Nem tudni, mi van a Hild-ház leple mögött

2006.05.16. 16:53
Budapest belvárosának hatékonyabb védelmét sürgeti az ÓVÁS és az Élőlánc. Szerintük a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalnak (KÖH) következetesebben kéne harcolni a városkép megmentéséért. A KÖH szerint érdekeltté kéne tenni a befektetőket, mert a jelenlegi rendszerben olcsóbb a ledózerolás.

A civil ÓVÁS! Egyesület és az Élőlánc Magyarország hatékony intézkedést és finanszírozási koncepciót vár Belső-Erzsébetváros és Terézváros épületeinek megvédésére, hangzott el a két szervezet közösen tartott keddi sajtótájékoztatóján. A rendezvényen részt vett a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) képviselője is.


Az ÓVÁS képei a bontásról

Gerle János építész, az Élőlánc tagja a demokrácia túlburjánzásának tartja az épületek sorozatos eladását és ledózerolását, amivel veszélybe kerül a régi pesti belváros sajátos stílusa. Gerle a civil összefogás jelképének nevezte a Hild-ház esetét. A Király utca 40. sorsa még mindig nem dőlt el, bár a pletykák szerint a fekete zacskóborítás mögött a mai napig tart a bontás. Az épület a törvények értelmében nem bontható tovább, állapota viszont veszélyes, vélik a civilek.

Ladányi János, az ÓVÁS! Egyesület tagja sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudta ezt a hírt, arra azonban felhívta a figyelmet, hogy az épület állagának dokumentálása nem történt meg. Szerinte ez az egyetlen módja az épület megóvásának, és a visszaélések elkerülésének.

Nyomoz a rendőrség a Hild-ház ügyében

Három jogász műemlék megrongálásának gyanúja miatt a Király utca 40. bontása miatt márciusban feljelentést tett a VI. kerületi rendőrségen. A rendőrség a nyomozást arra hivatkozva tagadta meg, hogy nem állapítható meg egyértelműen, mi történt az épületen, mi az, ami esetleg meghaladta az engedélyezett bontás mértékét.

A kezdeményezők a VI-VII. kerületi ügyészségen a rendőrség nyomozást megtagadó határozata ellen panaszt nyújtottak be. Az ügyészség a panaszt megalapozottnak ítélte, és utasította a VI. kerületi rendőrséget a nyomozásra.

Tévúton

Molnár Péter, az ÓVÁS! Egyesület tagja élesen bírálta a KÖH tevékenységét, szerinte ugyanis a KÖH tévesen a középutat keresi az önkormányzat képviselte befektetők és a lakosság érdekei, azaz a városvédő civilek álláspontja között. Molnár következetességet várna a hivataltól ahelyett, hogy követhetetlen módon néhány épületet levédenek, míg mások esetében késlekednek ezzel. Bizonyos házakat így már nem lehet megmenteni, az új tulajdonosok egyszerűen lebontják.

"Álláspontunk szerint a KÖH-nek nagyon egyszerű és világos feladata van: a hatósági jogosítványait maradéktalanul és következetesen, minden esetben gyorsan és határozottan kell érvényesítenie" - fogalmazott Molnár. Példaként a Király utca 40. alatt található Hild-házat említette, a hivatal ugyanis még mindig nem rendelte el az állagmegóvást, a közös cél pedig az lenne, hogy több épületben már ne lehessen kárt tenni.

Fókuszban a műemlékvédelem

Győr Attila, a KÖH Védési Osztályának vezetője válaszában elmondta, hogy a hivatal legfontosabb feladatának a műemlékvédelmet tekinti, a befektetők érdekképviselete nem rájuk tartozik. Megjegyezte ugyanakkor, hogy számos esetben egyedi döntéseket kell hozniuk az adott épület körülményeinek figyelembe vételével.

Győr elmondta azt is, hogy a Király utca 40. esetében szakhatóságként állagmegóvást nem rendelhetnek el, mindössze javaslatokat fogalmazhatnak meg. Bontás tiltására vonatkozó döntést ezzel szemben hozhatnak, ahogy ezt februárban meg is tették. Győr Attila szerint "tény, hogy a KÖH követett el hibákat" ahogy az is, hogy a főváros egyik legveszélyeztetettebbnek tartott városrészében, a régi pesti zsidónegyedben mára sikerült levédetni majd minden második épületet.

A KÖH munkatársa hosszú távon azt látná megoldásnak, ha a befektetők számára a magyar hatóságok általános könnyítést biztosítanának adókedvezmény formájában, ha műemlék épületek felújítására vállalkoznak.