Eufrozina, Kende
8 °C
19 °C

Életveszélyes a Körúton sétálgatni

2008.02.17. 21:26
Már ebben az évben is annyiszor volt erősen szennyezett a budapesti levegő, hogy további három magas porszennyezettségű nap után drasztikus intézkedéseket kellene hoznia a városvezetésnek. Hagyó Miklós szerint a főváros rengeteg fontos intézkedést hozott, de arra nem válaszolt, miért nincs Budapesten szmogriadó. Pedig a fővárosban évente közel kétezren halnak meg porszennyezettség miatt, a megbetegedések száma eléri a százezret, az asztmás megbetegedések száma az utóbbi évtizedekben a tízszeresére nőtt. A Levegő Munkacsoport, a Magyar Kerékpárosklub és a Greenpeace tüntetést szervezett vasárnap.

A levegőszennyezés leginkább a mozgalmármentalitású budapestieket izgatja, derült ki a főváros kritikus, vagy inkább kritikán aluli levegőminősége miatt szervezett tüntetésen. A ragyogó, de fagyos vasárnap délután összegyűlő 4-500 demonstráló legtöbbje ugyanis vagy zöld érzelmű fiatal volt, akiket esténként transzparens nélkül lehet látni valamelyik romszórakozóhelyen. Vagy városi kerékpáros, akik közismerten minden progresszív civil megmozdulásra elmennek. Kevés volt viszont az olyan, aki nem viselt sem speciális kerékpáros öltözéket, sem futártáskát, sem bő zsebes nadrágot, sem arcmaszkot, és akinek az egyetlen kötődése az ügyhöz, hogy Budapesten él.

Mintha a fővárosiak úgy gondolnák, hogy az a szürke, kesernyés ízű köd, amiben napközben az utcán gázolni szoktak, szükségszerű velejárója a városi életnek. Előfordulhat persze, hogy a többség egyszerűen csak megcsömörlött a véleménynyilvánítás ezen közvetlen, a nagypolitika által viszont lejáratott módjától.

Stop szmog!

Pedig a különbség látványos, a vasárnapi felvonulás legjellemzőbb jegye ugyanis a csöndes vonulás volt. Mintha néhányszáz ember véletlen pont ugyanakkor határozta volna el, hogy ebéd utáni séta gyanánt az Astoriától legyalogol a Deákig.

A szónoklatokat is vasárnapi hangulatban hallgatták, ami érthető, hiszen az elhangzó tények egy része minden budapesti számára evidens, de még ami nem, azzal sem tudna vitatkozni egyetlen, rendszeres légcserére szoruló élőlény sem.

A legrosszabb levegőjű városok közt

Ki vitatkozna a Kerékpáros Klub elnökének szavaival, miszerint egy budapestinek eszébe nem jutna a Körúton sétálni, ha például a gyerekeivel mozogna kicsit délután.

László János hivatkozott tanulmánya szerint ha azt a 7,5 kilométert, amit a fővárosiak átlagosan autóznak naponta, biciklivel tennék meg, 26 százalékkal csökkenne a levegő széndioxid-tartalma. László szerint a kedvező folyamatok elindításához azonban a városvezetésnek kell először lépnie. A fővárosi önkormányzatnak írt petíciójukban ezért megemlítették, hogy nem lesz fejlődés addig, amíg sokaknak olcsóbb autóba ülni, mint tömegközlekedni.

A Kerékpáros Klub elnöke lehetetlennek nevezte, hogy a legtöbb utat még most csak az autósokkal számolva tervezik meg, noha a gyalogosközlekedés, a kerékpárosok és a tömegközlekedés igényeit kellene elsőként figyelembe venni.

A Levegő Munkacsoport elnöke grafikonokkal a kezében lépett mikrofonhoz, hogy alátámassza, Budapesten meredeken emelkedik az asztmások és tüdőrákosok száma, párhuzamosan a porszennyezettség növekedésével.

Lukács András szerint teljesen alaptalanok azok a hírek, miszerint a főváros levegője európai viszonylatban a jobbak közé tartozik. A feje fölé emelt légszennyezettségi térkép adatai alapján Budapest ugyanis a legrosszabb levegőjű városok közt van. A káros folyamatokat gyorsítja, hogy a főváros a védett természeti területeket, erdőket a közelmúltban "korlátozottan forgalomképessé", azaz eladhatóvá tette. Így jelentős zöldterület kerülhet befektetőkhöz, akiknél nyilván nem a további fásítás lesz a fő fejlesztési irány.

Nem létezik szmogriadó Budapesten

A Greenpeace munkatársa, Rohonyi Péter állította, hogy a fővárosnak nem kell rögtön költséges intézkedésekkel számolnia, mivel vannak olyan megoldások, amelyek kis költséggel és rövid időn belül eredményt hozhatnak.

Rohonyi kiemelte a tájékoztatás szükségességét. A szakértő elmondta, hogy míg Belgiumban köbméterenkénti 70 mikrogramm porszennyezettségnél már sebességcsökkentésre kötelezik az autókat és csökkentett üzemelésre a gyárakat, Budapesten még akkor sem történik semmi, ha a Deák téren a szennyezettség a 150-200 közötti tartományban mozog. A szabályok szerint évente legfeljebb 36 nap emelkedhet ez az érték 70 fölé. Tavaly 163 nap mértek egészségre ártalmas pormennyiséget, idén pedig már 33 alkalommal. Azaz még három határtúllépés után a fővárosnak drasztikus intézkedéseket kellene hoznia. A főváros azonban még sosem rendelt el szmogriadót.

A Greenpeace a helyzet megoldásaként dugódíjat, a kerékpározás feltételeinek javítását, több zöldterületet és a járdák gyalogosközlekedésre alkalmassá tételét követelte.

A jövő a vég nélküli párbeszédé

A lehangoló adatok ellenére is békés hangulatot csak az törte meg, amikor a mikrofonhoz lépett Hagyó Miklós főpolgármester-helyettes, hogy a problémákra pozitív hírekkel válaszoljon. Bejelentette, a főváros vezetése már számos intézkedést hozott az ügyben, így például 66 szavazattal elfogadták Budapest környezetvédelmi programját. A fontos ügyekben együttműködnek a civilszervezetekkel, fellépnek a belvárosi kamionközlekedés ellen, és uniós pályázatokon dolgoznak.

Klikkeljen óvatosan!

Hagyó egy ideig nem hagyta magát kizökkenteni az olyan, lentről érkező kérdésektől, hogy ha ennyi előrelépés történt, akkor miért romlik tovább a főváros levegője. A válasz nélkül hagyott hallgatóság azonban nem úgy viselkedett, mint a bepogácsáztatott városházi újságíró, hanem egyre többet és egyre hangosabban kiabált: a főváros miért nem rendel el soha szmogriadót?

"Én ennek ellenére jövőre is eljövök erre a tüntetésre" - mondta végezetül Hagyó, jelezve, hogy a közönség illetlen viselkedése sem ingatja meg a párbeszédben való hitét. Másrészt pedig, hogy beszélgetni jövőre is lesz miről.