap, mint Bécsben. Az átlaghőmérsékletek és a maximum hőmérsékletek egyaránt Budapest melegebb klímáját mutatják.

Májusban a hőmérsékleti csúcs mindkét helyen 33 fok, viszont a havi átlaghőmérsékletek sávját nézve viszont Budapest jóval melegebb: nálunk 11-22 fok között mozognak az értékek, Bécsben pedig 10-19 között, vagyis kiegyensúlyozottabb az éghajlat az osztrákoknál és a felső határ három fokkal alacsonyabb náluk.

Havi lebontás

A júniusi adatok már egyértelműen azt mutatják, hogy Budapest éghajlata döntően eltér Bécsétől: a napsütéses órák száma nálunk 9, Bécsben 8. Az átlaghőmérséklet 15-26 fok nálunk, Bécsben hűvösebb: 14-23, tehát megint három fok az eltérés éppen a kritikus, felső határértéknél, a melegebb napoknál. Ha a hőmérsékleti rekordot nézzük, akkor szintén három fok az eltérés: júniusban Budapesten előfordult már 39 fok is, Bécsben viszont csak a 36 fok a júniusi csúcs.

Júliusban az esős napok száma nálunk 10, Bécsben 13. Érdekes, hogy míg átlagban nagyok az eltérések, a hőmérsékleti csúcsok azonosak: mindkét fővárosban 38 fok volt a legmelegebb, amit valaha mértek a BBC szerint, de az átlagok megint Budapest forróságát mutatják. Átlagban nálunk 16-28 fok van júliusban, Bécsben megint csak három fokkal kisebb a felső határ, 15-25 fok között mozgnak az értékek.

Augusztus: Budapest kiüti Bécset, öt fok a javunkra!

Ami a kánikulát illeti, ez a hónap megizzasztja a budapesti turistákat és a valószínűleg Combinón utazókat is: ilyenkor nálunk már mértek 39 fokot is, Bécsben viszont a legmelegebb valaha regisztrált hőmérséklet 34 fok volt. Az augusztusi átlaghőmérsékletek hasonlóan a korábbiakhoz, háromfokos pluszt mutatnak a javunkra. Pesten 16-27, Bécsben 15-24 fokot mérnek általában.

Szeptember: Budapest sokkal szárazabb

Kevesen gondolnák, hogy Budapesten szeptemberben esik a legkevesebb eső. 33 milliméter csapadék hullik, mindössze hét esős napon általában. A csúcshőmérséklet Budapesten 35 fok, Bécsben csak 32. A napsütéses órák száma nálunk a magasabb megint: 7, míg Bécsben ez 6 óra.

Villamosleállás, anno 1956
Lovász István közlekedéstörténész szerint a Combinók üzemzavarsorozata az UV villamosok 1956-os forgalomba állítására emlékeztet, sőt akkor sokkal nagyobb méreteket öltött - írja a Népszabadság. Az első UV-kkel a 2-es vonalán előfordult, hogy reggeltől délig a szerelvények fele üzemképtelenné vált, s ott sorakoztak "döglötten" a Belgrád rakparton, egy mellékvágányon. Érdekes, hogy minderre a BKV ma már másképp emlékszik. A cég honlapján ezt találjuk az UV-villamosokról: "1956. március 31-én a 3200-as és a 3201-es pályaszámú UV villamoskocsi sikeres műszakrendőri próbán, azaz vizsgáztatáson vett részt, és április elején - a Közlekedés és Postaügyi Minisztérium illetékes bizottságának engedélyével - forgalomba állt a kettes villamos vonalán, a Duna parton".