Olivér
1 °C
5 °C

Sokan kibújnának a szmogriadós korlátozás alól

2009.01.28. 08:17
Már az első szmogriadó idején több tucat szervezet és magánszemély kért mentességet a páros-páratlan rendszámú autók kitiltására vonatkozó korlátozás alól a főpolgármesteri hivatalnál. Egy friss közvélemény-kutatás szerint a budapestiek 88 százaléka egyetért a szmogriadóval, ám az érintettek fele nem tartotta be a szabályt, a szabálykövetők egyharmada pedig baleknak érzi magát.

Az első szmogriadó napokban összegzett tapasztalatai szerint a páros-páratlan rendszámokra vonatkozó korlátozás sok autósnál kiverte a biztosítékot: több tucat szervezet és magánszemély követelt mentességet a rendelet hatálya alól.

A mezőgazdasági szakigazgatási hivatal például a romlott hús okozta vészhelyzetre, a gázkészülék szervizek gázproblémákra, a gyógyszer-nagykereskedések a gyógyszerellátásra, az állatorvosok a beteg állatokra hivatkozva kérnek mentességet.

Szintén mentességet kértek az autókölcsönzők, a kórházakat és iskolákat ellátó szállítók, a kötbéres szerződésű fuvarozók, a taxisok, a tűzoltók a magánjárműveikre, a minisztériumok tisztviselői vagy a MÁV a szolgálati gépkocsikra.

A magánszemélyek közül van, aki az aznapra szóló kórházi beutalóra hivatkozik, a mozgáskorlátozottakat szállítók is mentességet kérnek. Egy környezettudatos budai polgár, akinek egy nagy dízelterepjárója és egy kisebb benzines kocsija van (az egyik páros, a másik páratlan rendszámmal), az utóbbira kért mentességet, mondván, hogy így nem kell a környezetszennyezőbb járművel bemennie a városba.

A közvéleménynek tetszik, de nem tartja be

Körülbelül egy héttel az első szmogriadó után szinte minden budapesti hallott a légszennyezés csökkentése érdekében bevezetett intézkedésekről a Medián friss közvélemény-kutatása szerint. A fővárosiak 96 százaléka tudta, hogy korlátozták a gépjármű forgalmat és egynegyede a szmogriadó egyéb intézkedéseit is fel tudta sorolni.

A nagy többség helyeselte is a riadó bevezetését – még ha a konkrét megvalósítással voltak is problémáik – és általában véve szinten mindenki egyetértett azzal, hogy a levegő tisztasága fontosabb a közlekedés zavartalanságánál.

A tettek azonban nem mindig voltak összhangban a szavakkal. A budapestiek becslése szerint csupán minden ötödik autós tartotta be a korlátozásokat, vagy azért, mert nem tudta máshogyan megoldani a közlekedést (43 százalék szerint főleg ezzel magyarázható a szabályok megsértése), vagy egyszerűen azért, mert tudták, hogy úgysem fogják megbüntetni őket (szintén 43 százalék).

Kedvezőbb a kép, ha arról kérdezzük az embereket, hogy ők személy szerint hogy jártak el. Persze a válaszadók hajalmosak lehetnek arra, hogy a valóságosnál jobb színben tüntessék fel magukat a kérdezőbiztosok előtt, de még így is többen voltak olyanok, akik bevallották, hogy a korlátozás ellenére is használták az autójukat, mint azok, akik az állították, hogy betartották a szabályokat.

Ezek szerint tehát az autóval közlekedők közel fele tartotta be a szmogriadó rendelkezéseit, ami egyébként összhangban van forgalomszámlálási eredményekkel is. Bárhogy is tettek az autósok, az esetleges büntetés nem nagyon befolyásolta a döntésüket.

A korlátozást betartók elsősorban a levegő tisztasága érdekében tették félre az autójukat, míg a „szabálysértők” túlnyomó többsége (92 százalék) arra hivatkozott, hogy nem tudta másképpen megoldani a közlekedést – csupán 7 százalék mondta azt, hogy úgysem büntettek érte.

Pedig azt szinte minden kérdezett (96 százalék) tudta, hogy a rendőrség nem büntetheti meg a korlátozások megszegőit. Éppen ezért is lehet, hogy a fővárosiak túlnyomó többsége fontosnak tartaná a szmogriadóval kapcsolatos jogszabályok összehangolását.

Azzal szinte mindenki (87 százalék) egyetért, hogy az egész országban egységesen szabályozzák a büntetéseket, azzal viszont valamivel kevesebben (63 százalék), hogy a rendőrség büntethesse meg azokat, akik nem tartják be a szmogriadóban elrendelt korlátozásokat.

Ez utóbbit persze főleg az autóval naponta közlekedők nem szeretnék, és ők voltak azok is, akik leginkább bírálták a szmogriadó bevezetését. Nagyjából ugyanakkora (20 százalékos) csoportot tesznek ki azok is, akiknek a családjában van tüdőbeteg: ők érthető módon az átlagnál nagyobb arányban támogatták a szigorításokat és a szmogriadó bevezetését.

A felmérést a Főpolgármesteri Hivatal megbízásából 2009. január 18-án készítette a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet Budapest felnőtt népességét reprezentáló 500 fő telefonos megkérdezésével. A minta kisebb torzulásait a KSH adatait felhasználva matematikai eljárással, úgynevezett súlyozással korrigálták, és így a minta jól tükrözi a szavazókorú lakosság nem, életkor, iskolai végzettség és kerület szerinti összetételét. A közölt adatok hibahatára az adott kérdésre válaszolók számától függően ±3-6 százalék.