Mária
-7 °C
3 °C

Az utolsó előtti akadály hárult el a metróépítés elől

2004.06.29. 17:15
Akár már szeptemberben kiírhatják a 4-es metró építéséhez szükséges közbeszerzési pályázatokat, miután a Fővárosi Bíróság elutasította a lakószervezetek keresetét, ami az Etele tér-Baross tér közötti metróvonalra kiadott környezetvédelmi engedélyt támadta meg. Az építkezés 2005 második felében kezdődhet.
Elutasította a felperes a 4-es metró környezetvédelmi engedélyét (kve) megtámadó keresetét a Fővárosi Bíróság a metróper keddi, soron kívüli tárgyalásán.

Ez a 4-es metró építésének megkezdése szempontjából azt jelenti - tájékoztatta az Indexet Pandula József a DBR Metró Projekt főmérnöke -, hogy ha a jelenleg másod fokú döntés előtt álló vasúthatósági engedélyt (vhe) nem támadják meg a bíróságon (amire a mostani ítélet után kevés az esély), a Fővárosi Közgyűlés akár már júliusban kiadhatja a beruházási alapokiratot, ami az építkezéshez szükséges közbeszerzési pályázatok kiírásához kell.

A kve-re váró vhe-t napokon belül kiadhatják, ebben az esetben a tendereket szeptemberben írhatják ki, így a metróalagút építése 2005 második felében kezdődhetne el.

Még lesz lehetőségük

A bírói indoklás szerint a környezetvédelmi engedély alapos, több szakmai véleménnyel alátámasztott , ráadásul további környezetvédelmi hatásvizsgálatokról rendelkezik, vagyis a jövőben is lesz lehetősége további eljárásokat kérni a pert indító lakószervezeteknek.

Az Erzsébetvárosi Társasházak Közösségének Érdekvédelmi Egyesülete (ETKE), a Lakóközösségi Szervezetek Szövetsége (LAKSZ) és a Társasházak Lakóközösségének Érdekvédelmi Szervezete (Kekec) januárban indított pert, indítványozva, hogy vizsgálják felül a metró tavaly kiadott környezetvédelmi engedélyét. A márciusban kezdődött pert a bíróság október 15-re napolta el, másnap azonban a Fővárosi Bíróság elnöke - társadalmi érdekre hivatkozva - soron kívüli eljárást rendelt el, így ma folytatódhatott a tárgyalás. A beruházókat perlő civil szervezet állítja, hogy a lakóközösség beleegyezése nélkül nem lehet metrót építeni a lakóépületek alatt.

Támadnak a lakók

A lakószervezetek a környezetvédelmi engedélyről szóló döntést már első fokon megtámadták, fellebbezést nyújtottak be ellene 2003 nyarán. A másodfokú, lényegében változatlan környezetvédelmi engedélyről szóló határozatot 2003 novemberében adta ki a Környezetvédelmi Főfelügyelőség, amit - jogerős döntésről lévén szó -, peres úton támadtak meg a lakószervezetek.

A lakószervezetek az engedély alapjául szolgáló környezetvédelmi hatástanulmány kidolgozásával nem voltak megelégedve, és további méréseket, vizsgálatokat tartottak szükségesnek. A lakószervezetek azt állítják, hogy a ház alatti föld az ő tulajdonuk, ezért hozzájárásuk nélkül nem lehet dönteni.

Demszky boldog

Demszky Gábor főpolgármester a jogállamiság és a józan ész győzelmének nevezte, hogy a Fővárosi Bíróság kedden elutasította a 4-es metró környezetvédelmi engedélyének megsemmisítésére irányuló civil keresetet. A döntés a budapestiek és a magyar választók többségének akaratát is tükrözi - jelentette ki a Főpolgármesteri Hivatalban tartott rendkívüli sajtótájékoztatóján.

A főpolgármester azt mondta, szükség esetén rendkívüli közgyűlést hív össze, akár a nyár közepén, a szabadságolások ellenére is, hogy a Fővárosi Közgyűlés azonnal napirendre tűzhesse a beruházás első szakaszának engedélyokiratát. Az engedélyokirat kiadása után hirdethetik meg az első versenytárgyalásokat, amire Demszky Gábor reményei szerint már szeptemberben sor kerül.

