Judit
-2 °C
8 °C

A romkocsmákat lebontják, ugye?

2005.10.25. 15:50
A kiülős helyeket mindenki szereti. A tulajdonosoknak jól fizető vendéget jelent, az önkormányzati képviselők a fejlődést látják benne. Ha nincs kutyaszar és hangoskodás, még a lakosok is elviselik, mert akár új homlokzat is kerülhet a házukra. A Studio Metropolitana a főváros kiülős helyeit vizsgálta.

A budapesti kiülős, szabadtéri szórakozóhelyeket, és romkocsmákat vizsgálta a Stúdió Metropolitana. A cég ügyvezetője, Ongjerth Richard keddi sajtótájékoztatóján összegezte a tapasztalatokat. A felmérés nem reprezentatív, a tanulmány az üzletvezetőkkel, vendégekkel és önkormányzati hivatalnokokkal készült interjúk alapján készült el.

Már régen is

A mai kiülős helyek nem előzmények nélkül alakultak ki, Budapesten már több mint három évszázada fellelhetőek a kávéházak. Ezek bécsi mintára, az urbanizáció ellensúlyozására jöttek létre. A kávéházi kultúra legfontosabb összetartó ereje volt, hogy a politika mellett a művészeti élet szereplői is ezeken a helyeken ütköztették véleményüket.

Mára ezek a funkciók eltűntek, akárcsak a törzsvendégek köre. Helyüket átvette egy üzleti szemlélet, a rövidebb kapcsolattartás ember és ember közt. Ezzel együtt nemzetközi szinten is megállja a helyét a Liszt Ferenc téri vagy a Ráday utcában kialakult kávéházi élet. A kilencvenes években megjelentek a szabadtéri szórakozóhelyek, és egy igazi budapesti specialitás, a romkocsmák intézménye is.

A városban elszórva találhatók kiülős helyek. Ezt vizsgálva kiderült, hogy leginkább a változatlanságban van az erejük. Tipikusan ilyen hely a Múzeum kávézó, amely a nyitás óta állandó arculattal bír, és változatlan az üzletpolitikája is. A sikert az is biztosítja, hogy az ELTE és a Rádió közelsége állandó vendégkört biztosít.

A lakosok is megbarátkoztak a teraszos helyekkel. Kezdetben a legnagyobb problémát az jelentette, hogy a vendéglátóhelyek nem találták a közös hangot a környéken lakókkal. Állandó vita forrása volt a hangoskodás, a kutyapiszok és a közterületek tisztasága. A legtöbb olyan csomópontban, ahol egymást érik a kiülős helyek, a vendéglátósok érdekvédelmi szervezetekbe tömörültek. Így könnyebb volt a jó viszony kialakítása a lakókkal. Biztonsági szolgálatot vezettek be, beszálltak a környező házak közös költségeibe, és akár egy épület homlokzatának felújítását is támogatták anyagilag. Ennek köszönhetően egyre kisebb a súrlódás ezeken a környékeken, mondta az ügyvezető.

Szabad tér, romkocsma

Viszonylag új jelenség a szabadtéri szórakozóhelyek elterjedése, ami az utóbbi két-három évben érte el csúcspontját. Itt is megfigyelhető a specializálódás. Van, ahol a kisebb pénzű, 18-25 éves fiatalokat, diákokat célozzák meg, és van olyan, ahol a jóval tehetősebb rétegre alapoznak

Új jelenség, és egyben a legtipikusabb budapesti szabadtéri helyek a romkocsmák. Kialakulásuk összefüggésbe hozható a retrólázzal, hiszen ezek az épületek jellemzően gangos, századelőn épült bérházakba fészkelték be magukat. Nyugaton nagyon ritka, hogy egy szórakozóhely szabadtéren, lakóházak között legyen, ezzel is magyarázható a romkocsmák nagy népszerűsége a külföldi turisták között. Közös jellemző ezeken a helyeken, hogy nagy szerepet játszik a kultúra - egyes helyeken filmek, máshol koncertek, színházi előadások - bemutatása.

Idővel az önkormányzatok lebontásra ítélik a szórakozóhelyek által elfoglalt épületeket, aminek az lesz a következménye, hogy a romkocsmák kiszorulnak a belvárosból, mondta Ongjerth Richard.

A jövő

Hatalmas lehetőségek rejlenek a kiülős helyek egyre nagyobb megjelenésében, és elterjedésében, mondta a sajtótájékoztatón megjelent Rusznák Imre, a fővárosi közgyűlés kereskedelmi és turisztikai bizottságának elnöke. A fejlődés iránya több szempontból is fontos. A tanulmány szerint az önkormányzatok, építészek sürgetik, hogy minél több ilyen hely legyen a fővárosban. Fejleszteni kell a belvárost, mert ahol nincs megteremtve egy közösségi életre is alkalmas környezet, ott elnéptelenednek az utcák, ahogy az az Andrássy úton is tapasztalható.

Fontos szempont még, hogy a Liszt Ferenc térihez hasonló koncepciók is megvalósuljanak, de bevásárlóutca jelleggel, ahol a kávézókat kiskereskedelmi üzletek egészítenék ki. Azokon a helyeken, ahol ilyen jellegű szórakozóhelyek telepednek meg, felértékelődnek az ingatlanok, és nő a környék presztízse is. Ezért fontos szempont a belváros határainak kiszélesítése, és a teraszos helyek létrehozása Budapest egykori külső városrészein, lakótelepein, mint Csepel vagy Békásmegyer, mondta Rusznák Imre.