Csepelen veszélyes élni (Fotók: Barakonyi Szabolcs)

150 ezer forint, 43 perc

Az átlagos négyzetméterár a panelrészen 150 ezer forint, a téglaházakban valamivel magasabb. Tíz perc sétával érjük el a csepeli HÉV-végállomást, hét percet vártunk a szerelvény indulására, majd tizenhárom perc alatt a Boráros térre értünk. Innen ötperces villamosozással jutottunk a kék metró Ferenc körúti állomására, ahonnan nyolc perc alatt értünk a Deák Ferenc térre. Összesen 43 perc.

Harmincezernél is több ember él a jellegtelen, legalább öt ütemben készült lakótelepen. A tervezőket dicséri, hogy jó sok helyet hagytak ki a házak között, így a kocsmából hazatérő munkásosztály zavartalanul oldalba hugyozhatja a mára elburjánzó zöldterületet. Lakóinak frusztráltságát jelzi, hogy szavazós cikkünk első része után több levelet is kaptunk, mi-van-öcsi-Csepel-innen-is-kimarad?-stílusban.

A levélírókat az is egyedivé tette, hogy másokkal ellentétben nem dicsérték, hanem egyenesen bemószerolták lakótelepüket. Egyesek visszhangosnak, mások huzatosnak ítélték Csepelt, sokan panaszkodtak a parkolóhelyek hiányára, a lepusztult játszóterekre, és mindenek előtt a csapnivaló tömegközlekedésre. (A közlekedésről bővebben most is lásd keretes írásainkat. A feltüntetett menetidők a valóságban nem, csak a BKV honlapján léteznek, de az összehasonlítás miatt kénytelenek voltunk ehhez a megoldáshoz folyamodni.) Az is megfigyelhető, hogy a lakótelepiekben van egyfajta egészséges proletár düh a csepeli kertvárosban lakókkal szemben, pedig az sem egy Madeira.

Valaha szovjet fenekek nyomták

240 ezer forint, 40 perc

Az átlagos négyzetméterár 240 ezer forint. Öt-öt perc séta és várakozás után a piros 76-os busszal 15 perc alatt érjük el az Örs vezér terét, ahol három perc után indul velünk a metró. Tizenkét perc alatt érünk a Deákra. Összesen 40 perc.

Szeretne Ön az egykori közép-európai szovjet főhadiszálláson lakni? Költözzön Erzsébet-ligetre, de arra készüljön fel, hogy mélyen a zsebébe kell nyúlnia. Jó tíz évvel ezelőtt még nagy képzelőerő kellet ahhoz, hogy a leromlott kijevi panelekkel és kisebb erdőkkel teli területbe valaki lakóparkot lásson. Mára az akkori lakásvásárlók úgy érezhetik magukat, mint akik az 1848-as aranyláz idején elsőként érkeztek a Sacramento-folyóhoz, és a talált rögöket nem játszották el San Francisco kaszinóiban. Persze, ha Erzsébet-liget valahol a Hűvösvölgyi úton lenne, akkor kapásból félmilliós négyzetméterárral számolhatnánk.

Az itt lakók elmondásaiból tudjuk, hogy a föld már nem rejt gázolajat, éles lőszert, atombombát. A szovjet időkben is az elit lakta, hülyéket nem engedtek a főhadiszállásra, azért is húzta ilyen sokáig a Szovjetunió. A sportpályát és a művelődési házat már használhatja a rabiga alól felszabadult nép, az uszodát és a könyves pavilont (rajta cirill betűvel áll, hogy "knyigi") még nem.

Patinás, de fiatalos

190 ezer forint, 25 perc

Az átlagos négyzetméterár 190 ezer forint. A 4-es busszal - várakozással együtt - tíz perc alatt érünk a Gyöngyösi utcai metróállomáshoz, innen negyed óra a Deák. Összesen 25 perc.

