Timót, Xénia
-8 °C
-3 °C

Az összes csepeli párt összefog az MSZP ellen

2005.10.26. 20:42
Ritka alkalom, hogy a Jobbik, az SZDSZ, a Fidesz és a MIÉP közös platformra kerüljön, most mégis megtörtént ez, méghozzá Észak-Csepel eladása miatt.

"Kimondom: Csepelt privatizálták" - mondta ki Németh Szilárd, a XXI. kerületi képviselőtestület Fidesz-frakciójának vezetője. Németh abból az alkalomból hívott össze sajtótájékoztatót, hogy szinte az összes helyi pártszervezet közös nyilatkozatban ítélte el Észak-Csepel 82 hektárnyi önkormányzati ingatlanjainak eladását, amit egyébként a szocialista többségű képviselőtestület szavazott meg október elején.

A közös nyilatkozathoz csatlakozott a Fidesz mellett a Fidelitas, a Kereszténydemokrata Néppárt, a MIÉP, a Jobbik Magyarországért Mozgalom, az SZDSZ, a Szociáldemokrata Párt, a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség, a Kisgazda Polgári Egyesület, a Centrum Párt és az MDF is. Egyetlen párt persze hiányzott, ez pedig a szocialista, hiszen ők hagyták jóvá Csepel legértékesebb területének eladását.

Elfogadhatatlan az eladás

A közös nyilatkozat leszögezi, hogy az aláírók nem értenek egyet az eladással, minthogy a 82 hektáros ingatlanegyüttest több szempontból is elfogadhatatlan körülmények között értékesítették. A Csepelen ellenzékinek számító pártok azt is sérelmezik, hogy a szigetcsúcs északkeleti,legértékesebb részét a lakosság kizárásával, megkérdezésük nélkül, mélyen áron alul adták spanyol kézbe. (A vevő a spanyol Fadesa cég, amely nettó 9, bruttó 11,3 milliárd forintot fizet, ha majd megkötik vele a szerződést.)

A nyilatkozat aláírói szerint mindez "a demokrácia szabályainak semmibe vétele". Szerintük "a földterület ilyetén elkótyavetyélésének kettős célja volt: a katasztrofális költségvetési hiány eltüntetése, illetve a jövő évi választási kampány pénzelése".

Különösen Lenkei László, az SZDSZ csepeli önkormányzati képviselője sérelmezte a demokratikus szabályok figyelmen kívül hagyását a testületi döntésnél. Szerinte Orosz Ferenc szocialista alpolgármester egy tévéinterjúban úgy fogalmazott, hogy a terület új gazdájának kell majd lobbiznia a fővárosnál ahhoz, hogy beépíthetővé váljon a terület. Lenkei és a többi aláíró ugyanis mostani nyilatkozatukban hangsúlyozzák, hogy a most eladásra váró ingatlanokon két európai uniós befektetés is megvalósul hamarosan. Az egyik a csepeli szennyvíztisztító, a másik pedig a szentendrei és a csepeli HÉV összekötésével megépülő 5-ös metró. Így a földterület értéke a többszörösére növekszik 2010-re.

Mit akar a befektető?

Az aláírók azt is hangsúlyozzák, hogy Csepel önkormányzata úgy értékesítette az ingatlanokat, hogy azok hasznosításáról, beépítéséről nem egyeztetett a pályázókkal sem. Így ma senki sem tudja, hogy a befektetőnek mik a szándékai Budapest legértékesebb, városfejlesztési szempontból stratégiai fontosságú, még beépítetlen területével.

Németh Szilárd szerint a csepeli szocialisták nem fejlesztették a kerületet az elmúlt 12 évben, amióta hatalmon vannak. A most befolyó pénzt viszont olyan presztízsberuházásokra szánják, amelyek nem segítik a kerület fejlődését, így például kétmilliárd forintot költenének a Városháza felújítására.

Orosz Ferenc, a XXI. kerület szocialista alpolgármestere, aki Észak-Csepel eladását előkészítette, az Indexnek részletesen válaszolt az ellenzéki felvetésekre. Szerinte nem is igazi privatizáció történik a XXI. kerületben, hiszen a privatizáció az állami és nem az önkormányzati tulajdon magánkézbe adását jelenti. Orosz azonban érdemi választ is adott, és szerinte szó sincs arról, hogy kampánypénzre lett volna szükségük a szocialistáknak. Az sem igaz, hogy a költségvetési hiányt tömködnék be az ingatlaneladásból befolyó extra bevétellel.

