Natália
-3 °C
8 °C

A Szabadság-szobor mint jövedelemforrás

2004.06.23. 10:43
A Citadellára engedély nélkül teraszt építő vállalkozó újabb pénzforrást fedezett fel a Gellért-hegyen. Belépődíjat szedne a Szabadság-szobornál, ami szerinte "állami tulajdonú magánbérlet". A tulajdonos főváros nem is hallott Veres ötletéről, a Kincstári Vagyoni Igazgatóság szerint pedig a vállalkozónak erre nincs joga. Veres István ennek ellenére már felépítette a kaput, és fokozatosan bevezetné a fizetős rendszert.
A Gellérthegyen dolgozó taxisok, rendészek és árusok a múlt héten még úgy tudták, június 15-től belépőt szednek a Szabadság-szobornál, a kérdés csak az volt, hogy nyolc, négy vagy két eurót. Egyelőre úgy néz ki, csak az őrző-védő csoport létszámát háromszorozzák meg, pénzt majd csak később szednek.

"Múlt hétfőn, a reggeli eligazításon jött a hír, hogy mégsem kezdjük el szedni a belépőt. Nyár végéig fokozatosan fogják bevezetni, először csak amikor műsor van, hogy az emberek lássák, kapnak is valamit a pénzükért. A tulaj költségeit fedezi a fagyi-kávé forgalom, és amúgy sem ebből él, de ne tőle kérdezősködj, inkább menj fel a veresur.hu-ra, ott rajta van, hogy mivel foglalkoztunk" - tájékoztat a biztonsági őr a napokban épült középkori hatású fáklyás várkapunál.

Klikk a képre!
Ilyen honlap ugyan nincs, Veres István dolgai méggsem ismeretlenek az újságolvasók előtt. A Citadella-terasz annak ellenére felépült, hogy a hatóságk naponta szállítatták el rendőri segítséggel az építkezésen dolgozó munkásokat. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) végül lebontatta a teraszt, de megmaradt a királykék neon a Citadella homlokzatán, a Káposztásmegyeri lakótelepről is látszik.

Veres egy másik építkezése szerencsésebben végződött, ráépítéssel szerzett tulajdonjogot a Kádár-villában, amit, akárcsak a Citadellát, a Kincstári Vagyoni Igazgatóságtól bérelt. Veres 1999-ben határozatlan időre vette bérbe a Citadellát (a vagyonkezelői jogok elvileg negyven évre szólnak).

Ez rosszul hangzik, de adtak már bérbe kastélyt egy forintért, felújításra kötelezve a bérlőt, ami főleg akkor célszerű, ha a tulajdonos (sok kiemelt műemléknél az állam) nem piacorientált szervezet. "Nem arra van kitalálva, hogy gazdaságosan üzemeltessen valamit" - gyakorol önkritikát a területet bérbeadó KVI.

Itt más a helyzet. Egyrészt a Citadellára szóló bérleti szerződés nem kötelezi felújításra a bérlőt, a vagyonkezelési szerződés, amelyben Veres korábbi cége, a Citadella 4U az első években milliárdos nagyságrendű felújításokat vállal a terület használatának ellenértékeként, végül is nem lépett érvénybe, így például a várfal javítását most a kincstár állja. Másrészt az erőddel együtt végül is a Szabadság-szobrot is kiadták Veresnek, legalábbis a bérlő és az illetékes XI. kerületi és fővárosi önkormányzatok láthatóan így értékelik a helyzetet.

Egy helyrajzi számon

A bérleti szerződés eredetileg csak az erődre vonatkozik, de a Citadella egy helyrajzi számon szerepel a körülötte futó aszfaltúttal és a Szabadság-szobor bástyájával. Erre a 5412 helyrajzi számú háromhektáros belterületi telekre kötött 2000-ben vagyonkezelési szerződést a Kincstári Vagyoni Igazgatóság és a Citadella 4U Kft., utóbbit azóta Citadella Investnek hívják, vezetője változatlanul Veres István.

Ezen a jogcímen szedne a vállalkozó belépti díjat a Szabadság-szobornál. Az alkalmazottakkal ellentétben megkeresésünkre Veres azt állítja, nem lesz júniustól belépőjegy, az új rendszert fokozatosan vezetik be, és a vasárnap jövőre is ingyenes maradna. Veres elmondása szerint egyelőre csak a szolgáltatások színvonalát növelik, légópince nyílik panoptikummal (ahová eddig 400 Ft volt a belépő, most 1200 Ft-ot kérnek), a sétányon bohócok és mutatványosok enyhítik a budapesti látkép unalmát. Már megnyílt a Budapest Anno szabadtéri kiállítás is, amin korabeli kandeláberek fényében nézhetik meg Klösz György fotóit azok, akik már belefásultak a panorámába.

