Ambrus
-7 °C
3 °C

UNESCO-s fenyegetés a rózsadombi SZOT-szálló átépítése miatt

2006.01.05. 17:54
Végső soron akár törölhetik is Budapestet a Világörökségek listájáról, ha a rózsadombi volt SZOT-szállóra emeletet építenek - hangzott el egy bírósági tárgyaláson csütörtökön. A befektetők viszont azt is vitatják, hogy a pert kezdeményező alapítvány egyáltalán beleszólhat-e a jogerős építkezéssel bíró építkezésbe.

Furcsa államigazgatási eljárásra derült fény egy bírósági tárgyaláson, Budapesten. Kiderült, hogy a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, egyszer így, másszor úgy ítélte meg a Hotel Rózsadomb, vagyis a II. kerületben lévő egykori SZOT-szálló átépítését.

Először ellenezték ugyanis a műemlékvédők a beruházást - amikor még a II. kerületi önkormányzat döntött a Rózsadomb keretszabályozási tervéről, vagyis amikor úgy módosította rendeletét, hogy az a beruházónak megfeleljen -, aztán hirtelen meggondolták magukat, és jóváhagyták a Pro-Hill Kft. terveit, amikor a konkrét épület engedélyezéséről volt szó.

Hogy ezt miért tették, hivatalosan nem erősítették meg, de információnk szerint a műemlékvédelem álláspontja azért változott meg, mert időközben a Pro-Hill a hatósági igényeknek megfelelően áttervezte az épületet.

A műemlékvédők meghajoltak, de a BVA nem

A műemlékvédelmi hatóságot sikerült meggyőznie a Pro-Hillnek, ám a Budapest Világörökségéért Alapítványt (BVA) nem. Ez utóbbi szervezet ugyanis beperelte a Budapest Főváros Közigazgatási Hivatalát (FKH). A perben a BVA megtámadta azt a másodfokú építési engedélyt, amelyet a hivatal adott ki.

A közigazgatási perben csütörtökön tartott tárgyalást a Fővárosi Bíróság (FB). Miskolczy Ambrusné bírónő nem hirdetett ítéletet, mert az Ítélőtábla nem küldte vissza az iratokat neki, márpedig iratok hiányában érdemi döntést nem hozhatott, de a felek álláspontját meghallgatta. Az FB elsőfokú bírói fórum, de közigazgatási perben nincs másodfokú eljárás.

Korompay Katalin, aki 1986-ban Budapest világörökségi pályázatát elkészítette, elmondta: az UNESCO nemzetközi igazgatója és a műemlékvédelmi világszervezet, az ICOMOS hazai tagozata is negatívan nyilatkozott a rózsadombi szálló átépítéséről. Korompay szerint ugyan nem a világörökség területén zajlik az épületbővítés, de az hátrányosan érinti a védelem alatt álló területet is, amelynek tőszomszédságában áll az egykori SZOT-szálló.

Budapest lekerül a Világörökség listájáról?

Az ICOMOS hazai tagozata akár azt sem tartja kizártnak, hogy Budapest elveszítheti Világörökség-státuszát, ha engedélyezik az emeletráépítést.

Az ügyben érdekes szálak követhetők nyomon: a szálló átépítését végző Pro-Hill Kft.-ben érdekelt ugyanis az Agrobank vesztegetés miatt egykor elítélt ex-vezérigazgatója, Kunos Péter is. A cégnyilvántartás szerint a Pro-Hill Kft-ben jelenleg négy tulajdonos van. Az egyik ezek közül az Excelsior-Holding, amelynek döntő szava van a Pro-Hillben. A másik tulajdonos a már említett Kunos Péter, rajtuk kívül Gyarmati Zoltán, az Autóker Holding ex-vezérigazgató-helyettese érdekelt a cégben, továbbá a Prof-2000 Tanácsadó, Szervező és Szolgáltató Kft.

Az Excelsior-Holdingban szintén cégbírósági adatok szerint Arányi György és Tóth Imre a tulajdonos, akik közül az utóbbinak a részesedése a nagyobb.

A csütörtöki bírósági tárgyaláson a Fővárosi Közigazgatási Hivatal nevében Urbán András főosztályvezető jelent meg. Ő arra hivatkozott, hogy a Budapest Világörökségéért Alapítványnak nincs joga arra, hogy pert indítson ellenük, mert nem érintett az építéshatósági ügyben. Urbán szavaiból kitűnt, hogy ha most a bíróság helyt ad a BVA kérelmének, akkor beláthatatlan következményei lennének a mostani pernek, hiszen bármilyen építkezést megtorpedózhatna az alapítvány Budapesten azzal, hogy pert indít, felfüggeszteti a kivitelezést.

