Győztek a civilek a Hotel Rózsadomb ügyében

Magyarországon a jogszabályok nem elég erősek a kulturális örökség védelméhez, az építésügyi hatóságok nem veszik figyelembe az esztétikai szempontokat, az építészekből álló tervtanácsoknak pedig nincs vétójoguk, mondta Schneller István, Budapest távozó főépítésze és Bouquet László, a Budapest Világörökségéért Alapítvány (BVA) elnöke egy hétfői sajtótájékoztatón. Schneller azt is kiemelte, ezért fontos az olyan civil szervezetek fellépése, amelyek érvényesíteni tudják Budapest érdekeit, a kulturális értékek, a világörökség megmentésének szempontjait.

Egyezség a civilek és a beruházó között

Mindez azért érdekes, mert hétfőn, a budai Várban aláírták azt a megállapodást, amelyet az egykori SZOT-szálló átépítését végző Pro-Hill Kft., valamint a Budapest Világörökségéért Alapítvány kötött. Ennek értelmében a beruházó cég - az épület eredeti, hétszintes magasságát megtartva - folytathatja az építkezést. Pontosabban a cég beadhatja a módosított építési engedély iránti kérelmét. Tették ezt annak ellenére, hogy a Pro-Hill vezetője, Gyarmati Zoltán úgy véli: nekik van igazuk, jogszerűen akartak nagyobb épületet.

A Pro-Hill azonban hiába kapta meg a II. kerülettől és a Fővárosi Közigazgatási Hivataltól az építési engedélyeket, a BVA megtámadta ezeket. A hatóságok elutasították az alapítvány kérelmét, mert szerintük nem volt "érdekelt fél" a BVA. Ám a Fővárosi Bíróság végül a civileknek adott igazat, vagyis kimondta: igenis érdekelt fél az alapítvány, mégpedig a Magyarországon is kihirdetett nemzetközi szerződés, az Arhusi Egyezmény értelmében.

Nem bírták már cérnával

A bíróság döntése nyomán az alapítvány évekig húzhatta volna az eljárást, ezért döntött úgy az időszűkében lévő Pro-Hill, hogy elfogadja a civilek feltételeit, vagyis az BVA szinte totális győzelmet aratott. (A Pro-Hill hitelszerződései lejárnak, ezért szorítja az idő a céget, erről az Indexen korábban már beszámoltunk.)

A Pro-Hill kompromisszumnak nevezte a megállapodást, amelyet kötött, de az Index kérdésére az alapítvány főépítésze, Korompay Katalin elmondta: a megállapodás a civil szervezet szempontjait rögzíti, vagyis a városképet már most is romboló SZOT-szállót nem lehet tovább magasítani. A 21 méteres házat nem engedték tehát 32 méterre növelni, viszont abba belegyeztek, hogy a legfelső szinten luxuslakások, vagyis "penthouse"-ok épüljenek. Ezek a párkánytól beljebb helyezkednek el, nem növelik az épület tömeghatását, s inkább megtörik az egyhangúságot.

A Pro-Hill a megállapodás után azt reméli, hogy már jövőre átadhatja az Excelsior Budapest Spa lakóépületet, amelyben a lakásokon kívül üzletek, éttermek, kávézók és wellness szolgáltatás is lesz. Az épületben a négyzetméterárak továbbra is egymillió forint fölöttiek lesznek, mondta Gyarmati.

Milliárdos profitcsökkenés

A cég vezetője elismerte, hogy a mostani pereskedés milliárdos nagyságrendű nyereség elmaradását okozza nekik, de a vállalkozás szerinte még így is profitábilis marad.

A BVA vezetői felolvasták az ombudsman, Lenkovics Barnabás nekik írott levelét, amelyben azt indítványozza Lenkovics, hogy állítsák vissza azt a törvényt, amely a műemlékvédelmi hatóságnak akkor is beleszólást nyújt az építési engedélyeztetésbe, ha egy új épület rontja a meglévő műemlékek összhatását.