Még idén megkezdődik az álom a szigeten

Idén megkezdődhet az Álom Sziget névre hallgató 400 milliárd forint értékű beruházás az óbudai Hajógyári-szigeten, mondta el Sammy S. Smucha, a beruházó Álom Sziget Kft. ügyvezető igazgatója hétfői sajtótájékoztatóján. A Hajógyári-szigetre tervezett beruházás, melynek célja egy turisztikai központ létrehozása, a vasárnap Óbudán tartott népszavazás eredményeként zöld utat kapott: az alacsony részvételi arány (14,43 százalék) miatt érvénytelen lett, ami a gyakorlatban az igen döntésnek felel meg.

A beruházó Álom Sziget Kft. így megvalósíthatja a sziget déli egynegyedére tervezett szállodák, múzeumok, éttermek, kaszinó és kikötő megépítését. Emellett a fővárosi és a III. kerületi önkormányzattal aláírt megállapodása értelmében további infrastrukturális fejlesztéseket is végre kell hajtania összesen 15 milliárd forint értékben. A közcélú fejlesztések keretéből a felépülő centrum kiszolgálására megfelelő úthálózatot építenek, a sziget zöld területén elvégzik a parkosítást, játszótereket és bicikliutat építenek, magyarázta Smucha.

Az első lépések

A turisztikai központ felépítése régészeti feltárással fog kezdődni, a Hajógyári-szigeten találhatóak ugyanis a római korból származó Hadrianus-palota romjai, így az ügyvezető igazgató szerint 5-6 évig tartó építkezés csak ezek feltárása után kezdődhet meg. Hozzátette, hogy azokon a területeken, ahol a régészek nem találnak leleteket, párhuzamosan el is kezdődhet az alapozás.

Zöld szervezetek már a népszavazás előtt megfogalmazták aggályaikat, melyek szerint nemcsak a befektető által amúgy is üresen hagyott telken, hanem az eddig ismert területeken kívül is kerülhetnek elő műemlékek. Smucha az Index kérdésére elmondta, hogy ebben az esetben megváltozhatnak a tervek, akár a budavári Hiltonhoz hasonló megoldást is el tud képzelni, ahol az ókori romokat modern épületekkel ötvözték.

Kajner Péter, az Élőlánc Magyarországért politikai párt elnökségének tagja kérdésünkre kifejtette, hogy az eljárás így nem jogszerű, mert csak a fejlesztési terület teljes feltárása után derül ki, hogy vannak-e olyan leletek, melyeket "eredeti helyén és összefüggésében" kell meghagyni. Becslése szerint ez pedig eltarthat akár 1-2 évig is. Kajner hozzátette, hogy a szervezet jogászai vizsgálják a most megszavazott szabályozási tervet, és ha bármilyen hibát találnak benne, megteszik a szükséges lépéseket. Tervezik továbbá, hogy az építkezés folyamatát figyelemmel fogják kísérni, amihez persze szükségük van a beruházó ígéretének betartásához, miszerint az Álom Sziget együttműködik a zöld szervezetekkel.

Egyről a kettőre

A környék infrastrukturális fejlesztése is elkezdődik a régészeti feltárásokkal egy időben, először a két szigetre vezető híd kiszélesítését és felújítását végzik el, ezután hozzák létre az alsó és a felső rakpart közti kapcsolatot, majd a Bogdáni út alatti alagutat építik meg, ami közvetlen kapcsolatot biztosít a Szentendrei út és a Hajógyári-sziget alatti mélygarázs között. Az utolsó, még feltételekhez kötött fejlesztés az Árpád-hídról tervezett lehajtó, ehhez azonban ki kell várniuk az M0-híd megépülését, valamint el kell készíttetniük egy közlekedési tanulmányt.

A környéken lakókat és közlekedőket megnyugtathatja, hogy a háromoldalú megállapodásban foglaltak szerint az építkezést a folyóról végzik, hogy ezzel is csökkentsék a környék útjainak terhelését, tájékoztatott az ügyvezető igazgató. A hatékonyabb árvízi védekezés érdekében pedig a sziget szintjét 2 méterrel megemelik, ami így a számítások szerint az átlagos árvízi szint fölé kerül.

A sajtótájékoztatón elhangzott az is, hogy az Álom Sziget Kft. együttműködési megállapodást írt alá a Sziget Fesztivál szervezőivel, valamint a Nyugdíjas Szervezetek Országos Képviseletével, ez utóbbival a zöld területek idős emberek számára is kihasználható fejlesztése volt a cél. Előkészítés alatt áll egy megállapodás a III. kerületi vállalkozókkal is, mely szerint ők előnyt élveznek a többi vállalkozóval szemben a beszállítók kiválasztásakor.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!