Költözzön a Fiastyúk utcai lakótelepre, ha vonzódik a történelemhez, és szívesen kipróbálná, hogy milyen Cs-lakásban lakni. Cs, mint csökkentett igényszintű. Ezek a házak már építésük idején - az ötvenes és a hatvanas években - is elavultak voltak. Közös mosókonyhás és zuhanyfürdős házakat adtak át azokban az években, amikor Nyugat-Európa gazdagabb országaiban hozzákezdtek a második világháború után kényszerűségből felhúzott blokkházak szanálásához.

Mégis nagy ugrás volt ez a nyomortelepek népének, akik OTP-kölcsönnel új lakást vásárolhattak vagy a szülői házból kiröppenő vidéki ifjúmunkásoknak. A Fiastyúk utca mára kifejezetten a patinásabbak közül való lett, egységes házsoraival, utcáival, tereivel egy városra emlékeztet, nem pedig házak véletlen halmazának, ahová csak aludni jár az ember.

Huzatos és esős

185 ezer forint, 23 perc

Az átlagos négyzetméterár 185 ezer forint. Öt perc séta a 81-es trolihoz, majd hat perc trolizás. Az Örsről a metró tizenkét perc alatt ér a Deákra. Összesen 23 perc.

Talán a véletlen műve, de három pályakezdő, államigazgatásban dolgozó ismerősünkkel találkoztunk az utóbbi időben a Füredi utcai lakótelepen, valamennyien köztisztviselői kölcsönnel jutottak hozzá lakásukhoz. Ambíciójukat látva nem járnak úgy, mint a Fiastyúk utcai ifjúmunkások, akik már az aranylakodalmukat ülik a szocreál díszletben. Nekik inkább az lesz a gondjuk, hogy vagyonnyilatkozatukban hogyan számoljanak majd el a panellakás árából vásárolt svábhegyi villával.

Az első forduló után sokan a Füredi utcai lakótelep kimaradása miatt reklamáltak. (Filozofikus elmélkedésre adott okot egyik olvasónk, amikor a telep előnyei között említette az azt körülvevő családi házakat, a családi házak azonban bizonyára már nem örülnek ennyire, hogy lakótelep szélén állnak.) Igazuk van, harmincezer lakossal az egyik legnagyobb fővárosi lakótelep. A viszonylagos elitközönség dacára a tízemeletes házak azért itt is baromi rondák, a telep Ond vezér úti részén pedig egyenesen lelombozó a hosszú házsor a keskeny járdával, csak, hogy rosszat is írjunk.

Megöregedtek a telepiek

155 ezer forint, 71 perc

Az átlagos négyzetméterár 155 ezer forint. Tíz perc séta és hét perces várakozás után szállunk fel a ráckevei HÉV-re. Nyolc perc alatt érünk a Vágóhídhoz, onnan a 24-es villamossal 12 perc alatt érünk a Nagyvárad térre. A metróval - várakozással együtt - 12 perc a Deák tér. Összesen 49 perc.

Egyik olvasónk hívta fel a figyelmet a Gubacsi híd tövében megbúvó szocreál lakótelepre. Néhány utcából áll csupán, a névadó erősen ipari érdeklődésű volt, erre utalnak a Téglagyár, Téglaégető, Teremszeg, Tergenye (?) utcanevek. A társadalmi problémák iránt érdeklődő levélírónk arra is kitér, hogy a Gubacsi úti lakótelep munkástelepnek épült, lakói a mai napig munkások.

Bizony, azt gondoltuk, hogy fekvésében a Hold túlsó, a Földről soha nem látható oldalával rokon telep nem a hipermarketlánc-tulajdonosok tanyája. Lehet azért, hogy hamarosan fordul a kocka, mert a szomszédban felépített Mediterrán lakóparkba elkezdtek már költözni közepesen tőkeerős vállalkozók, ami a Gubacsi áraira is jótékony hatással van. És ki tudja? Egyszer talán menő lesz olyan házban lakni, aminek a bejárata fölötti freskón piros nyakkendős rajvezető fogadja tisztelegve a csapatzászlótót, körülöttük irigy pajtások vetnek lapos pillantásokat sikeresebb társaikra.

