A döntés szerint a környezeti helyreállítást is a cégnek kell fedezni. A több mint 75 évig tartó szennyezés úgynevezett rekultivációja szakértői becslés szerint 850 millió forintba kerül.
Az iszapmentesítési ügy a csepeli szennyvíztisztító mű építésével kapcsolatban bukkant felszínre. A százmilliárd forintos beruházás ugyanis csak akkor kapja meg az építési engedélyt, ha az építési területére eső részeken megtörténik környezeti helyreállítás is. A csepeli ingatlant egyébként tavaly kétmilliárd forintért vásárolta meg a fővárosi önkormányzat a Mahart Rt-től.
A bírósági keresetet a Mahart adta be. A hajózási cég a perben azt kérte a bíróságtól, hogy állapítsa meg, ki a felelős a környezet helyreállításáért: a főváros, a csatornázási művek, vagy a Mahart. A bíróság végül a csatornázási művek felelősségét állapította meg.
A cég hiába érvelt azzal, hogy a szennyvíziszapot a korábbi szabályoknak megfelelően, engedéllyel helyezte el a csepeli szigetcsúcson, a bíróság a jelenlegi jogszabályok szerint ítélt. A helyreállítás módjáról, és határidejéről később döntenek. Egyes vélemények szerint a nem várt 850 milliós költség tovább növelheti a csatornadíjakat.
Az Info Rádió megkereste a Fővárosi Csatornázási Művek sajtóosztályát, ahol azt a választ kapta, hogy a céghez még nem érkezett meg az ítélet hivatalos szövege.
Az ügyet ismerő jogi szakértők az Info Rádiónak úgy nyilatkoztak, hogy a per egy lavinaszerű folyamat első jele. Az elmúlt néhány évben átvett szigorúbb EU-szabályok számos közszolgáltatót érintenek majd kellemetlenül, amelyek korábban az enyhébb hazai szabályozás alapján jártak el.
Példaként említették a szemétlerakókat, amelyek többségének a befedése biztos, hogy nem egyezik meg az uniós normákkal. Általános vélemény, hogy a rekultivációt a legtöbb cég várhatóan a fogyasztókkal fizetteti majd meg.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
