Felesleges irtani a galambokat

Bár a fővárosi kabinet kedden határozott arról, hogy Budapest felkéri a Magyar Madártani Egyesületet a város galambállomány felmérésére és az elszaporodásuk megakadályozására, a szervezetet nem keresték meg az ügyben, mondta Orbán Zoltán, az egyesület igazgató-helyettese.

Orbán Zoltán szerint a problémára korábban kellett volna odafigyelni. A galambok már megtelepedtek, a lakosság nélkül nem lehet kezelni az ügyet. Véleménye szerint először fel kell mérni a fővárosi galambállomány nagyságát, mennyi madár van a különböző városrészekben, hol okozzák a legnagyobb bajt, majd ezután lakossági kampányt kell indítani. Addig ugyanis amíg a galambokat etetik, a szerves hulladékot úgy kezelik, hogy a madarak hozzáférhessenek, kár bármilyen gyérítést vagy irtást kezdeményezni.

Szakértők szerint hiába irtanak ki egy területről bármennyi galambot, ha az életfeltételek továbbra is adottak, akkor a térségben hamarosan újra megtelepednek a madarak. Ha viszont az okokat megszüntetik, akkor a szárnyasokat is könnyebb elüldözni.

A fővárosi galambprobléma 20-30 évvel ezelőtt kezdődött, a madaraknak a gabonafeldolgozók, hulladéktelepek bő éléstárat jelentettek, a lakótelepek magas épületei pedig kiváló szálláshelyet adtak. Az egyetlen fellelhető becslés szerint a kilencvenes évek elején félmillió galamb volt Magyarországon. Egyes szakértők megkérdőjelezik ezt a számot, mondván, hogy csak Budapesten megközelíti a galambok száma a 400-500 ezret.

Galambirtásra eddig Körmend önkormányzata írt ki pályázatot, a város több pontján lőállásokból vadászok lövöldöztek a szárnyasokra. Az eredményről nincs adat. Galambokkal foglalkozók szerint egy nagyobb vidéki városban is nekiláttak volna a fegyvere irtáshoz, ám a légpuskás akciót a felháborodott cekkeres öreg nénik végül megakadályozták.

Londonban etetési tilalommal, Németországban vándorsólymok telepítésével próbálják kezelni a problémát. A sólymok egy Budapest méretű városban nem jelentenek megoldást. Ráadásul egyes hírek szerint a hasonló módszert bevezető észak-amerikai városokban hamar megbánták a lépést, mert a ragadozó madarak nemcsak a galambokra, hanem a korzón sétálgató hölgyek csivaváira is le-lecsaptak.

Orbán Zoltán szerint a méreg kihelyezése, ha egyáltalán szükség lesz rá, nagyon nagy odafigyelést és szervezést kíván, nehogy más állatokban, vagy akár emberekben kárt okozzanak. Jobb megoldásnak találja a házak felújításakor védőhálók, vagy úgynevezett beülőtüskék elhelyezését, padlások lezárását.