A fővárosiak 40 százaléka kitiltaná az autókat a Belvárosból

A parkolási helyzet a budapestiek egyik legnagyobb problémája városukkal, derült ki a Studio Metropolitana urbanisztikai kht. korábbi kutatásaiból. A legújabb, autóhasználatra vonatkozó felmérés, amelyet háromszáz fős reprezentatív mintán végeztek el, azt is bebizonyította, hogy nemcsak az autósokat, hanem a gyalogosokat is aggasztja az áldatlan parkolási helyzet.

A telefoninterjúkkal készült felmérést Ongjerth Richárd, a Studio Metropolitana igazgatója ismertette kedden.

Ki, hogyan közlekedik?: autós-gyalogos szolidaritás

A budapesti családok 70 százalékának van legalább egy autója, amelyet, úgy tűnik, többnyire a családfő vezet. A statisztikák szerint ugyanis a férfiak kétharmada, a nők egyharmada szokott autóval közlekedni, bár ez az arány nem egyezik a jogosítvánnyal rendelkezők arányával. Az autóval járók aránya a 30-44 éves férfiak között a legnagyobb, kétharmaduk jár rendszeresen kocsival. A végzettséggel párhuzamosan nő a gépkocsival közlekedők aránya: a diplomások háromnegyede, a nyolc általános végzettek egynegyede vezet, ezt persze jövedelmi különbségek is magyarázzák.

Az autóval járók 31 százaléka állította, hogy jellemzően tömegközlekedéssel jár, 54 százalékuk jellemzően autóval utazik a városban. Az autósok 14 százaléka mondta, hogy fele-fele arányban használja a BKV járatait és az autóját. A gyalogosok 79 százaléka az esetek döntő többségében tömegközlekedéssel jár. A megkérdezettek 90 százaléka - függetlenül attól, hogy gyalogos vagy autós - legalább hetente egyszer ül kocsiban, így nem véletlen, hogy az autót nem vezetők is szívükön viselik a parkolás gondjait.

Az autóvezetők háromötöde szinte mindennap kocsiba ül, további több mint 10 százalékuk hetente legalább négy-öt alkalommal. Az autósok 47 százaléka mindennap kocsival jár munkába, 20 százalékuk naponta kocsival megy bevásárolni. A kocsival közlekedők további egyharmada hetente többször autóval indul bevásárolni.

Parkolási szokások: garázsos szaki bácsik, fiatalok az utcán

Az autósok 50 százaléka lakhelye közelében, az utcán tartja kocsiját, 44 százalékuk rendelkezik garázzsal vagy zárt udvarral, 3 százalék az őrzött, szabadtéri parkolókat választja, 2 százalék bérelt garázsban vagy parkolóházban rakja le az autót. Érdekes, hogy az idősebb válaszolók 60 százalékának van garázsa, a fiataloknál ez az arány már csak 25 százalék.

Ha dolguk akad a városban, az autós válaszolók 50 százaléka a célponthoz közeli parkolóhelyet választ, függetlenül attól, hogy fizetőövezetben van-e, vagy sem. Egyhatoduk állította, hogy inkább nem is ül kocsiba, ha fizetni kell a parkolásért, ez az attitűd inkább a nőkre jellemző: egyharmaduk vallotta ezt. Az összes autós válaszadó egyharmada azt mondta, fizetőövezetbe is autóval indul, de inkább messze parkol le, és tömegközlekedési eszközökkel közelíti meg az úti célt. Parkolóházban az összes megkérdezett egynegyede, a fiatalok 40 százaléka parkol rendszeresen. A budapestiek szemében ideális parkolóhely legfőbb ismérve a biztonság, ezt követi az olcsóság kritériuma, legkevésbé a fedettség számít.

A jelenlegi parkolási rendszer az összes megkérdezett 51 százaléka szerint csak hátrányokkal jár, 33 százalék úgy látja, hogy előnyei és hátrányai is vannak (ez az álláspont a magasabb iskolai végzettségűekre jellemző), míg egy optimista 7 százalék szerint csak előnyei vannak a parkolási szisztémának.

Népi javaslatok a probléma megoldására

A válaszadók a Studio Metropolitana által felvázolt megoldási lehetőségek közül választhattak. A legnépszerűbb verzió az volt, hogy parkoljon kevesebb autó, a második legkedveltebb az utcai parkolás árának csökkentése volt. Kevesebben szavaztak arra, hogy az önkormányzatok támogassák a parkolóházakban és mélygarázsokban való parkolást, így csökkentve az ottani díjakat. A megkérdezettek 70 százaléka szerint egyébként nincs elég mélygarázs, 7 százalékuk szerint viszont elegendő, vagy éppen sok van belőlük. A P+R parkolókat hasonló arányban hiányolják a felmérésben részt vevők.

Az összes megkérdezett közel 90 százaléka úgy tartja, hogy a parkolási díjakat vissza kellene forgatni a rendszerbe. Ezzel párhuzamosan a válaszadók kétharmada szerint a fizetős rendszerrel csak a parkolási társaságok járnak jól. A megkérdezettek fele egyenesen úgy tartja, hogy a fizetős parkolás kifejezetten azért vezették be, hogy az önkormányzatok bevételre tegyenek szert. Megítélésük szerint a bevétel 46,52 százalékát a társaságok zsebelik be, míg a befolyt összeg 20,24 százaléka a kerületeket, 23,27 százaléka a fővárost gazdagítja.

A válaszolók 70 százaléka szerint megoldás lenne a négyórás parkolás (jelenleg két óra várakozási idő a maximum), szintén 70 százalék tartaná jó öltetnek az árcsökkentést, 32 százalékuk viszont a parkolási díjak emelését üdvözölné, hogy az autósok a BKV járatait kényszerüljenek igénybe venni. A "ne legyenek az utcán parkoló autók" verziót 30 százalék támogatná, 16 százalék megoldásnak tartaná, ha a fizető zónát egész Budapestre kiterjesztenék.

A tiszta levegőjű város víziója

Megdöbbentően sok ember, a válaszolók 40 százaléka támogatja azt az elképzelést, hogy az V. kerületet mentesítsék az autóforgalomtól, és cska behajtási díj ellenében engedjék be a gépjárműveket. Ugyanerre az ötletre 53 százalék mondott kategorikus nemet, a legtöbben azzal az indoklással, hogy ez igazságtalan lenne a kerület lakóival. Sokan tartják úgy, hogy ez megoldhatatlan lenne, megint mások szerint nem lenne értelme ennek a lépésnek.

A válaszadók 33,6 százaléka támogatná az autómentes övezet kiterjesztését a Duna és a Nagykörút által határolt területre. Ezzel a felvetéssel egyébként az autósok 20, a gyalogosok 50 százaléka értett egyet. A megkérdezettek 61 százaléka elveti ezt az ötletet.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!