A 4-es metró-kronológia
1992. szeptember 10. - A Fővárosi Közgyűlés úgy dönt, hogy a kormánnyal közösen nemzetközi tendert hirdet a Dél-Buda-Rákospalota között, ún. 4-es metróvonal építésére.
1996. november 11. - Elkészül a 4-es metróvonal megvalósíthatósági tanulmánya, mely szerint a metró nem a Kálvin, hanem a Baross térig közlekedne, november 28-án a Fővárosi Közgyűlés támogatja az elképzelést.
1997. február 20. - A Horn-kormány döntése szerint Budapest negyedik metróvonala (7,3 kilométer, 10 megállóhely) 1998 második felétől 2003-ig a Kelenföldi pályaudvar és a Keleti pályaudvar között épül meg. A 140-160 milliárd forintos beruházás 40 százalékát a főváros, 60 százalékát pedig a kormány fedezi.
1998. április 6. - A Fővárosi Közgyűlés jóváhagyja a metró első szakaszának (1996-os árakon) 120 milliárdba kerülő finanszírozási tervét. Április 9-én aláírják a metróvonal felépítéséhez szükséges hitel- és állami garanciaszerződéseket. Az EIB 200 millió ECU kölcsönt nyújt a beruházáshoz, az összköltségekből 72,9 milliárd forintot fedeznének hitelből. Az állam 23 milliárd forinttal, a főváros a belterületi földek után járó 15,3 milliárddal járul hozzá a kiadásokhoz. Az állam a teljes hitelkeretre garanciát vállal.
1998. október - Elkészülnek az engedélyezési tervek.
1998. november 5. - Az Orbán-kormány magasnak ítéli a 160 milliárd forintra becsült építési költséget, ezért úgy dönt, hogy a beruházásban nem vesz részt. December 3-án a Fővárosi Önkormányzat a 4-es metróról szóló szerződés felmondása miatt keresetet nyújt be a magyar állam, a kormány ellen.
1999. június 22. - A Fővárosi Bíróság jogerősen helybenhagyja a Pesti Központi Kerületi Bíróság 1999. április 6-i ítéletét, mely szerint a kormány jogellenesen mondta fel 1998 novemberében a metró költségeinek fedezéséről kötött szerződést. Az Orbán-kormány megerősíti: nem vesz részt a 4-es metró megépítésében.
2000. március 7. - A Fővárosi Bíróság Gazdasági Kollégiumán megkezdődik a második metróper, melyben a Fővárosi Önkormányzat felperesként a Dél-Buda-Rákospalota metróvonal Etele tér-Baross tér közötti első szakaszának megépítésére vonatkozó megállapodás teljesítését perli, arra kérve a bíróságot: kötelezze a magyar államot a szerződés utólagos teljesítésére, valamint a késedelmes teljesítés miatti kártérítésre. Ez összesen mintegy 83 milliárd forintos követelést jelent.
2000. április 11. - A Legfelsőbb Bíróság részben helyt ad az első metróperben alperes magyar állam felülvizsgálati kérelmének, és az ebben az eljárásban született első-, illetve másodfokú ítéletek indoklásában mellőz bizonyos részleteket.
2000. augusztus 31. - A Fővárosi Közgyűlés hozzájárulását adja a 4-es metró négy mélyállomása építésének megkezdéséhez és a felettük lévő utak, terek felújításához.
2001. április 6. - A Legfelsőbb Bíróság a második metró-perben kihirdetett jogerős ítéletével elutasítja a Fővárosi Önkormányzat keresetét, így a magyar államnak nem kell megfizetnie a 100 milliárd forint nagyságrendű követelést. A Legfelsőbb Bíróság öttagú tanácsának december 12-én kihirdetett felülvizsgálati döntése értelmében továbbra sem kell fizetnie az államnak.
2003. május 14. - A kormány és a főváros megállapodik, hogy a 4-es metróvonal első szakasza az Etele tér és a Keleti pályaudvar között 10 állomással épül meg, egyúttal megkezdik a Bosnyák térig tartó második szakasz 4 állomása megépítésének előkészítését is.
2003. június 12. - A Fővárosi Közgyűlés rendkívüli ülésén, a városvezetéssel együtt voksoló Fidesz-MKDSZ és MDF szavazataival, a MIÉP-esek eltérő álláspontja mellett elfogadja a kormány 4-es metróról szóló májusi határozatának végrehajtását szolgáló javaslatokat. Az állammal közös beruházásban épülő első szakasz 2002-es áron, áfa nélkül mintegy 195 milliárd forintra tervezett költségének 30 százalékát a főváros biztosítja.
2003. június 23. - A parlament elfogadja a metróvonal első szakasza megépítésének állami támogatásáról szóló törvényt, mely szerint a központi költségvetés 154 milliárd forint támogatást nyújt a fővárosnak a metróvonal megépítéséhez a Kelenföldi és a Keleti pályaudvarok között.
2003. november 27. - Demszky Gábor főpolgármester bejelenti: a főváros az Országos Környezetvédelmi Főfelügyelőségtől megkapta a 4-es metró környezetvédelmi engedélyét.
2004. január 14. A kormány véglegesen és visszavonhatatlanul jóváhagyja a 4-es metró állami finanszírozási szerződését. A szerződés többek között leszögezi, hogy a metróépítés beruházója, a beruházás tulajdonosa és üzemeltetője a BKV Rt. lesz. A cég a beruházás során felmerülő engedélyköteles tevékenységét csak a szükséges engedélyek birtokában kezdheti meg. A beruházás tervezett költsége 195 milliárd forint, amelyből az állam 154 milliárdot vállal magára.
2004. január 15. A fővárosi közgyűlés elfogadja a 4-es metróról az állammal, a kincstárral és a BKV Rt-vel kötendő szerződéseket.
2004. január 19. László Csaba pénzügyminiszter és Demszky Gábor főpolgármester Budapesten aláírta a 4-es metró építésének közös finanszírozásáról szóló 194 milliárd forintos szerződést. A főpolgármester egyúttal megállapodást írt alá a BKV vezérigazgatójával a Kelenföldi és a Keleti pályaudvar közötti metróvonal kincstári finanszírozásáról és a beruházói feladatokról.
2004. május 26. A kormány döntött a 4-es metró tervezett vonalának meghosszabbításáról, a Bosnyák térig.