Barbara, Borbála
-5 °C
3 °C

Vízszint alatt a Margitsziget

2006.04.04. 20:33
Öt kilométernyi homokzsák védi a kutyasétáltatók és frizbisek jelenleg néptelen paradicsomát, amely egyes helyeken már közel egy méterrel van a Duna vízszintje alatt.

Egy építőtábor és egy csendes vietnámi hadállás hangulata keveredik a Margitszigeten kedden délután. Egyetemisták homokot lapátolnak a napsütésben, az uszoda tövében felállított táborban pedig terepruhás és egyéb speciális öltözetekbe burkolt egységek heverésznek.

A Katasztrófa Elhárítási Csoport (KECS) tagjai sem a Dunáról kezdenek beszélni, hanem arról a katonai zöld, 800 köbcentis quadról, amit előszeretettel használtak különböző bevetéseiken, mert könnyű, gyors, és egy tonnát is elhúz. De főleg brutális kinézetű.


Kattitnson a galériához!
A nyugalom oka, hogy mostanra körberakták az egész szigetet homokzsákokkal. Öt kilométer hosszú gát védi a szigetet, amit a fővárosi polgári védelem, a tűzoltók, a vízművek, a KECS és a fővárosi árvízelhárításért felelős csatornázási művek péntek óta épített ki.

"Négy nap alatt ötven üzemórát dolgozott a quad" - érzékeltette a munka nagyságát a katasztrófaelhárító csoport mértékegységével az egyik tag, Gyurkó Gábor, majd beindította a motort.

Katasztrófaturisták nélkül

Quaddal robogni azokon a néptelen mezőkön, ahol amúgy sétálgató, frizbiző, kutyasétáltató tömegeket látni, már önmagában is sajátos érzést kelt az emberben. De a látvány, hogy a homokzsákok nélkül a sziget már nem is létezne, világvégi zöngéket kever ehhez a hangulathoz.

A sziget legmélyebb részén 80 centi vizet tart a védmű, a magasabb területeken pedig 30-40 centi szintemelkedés kell, hogy átcsapjon a gáton a víz.

A kép csak a sziget északi oldalán lesz zavaros, a hotelek ugyanis az árvízveszély közepette is működnek, a parkoló tele van, igaz, egyetlen elegáns katasztrófaturista sem sétál a sétányt nyaldosó víz partján.

Így végül a buzgárok felé fordulunk, amelyekből ömlik a víz, de mint megtudom, a csatornában összegyűlő vizet folyamatosan szivattyúzzák át a Dunába.

Jóslatok


Kattintson
Alkonyatkor érünk vissza a bázisra, a műszakot befejező katonákkal együtt. Zsíroskenyerek és gulyásleves közt két terepruhás srác meséli, hogy tizenkét órás váltásban nyolcvan katona állomásozik folyamatosan a szigeten. A katonák indulnak haza, úgyhogy kérdem Gyurkót, a KECS-ből mikor érkezik a váltás. Semmikor, derül ki meglepő módon, a csoportnak ugyanis nincs katonai értelemben vett központja. "Ez egy karitatív szervezet, itt mindenki a saját játékát fizeti" - vázolja fel egy önkéntes szabadcsapat képét vezetőm.

Szükség van a jelenlétükre, magyarázza, tegnap például, bár ötvenméterenként állt őr a gátnál, ők vették észre a veszélyt. A "hullámverési tilalom" ellenére egy hajó ugyanis éles fordulatot tett a gát közelében, ami a védművet veszélyeztető hullámokat vetett. "Észrevettük, hogy a zsákok beljebb nyomódtak egy hosszú szakaszon. Szóltunk rádión, és harminc ember megfeszített munkával megerősítette a gátat" - idézte a krízishelyzetet Gyurkó.

A kinn éjszakázók remélik, hogy ezúttal nyugodt estéjük lesz. "Felkészültünk a jósolt legmagasabb, 9 méteres vízmagasságra is" - mondja az egyik katasztrófaelhárító, majd megjegyzi: egy maximális vízállást egyébként már meghaladott a Duna.