A frissen felépített kapura Veres szerint azért volt szükség, mert a Nemzeti Örökségvédelmi Hivatal kitiltotta a Citadella körüli útról a buszokat, megszűnt a fölső parkoló, és a jóval nagyobb és eddig ingyenes alsó parkolóban parkolóórákat állítottak fel.

A forgalomtecnikai változtatáshoz egyébként a KVI is hozzájárult, a kapuhoz viszont a kincstár jogi képviselője szerint nem. A színpad és a sörkert építésére a várfalon kívül kivételes engedélyt adtak ki az uniós csatlakozást ünneplő nyári eseménysorozatra, de állítólag a bérlő már finoman utalt rá, hogy a rendezvényeket nem lesz módjukban az eredeti program szerint megtartani. Talán pont azért, mert a belépőjegy terve egyelőre meghiúsult.

Magántelek

Klikk a képre!
A Szabadság-szobor amúgy a főváros tulajdona, Tiba Zsolt főjegyző szerint azonban nem volt hivatalos egyeztetés fővárosi szinten a belépőjegyekről. A telek a XI. kerülethez tartozik, de a hírre hivatalosan a kerülettől senki sem kívánt reagálni.

A kerület szerint tehát a Citadella Invest birtokon belül van, amit a bérbeadó kincstár egyébként vitat. Veres "állami tulajdonú magánbérlet"-nek tekinti az 5412-est, és nem érti Hegyi Pétert, a KVI jogi főelőadóját, aki a "kváziközterület" kifejezést használja a telekre.

"Jogállamban élünk!" - méltatlankodik Veres, és ezt nagyon komolyan gondolja, cége több szinten és több fronton szövevényes perben áll a KVI-vel, és a Citadella műemléki státusát is vitatják, kár, hogy a bérleti és a vagyonkezelési szerződésben is műemlékként szerepel az épület.

A KVI - Veres István szerint nem mérvadó - hivatalos véleménye szerint a Citadella Invest rosszhiszemű jogcím nélküli használó, állásai gyengülnek, már négy pert vesztett a KVI-vel szemben. A bérlő és bérbeadó viszonya a teraszügy idején romlott meg, végül a KVI indoklás nélkül felmondta a bérleti viszonyt. Döntésének a bíróság első fokon helyt adott, a másodfokú tárgyalás most folyik. Jogerős bírósági ítélet alapján a vagyonkezelői szerződés sem érvényes, mert műemléki státusza miatt az NKÖM beleegyezésére lett volna szükség, amit 2000-ben az akkori miniszter, Rockenbauer Zoltán nem adott meg.

A kincstár szerint a vállalkozó nem rendelkezik semmiféle jogosultsággal a terület lezárásra és a belépti díj behajtására. Szeretnék birtokon kívül helyezni. A kiköltözéshez a KVI ki kell fizesse a Citadella Investnek az értéknövelő beruházások és a bérleti díj különbözetét.

Veres szerint a KVI által is elismert befektetett összeg körülbelül 250 millió forint, amit nagyrészt a közművek (fűtés, vízvezetékek, villámhárító) felújítására fordítottak. Hegyi ezt úgy kommentálta, hogy a cég a KVI szerint is értéknövelő és hasznos beruházásokat végzett, de a kártérítés - Veres követeléséhez képest elenyésző - végösszegéről folyó egyeztetés megszakadt.

Országos jelkép

Becslések szerint a bérlő egyetlen szombati partin kétmillió forintot kereshet, az erőd fenntartása, karbantartása tehát a terület üzleti lehetőségeinek kihasználásával, belépődíj nélkül is megoldható. A terület üzemeltetésére számos más jelentkező is van, a KVI a perek bejfejeződése után nyilvános pályázatot fog kiírni a terület kezelésére. A kincstár jogi előadója különben nem tartaná szerencsésnek a legkisebb belépti díjat sem a "nemcsak Budapest szimbólumaként, hanem országos jelképként ismert" szobornál, a területet szeretnék a nyilvánosság előtt nyitva tartani.

Jó kérdés még az is, hogyan lehetett 1999-ben ilyen sebtiben kiadni a város legfeltűnőbb fekvésű ingatlanját, de Veres István szerint a KVI tulajdonképpen neki köszönheti, hogy a Budapest Tourist citadellabeli állásainak meggyöngülésével megszerezte a telek kezelési jogát: "Az itt helyet bérlő cégeket egyesítve én kerestem fel a KVI-t azal az ötlettel, hogy ezentúl közvetlen tőlük vegyük bérbe a területet." Hegyi szerint a történet igaz, de ez nem változtat azon a tényen, hogy a Citadella a kulturális örökségvédelmi törvény 1. sz mellékletében felsorolt műemlék, az állam kizárólagos tulajdonában kell maradjon, és az államháztartási törvény alapján mindig is a KVI kezelésében volt, a Budapest Tourist csak a kezelési jogokat gyakorolta.