Az alpolgármester elmondta, hogy csak fejlesztési célokra - csatornázásra, útépítésre - használják fel a Fadesától befolyó pénzt, amely egyébként még nem érkezhetett meg az önkormányzathoz, hiszen alá sem írták a szerződést a vevővel. A szerződésről jelenleg is tárgyalnak, de Orosz az Index kérdésére több részletet is felolvasott a tervezetből. Így elmondta, hogy a vevőnek tekintettel kell lennie a megállapodástervezet szerint a telekszomszédok érdekeire, így a főváros és a csepeli önkormányzat sem marad ki a dokumentumból.

Orosz szerint szó sincs elkótyavetyélésről a terület esetében, hiszen az értékbecslések 5-7 milliárd forintról szóltak, és a testület végül kilencmilliárdért adta el a területet. Éppen azért sikerült a felső értékhatárnál is kétmilliárd forinttal többet elérniük a pályázaton - magyarázta az alpolgármester - mert olyan gyorsan sikerült lebonyolítaniuk a tendert. Szerinte az sem jelent sokat, hogy a vesztes pályázók egyike a tender lezárása után többet ígért a konkurensnél, hiszen ez már az ajánlatok felbontása után történt, amikor már ismerhette a Fadesa propozícióját.

Feleslegesen aggódik a főváros?

Az alpolgármester elmondta az Indexnek, hogy a főváros aggodalmai nem jogosak a területeladás miatt. Egyrészt az, hogy értékesítik az észak-csepeli ingatlanokat, nem zavarja meg a tervezett Galvani híd építését, és a HÉV-ek összekötését sem. Orosz példaként a dél-pesti hídfőt említette a még csak papíron elképzelt Galvani híd esetében. Itt például senkit sem zavar, hogy magántulajdonban vannak az érintett ingatlanok, csak Csepelt szeretné a főváros eltiltani attól, hogy értékesítse saját ingatlanait. Orosz elmondta: a főváros szennyvíztisztítót telepít Csepelre, méghozzá úgy, hogy a létesítmény nem fogja kezelni a XXI. kerületi szennyvizet. Más döntéseivel is inkább negatív hatással van a főváros a kerületre, viszont szeretné ingyen megkapni az itteni önkormányzat földjeit.

Az alpolgármester ehhez még azt is hozzátette: már többször megpróbálták a kerületi önkormányzattól elvenni azokat a területeket, amelyeket ők most eladnak. 1993-ban a vagyonátadó bizottság Csepelnek ítélte az ingatlanokat, ahová a főváros eredetileg szerette volna a szennyvíztisztítóját elhelyezni. Ezt sikerült megkontráznia a kerületnek, a bíróság végül Csepelnek adott igazat, és így nem a keleti szigetrészbe épül a létesítmény, hanem a csepeli belvárostól távolabbi nyugati szigetcsücsökre, és sokkal kisebb területen, méghozzá lefedett medencékkel, ami nem okoz bűzt a környéken. Így a központibb fekvésű (keleti) kerületi ingatlanokon most valódi fejlesztések mehetnek végbe az alpolgármester véleménye szerint. Ezt a vagyont sikerült a Fidesz-kormány idején is megőrizniük, hiszen akkor meg a Mahart próbálta elperelni tőlük ezeket az ingatlanokat.

Mindezek nyomán Orosz úgy látja, hogy sem az ötös metró építését, sem pedig a Galvani híd megvalósítását nem zavarja a terület eladása. Arra a vádra pedig, hogy úgy adják el az ingatlanokat, hogy nem várják meg az értéknövekedést, így reagált: addig nem nő az értéke a telkeknek, amíg nem költenek rájuk. Márpedig az önkormányzatnak nincs pénze.

Közpénz felhasználása nélkül pedig csak az eladással lehet előremozdítani az észak-csepeli ingatlanok ügyét. A Fadesa, a terület várományosa szakcég, amely ingatlanfejlkesztésre specializálódott, ezért nem az ingatlanok adásvételét várja tőle az alpolgármester, hanem az infrastrukturális beruházások megvalósítását. A területen ugyanis 63 kilométernyi csatorna és 53 kilométernyi út megépítését kell finanszíroznia a befektetőnek. Erre jelenleg a XXI. kerületnek nem lenne pénze.

Az alpolgármester cáfolta Németh Szilárdnak azt az állítását, hogy kétmilliárdért újítanák fel a közeljövőben a csepeli városházát. Ugyanakkor elismerte, hogy terveznek rekonstrukciót, többek között az elektronikus önkormányzati feladatok ellátásához.