Szabadjára engedett fantáziátlanság

170 ezer forint, 35 perc

Az átlagos négyzetméterár 170 ezer forint. Ötperces séta a buszmegállóhoz, öt perc várakozás, öt perc buszozás Kőbánya-Kispestre. Innen húsz perc a Deák. Ez összesen 35 perc.

Tizenkétezer lakásával és harmincháromezer lakójával Budapest hatodik legnagyobb lakótelepe a kispesti. A pontszerzéshez gratulálunk, az olimpián ez egy pontot jelentene a magyar csapatnak, szavazóversenyünkön azonban meglepetés lenne a hasonlóan jó helyezés. A kádári telep jól visszaadja a hetvenes évek pangását, amikor Magyarországról nézve a világ egy kiszámítható és unalmas hely volt, némi izgalmat csak a korona visszaadása jelentett, legalábbis a magamfajta hatévesnek.

A kispesti lakótelep tervezőiben még nem volt meg az Újpalotát megrajzoló álmodozók naiv társadalomszemlélete, akik legalább jót akartak tenni a későbbi lakókkal, nagy tereket álmodtak, szolgáltatásokat, mégis egy olyan telepet alkottak, ahol maximum aludni érdemes. A kispesti lakótelep tervezői nem akartak jót tenni a lakókkal, egymással párhuzamos tízemeleteseket dobtak arra a néhány négyzetkilométernyi térségre, ahol fantáziátlanságukat szabadjára engedhették.

Itt élt Zelk Zoltán is

200 ezer forint, 41 perc

Az átlagos négyzetméterár 200 ezer forint. Öt perc séta a piros 41-eshez, hat perc várakozás, tíz perc utazás. A Kosztolányi Dezső téri végállomáson öt percnyi várakozás után szállunk fel a 49-es villamosra, és - ha nincs éppen metrófelújítás - 15 perc alatt vagyunk a deákon. Összesen 41 perc.

Egyik olvasónk legszebb élményei kötődnek Őrmezőhöz, de ez még kevés ahhoz, hogy magas pontszámmal illessék. Objektivitását BBC-s magasságokba emeli, mert nem hallgatja el, hogy ablakuk az M7-es autópályára nézett.

Elég egy gyors kört tenni a lakótelepen és már-már mindent feladnánk, hogy új életet kezdjünk a 3088 lakás valamelyikében. Azért vigyázzunk, mert nem olyan kedvező a fekvése; egyik oldalról a Kelenföldi pályaudvar vasúti sínjei, másik oldalról az autópálya, illetve a hetes út kivezető szakaszai, valamint a keserűvíztelep határolják. Levelezőink többsége csupa jót ír Őrmezőről, családias, kedves, zöld, satöbbi. De akinek ez kevés volna, annak ott van egy nőolvasónk végső érve: "Itt élt Zelk Zoltán is."

Akár szeretni is lehet

165 ezer forint, 44 perc

Az átlagos négyzetméterár 165 ezer forint. Hét perc séta a keresztúri elágazás, onnan öt perc várakozás után indul velünk a 61-es expressz busz és tizenhét perc alatt érünk az Örs vezér terére. Innen, várakozással, tizenöt perc alatt érünk a Deákra. Összesen 44 perc.

Csak Rákosborzasztónak hívják azok, akik a Nagykörúton belülről nem szoktak kimozdulni, valójában Rákoskeresztúr csak a XVII. kerület lakótelepvárosa. A több ütemben készült, elég jellegtelen lakótelepet akár szeretni is lehet, ha nem gondol bele az ember abba, hogy keresztúriként aktív éveiből minimum tizet a 61-es buszcsalád valamelyikén kénytelen eltölteni. (Mondjuk, aki tud buszon olvasni, az elektroműszerészből atomfizikussá képezheti magát nyugdíjaztatására.)

