Eufrozina, Kende
8 °C
19 °C

Égig érő szaroszlop

2008.02.15. 07:51
A napokban tárgyalások kezdődnek a fővárosi és a XVIII. kerületi önkormányzat között arról a 2003-ban aláírt szerződésről, mely rögzíti, milyen feltételekkel támogatja a kerület a Budapesti Központi Szennyvíztisztító beruházáshoz kapcsolódó komposztáló megépítését a Cséry-telepen. Ha nem itt épülne meg a komposztáló, a főváros nagy valószínűséggel elesne az uniós pénztől.

A Csepel-sziget északi csücskén 2010-re elkészül a Budapesti Központi Szennyvíztisztító telep, melynek köszönhetően pár évre rá tiszta lesz Budapestnél a Duna víze. És ahogy az ÉlőDuna projekt oldalán írja valaki kissé látomásos természetvédő stílusban: "Budapest főutcája, a Duna újra benépesülhet őshonos halfajokkal, köztük vizával, lesőharcsával vagy menyhallal is."

Az ÉlőDuna néven is ismert projekt elemei

A Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telepre a Duna alatt két, folyó alatti átvezető csatornán jut majd el a város szennyvize. Három, már meglévő szennyvízátemelőt ki kell bővíteni: Pesten a Ferencvárosi Átemelő Telepet, Budán az Albertfalvai Átemelő Telepet és a Kelenföldi Átemelő Telepet. A közép-budai területek szennyvizét a. Budai Duna-parti Főgyűjtő vezeti majd el a kelenföldi átemelőig. A csepeli telepen keletkező iszap a XVIII. kerületben épülő Cséry komposztáló telepre kerül. A csepeli központi telep megközelítése érdekében a Szabadkikötő úton forgalmi csomópont és egy 2x1 sávos megközelítő aluljáróút épül, a Duna esetleges áradásától pedig egy 1240 méter hosszú árvízvédelmi töltés védi majd a tisztítót.

Ez a régió legnagyobb környezetvédelmi beruházása, döntően uniós forrásból épül meg. A pályázatot 2004 decemberében hagyta jóvá az EU, az 529,1 millió eurós teljes költségvetésből Brüsszel 428,7 milliót ismert el, és ebből 304,7 millió eurót a kohéziós alapból támogatásként megítélt a fővárosnak. A fennmaradó 20 százalékot a költségvetés, 15 százalékot pedig a fővárosi önkormányzat állja.

A Budapesten egy nap alatt képződő 600 ezer köbméter szennyvízből a csepeli központi telep napi 350 ezer köbmétert kezel majd. A folymat eredményeként pedig becslések szerint naponta 180, évente pedig 67 ezer köbméter szennyvíziszap keletkezik.

Vizualizáljuk ezt a mennyiséget! Ha egymásra rakott egy köbméteres kockákként gondoljuk el, akkor ötezer év alatt elérnénk a holdat. (Itt kérnénk elnézést az olvasótól a címadásért. A telepre beérkező szennyvíz várható összetétele: 60 százalék kommunális és 40 százalék előzetesen tisztított ipari szennyvíz, a több fokozatú tisztítás után keletkező anyagot természetesen nem lehet a címben szereplő főnévvel illetni.)

A környezetvédelmi engedélyben szereplő szállítási útvonal

Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telep, Csepel (XXI. kerület) Szabadkikötő út (XXI. kerület)
II. Rákóczi Ferenc út (XXI. kerület)
csepeli Gerincút (XXI. kerület)
8655 sz. út
M0 (XXIII. kerület)
M5 (XXIII. és XVIII. kerület)
a XVIII. kerületben 2009-re megépülő Külső Kerületi Körút
Ipacsfa u. (XVIII. kerület)

A fertőtlenített és szagtalan iszapot nem kell ilyen messzire eljuttatni, csupán 25 kilométerre, a XVIII. kerületi Cséry telepig, ahol a komposztálótelep létesül. Az iszapot zárt, 20 köbméteres konténerekben közúton szállítják majd, évente több mint 5 ezer fuvarral.

Miért a Cséry-telep?

A főváros 2003-ban kötött megállapodást a kerülettel a telepről, és ez került be a pályázatba, mellyel támogatást nyertek a kohéziós alapból.

A fővárosi döntését megalapozó tanulmányba, melyet a SWECO svéd-magyar konzorcium készített, még nem sikerült belenéznünk, de a helyszín kiválasztasában valószínűleg jelentős szerepet játszott az, hogy az 56 hektáros terület a főváros tulajdonában van, és egyébként is meg kellett volna oldani a rekultivációját.

A kerület jóváhagyásáért cserébe a föváros többek között vállalta, hogy 2010-re megépül a Külső Kerületi Körútnak a kerületet érintő teljes szakasza, elkészül Pestszentimre teljes csatornázása, és megvalósul a Cséry-telep teljes területének talajcseréje is.

A kerület szemponjából talán a legfontosabb tételnél, a csatornázásnál a főváros láthatóan késedelmesen teljesíti vállalásait. A helyi ellenzék, mely a telep létesítését már jó ideje ellenzi, sajtónyilatkozatokban fel is vetették, hogy fel kellene mondani a szerződést a fővárossal.