Miért éppen Rózsadomb?

A tárgyaláson az FKH melletti beavatkozóként megjelent a Pro-Hill képviseletében Gyarmati Zoltán, aki a cég egyik vezető tisztségviselője Antalóczy György mellett. Arányi György pedig jogi képviselőként ült a tárgyalóteremben, és azt kifogásolta, hogy a BVA miért nem perelte be az egykori Hatvany-palota ügyében a budai I. kerületben építkezőket, illetve az Árpád-hídnál Pesten épülő toronyházak építtetőit, hiszen az egyik ezek közül a világörökség területén van, a másik pedig szintén rontja a rálátást a világörökségi területre, bár nagyon messze van onnan.

Korompay szerint anyagi erőforrások hiányában nem tudnak mindenütt perelni, ezért választották a SZOT-szálló építkezését, ahol az emeletbővítés rontja a látképet, és veszélyezteti Budapest világörökségi státuszát. Korompay szerint a németországi Köln például szinte biztos, hogy hamarosan lekerül a védett területek névsorából, mert ott sem vették figyelembe, hogy 1992-ben módosult az UNESCO álláspontja, és nemcsak a szorosan vett védett övezeteket kell megóvni, hanem a védett övezeteket érintő építkezésekre is ügyelni kell.

A BVA volt egyébként az a szervezet, amely 2005-ben megakadályozta, hogy a fővárosi önkormányzat a budai rakparton sávokat bővítsen és gyakorlatilag autópályát építsen a Duna-parton.

Ezzel szemben a hivatal azt akarta kimondatni a bírósági eljárás során, hogy a BVA-nak nincs joga beperelni őket, és csak másodsorban hangoztatta a közigazgatási hivatal, hogy jogszerűen járt el az ügyben.

Két-hárommilliós a négyzetméterár

Gyarmati Zoltán a tárgyalás után az újságíróknak elmondta, hogy a Pro-Hillnek máris milliárdos kiesést okozott a per. Leállították ugyanis a tervezett lakások értékesítését, a kivitelezés lassabban, de zajlik, de addig is fizetniük kell a banki kamatokat, és a már megvásárolt lakások tulajdonosainak is kötbért kell fizetniük. Éppen ezért Gyarmati kártérítési per indítását helyezte kilátásba a BVA ellen, és már a mostani perben is több százezer forintos perköltséget akar megfizettetni ügyvédi díj címén az alapítvánnyal.

Gyarmati szerint a volt SZOT-szálló átépítésének költsége meghaladja a 10 milliárd forintot, sőt, közelebb van a húszmilliárdhoz. Ennek megfelelően az itt elkészülő lakások ára is magasabb lesz a magyar átlagnál. Az alsóbb szinteken négyzetméterenként egymillió forint lesz az ár, a tetőn épülő penthouse-lakások négyzetméterára pedig 2-3 millió körül alakul majd.

A Pro-Hill szerint az a kérdés, hogy perelhet-e a BVA?
A Pro-Hill Kft. közleményt juttatott el az Indexhez, amelyben a cég leszögezi: a Fővárosi Bíróságon zajló per elsődleges kérdése az, hogy az alapítvány egyáltalán beleszólhat-e a beruházás folyamatába, ügyfélnek tekinthető-e. A volt SZOT-szálló átépítése ugyanis jogerős és végrehajtható építési engedély alapján folyik és az épület a világörökség részét képező területen kívül fekszik. A Pro-Hill nyílt építészeti tervpályázaton választotta ki a megvalósuló tervet. A pályázatok feltétele volt, hogy az épület a környezetéhez és a városképhez maximálisan illeszkedjen. Az alapítvány annak ellenére támadja az építkezést, hogy az új épületet és így annak kismértékű szintemelését minden érintett hivatal, szakhatóság, így a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal is jóváhagyta - hangsúlyozza a Pro-Hill. A cég állítása szerint a volt SZOT-szállót érvényes és végrehajtható építési engedély birtokában építi át. A nyílt építészeti tervpályázatra beérkezett pályaműveket szakmai bizottság bírálta el, melybe a tagokat a Budapesti Építészkamara, az Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal, a II. kerületi Önkormányzat és a beruházó delegálta.