Sok lapos tetejű négyemeletes házra az elmúlt években még egy szintet és nyeregtetőt építettek, így már egészen pofásan néznek ki. A rákoskeresztúri elágazás viszont - korai építésű lakótelep, buszvégállomás, talponálló, proletárszag - kedélybetegségekben szenvedőknek a hajnali órákban kifejezetten ellenjavallt.

Mindkét irányból behajtani tilos

155 ezer forint, 34 perc

Az átlagos négyzetméterár 155 ezer forint. A 85-ös megállója öt perc, a várakozási- és a menetidő összesen tizenegy perc, majd Kőbánya-Kispestről a kék metróval tizennyolc perc alatt érjük el a Deákot. Összesen 34 perc.

Nem lenne rossz lakótelep, ha mondjuk az V. kerületben vagy Kalifornia tengerpartján lenne. Így viszont az embernek már akkor elmegy a kedve tőle, amikor Kőbánya-Kispesten - ahol a hajléktalanok közül is az igazán reménytelenek élnek - átszáll a metróról a 85-ös buszra. A lakótelepen tízemeletes házak állnak kuszán, koncepciótlanul, a központban a Kőbánya-Kispestről is kiszorult hajléktalanok randalíroznak, és nem csodálkozunk, amikor megtudjuk, hogy ez az egész egy feltöltött szeméttelep és a Budapesti Fegyház és Börtön között fekszik.

Persze, ezt is túl lehet élni, ha az adásvételi szerződés megkötése után lakásunkban behúzzuk a sötétítőfüggönyöket, kitalálunk magunknak egy otthon végezhető hobbit, és lakásunkból soha többé nem mozdulunk ki. És hogy miből élünk? Az Újhegyin nem mi leszünk az egyetlenek, akiről ezt nem lehet eldönteni, igaz, közülük sokan visszajárnak a közeli böribe.

Nem hagyhattuk ki

170 ezer forint, 25 perc

Az átlagos négyzetméterár 170 ezer forint. Tíz perc sétával érünk a metróvégállomáshoz, ahonnan negyed óra a Deák tér. Összesen 25 perc.

Ha valahol a Semsey park környékén lepottyantanának, akkor első pillanatban meg nem mondanánk, hogy Csepelen, Rákoskeresztúron, Tallinban vagy Kelet-Berlinben vagyunk-e éppen. A két ütemben épült újpesti városközpontot mégsem hagyhattuk ki, mert ez Magyarország legnagyobb lakótelepe, a 16 800 lakásban 47 000 ember él.

A közönség az irodai pályakezdők és a rokkantnyugdíjas alkoholista özvegyek közötti skálán mozog. Nagy balhék nincsenek, a közbiztonság sem rossz. Aki nem szeret zsákbamacskát venni, az keressen itt egy lakást, a metró közel van, az élet kiszámítható.

Minden út ide vezet

240 ezer forint, 27 perc

Az átlagos négyzetméterár 240 ezer forint. A 99-es buszra öt perc várakozás után szállunk fel és hat perc alatt érünk a Határ útra. A metróval tizenhat perc a Deák tér. Ez összesen 27 perc.

A telepiek esküsznek rá, nekünk viszont inkább riasztó. Értelmetlenül széles utcák, a csak egy frissen várossá nyilvánított településen érezhető lokálpatriotizmus. Ráadásul hiába vezet szinte minden utca a Kós Károly térre, mégis kis híján kiautóztuk a benzint, mire a sok egyforma utca közül végre megtaláltuk a megfelelőt, bár ez lehet, hogy a mi hibánk. A házakon látszik, hogy sokáig hiányzott a műemléki védelem, mert a sok betoldással, melléképülettel, tetőtérrel már nem emlékeztet az eredeti állapotra. Bár lehet, hogy az sem nyerné el tetszésünket, az erdélyi művilágban olyan idegenül hat a Kós Károly téren átkanyargó 48-as busz.

Azért a négyezer lakásos, 1909 és 1926 között épült telepet nehéz összehasonlítani a hetvenes évek blokkházaival, de azért egy Pók utcai és egy Wekerle-telepi lakás közül nem biztos, hogy az utóbbit választanánk.