"A megállapodásban foglaltak időarányosan sem teljesültek, többek között ezért is fennáll a lehetősége annak, hogy az önkormányzatunk elállhasson a szerződéstől", mondja érdeklődésünkre Székely Péter Csaba, a kerületi önkormányzat tulajdonosi bizottságának tagja, KDNP-s képviselő. A frakció hivatalosan egyébként még nem döntött arról, kezdeményezi-e a testületben,a fővárossal megkötött szerződés felmondását.

A kerületi vezetés ugyanakkor levélben már megkereste a fővárosi önkormányzatot, hogy tekintsék át a szerződés állását. Válaszában Hagyó Miklós főpolgármester-helyettes felsorolta a teljesített tételeket, de elismerte a csúszásokat is.

"Napirendre került a szerződésben vállalt feladatok átütemezése, mert egyes határidőkön túllépett az élet" - fogalmaz diplomatikusan érdeklődésünkre Somlai Gyula, a főváros önkormányzat közmű osztályának a vezetője.

A két fél a levélváltás eredményeként abban maradt, hogy a közeljövőben leülnek tárgyalni. A kerületi önkormányzatnak még nincs kiforrott álláspontja a szerződésről. Áttekintik a főváros válaszát, leülnek egyeztetni, és utána döntenek arról, mit lépnek, mondja Mester László kerületi polgármester. A jogi helyzet ugyanis nem egyértemű, például a szerződésben várható határidők szerepelnek, a csatornázás esetében "2005 és 2009 között", és a kerület évekig tartó jogviták elébe nézhetne, ha úgy döntene, eláll a szerződéstől, és nem valósul meg a komposztálótelep.

Pestszentimre csatornázásáról Somlai Gyula annyit mondott el nekünk, hogy bekerült Budapest teljes körű csatornázási programjába, mivel így a kohéziós alapból kedvezőbben lehetne finanszírozni. Az első negyedév végén nyújtják be Brüsszelnek a pályázatot, a programot pedig 2010 végéig kell megvalósítani.

A tét: ki állja a 300 millió eurót?

Ha nem épülhetne meg a Cséry-telep, a főváros bizonyára találna alternatív megoldást, de nagy valószínűséggel elesne az uniós pénztől. Az általános gyakorlat szerint ugyanis Brüsszel egyetlen módosítást engedélyez ilyen beruházásoknál, egy pedig már folymatban van, vázolja a fő problémát Somlai Gyula. A budai főgyűjtő nyomvonalát ugyanis az UNESCO javaslatára már megváltoztatták, mivel az érintett rakpartszakasz a világörökség része.

"Kénytelenek lennénk vis majort jelenteni, és akik értenek a brüsszeli világhoz, azt mondják, nem biztos, hogy elfogadnának egy újabb módosítást, így a támogatás elúszhatna", meséli a lehetséges következményt Somlai Gyula.

De akkor is saját zsebből kellene a számát állnunk, ha nem készül el a tervezett Külső Kerületi Körútnak az a része, mely bekerült a környezetvédelmi hatóság által engedélyezett szállítási útvonalba. Ugyanis új szállítási útvonalat kell engedélyeztetni, amit a környezetvédelmi hatóság nem biztos, hogy megad.


Térkép nagyobb méretben

A XVIII. kerületi önkormányzat népszavazást írt ki március 30-ára az alábbi kérdésben. "Egyetért-e Ön azzal, hogy a Budapest, XVIII. kerület kertvároson átmenő forgalom csökkentése érdekében a fővárosi terveknek megfelelő nyomvonalon megépüljön a Külső Keleti Körút, oly módon, hogy a Flór Ferenc utca - Nefelejcs utca közötti szakasz mélyvezetésű, zárt, fedett kialakítással készüljön el?"

Az első fokú bíróság azonban a napokban elutasította a szavazásra feltett kérdést. Mester László polgármester elmondása szerint a "fővárosi terveknek megfelelő nyomvonalon" és a "Külső Keleti Körút" kifejezéseket pontatlannak találta. Az ítélet ellen az önkormányzat fellebbez. Ha a másodfokú ítélet is elutasító lesz, még az is elképzelhető, nem foglalkoznak tovább a népszavazás ügyével.

Válaszul a kerület MSZP-SZDSZ-es vezetésének népszavazási kezdeményezésére, amely a Külső Keleti Körút megvalósulására irányul, 10 ellenzéki képviselő felvetette, legyen népszavazás arról is, megvalósuljon-e a Cséry-telepen a komposztáló. A januári testületi ülésen a kezdeményezést a kormánypárti többség leszavazta arra hivatkozva, hogy a kerület nem írhat ki népszavazást olyan kérdésben, melyben szerződéses kötelezettségei vannak.

"Nem teljesen világos, hogy pontosan mik ezek a kötelezettségek. Jelenleg még vizsgáljuk a komposztálótelep megvalósításáról a Fővárosi Önkormányzat és a kerület között kötött megállapodás tartalmát, illetve annak megvalósulását, és ezt követően foglalunk állást a további lehetséges lépésekről. Annyi biztos, hogy a kerület közvéleményét élénken foglalkoztatja a komposztálótelep és a Külső Keleti Körút egymással szorosan összefüggő témája, hiszen az út első ütemének megvalósulása feltétele a Cséry-telepen megvalósítandó beruházásnak" - mondja Lévai István Zoltán, a Fidesz XVIII. kerületi frakcióvezetője.

(Cikkünk folytatásában az olvasó hamarosan elmerülhet a szennyvíztisztítás és a komposztálás technológiai és környzetvédelmi részleteiben.)