Nem találtak bombákat a Szabadság hídnál elsüllyedt uszályon

"Semmiféle robbanószerkezet nincs az uszályon" - jelentette ki kedden Budapesten Kovács István dandártábornok, miután a szentesi II. Rákóczi Ferenc Műszaki Dandár búvárai lemerültek, és megvizsgáltak egy II. világháború után elsüllyedt uszályt a Szabadság hídnál. A Magyar Honvédség ötven fővel - köztük húsz búvárral -, két aknamentesítő hajóval vett részt abban az akcióban, amit azért szerveztek a honvédségi vezetők, mert nemrég egy búvár állításaira hivatkozva több újság is arról számolt be, hogy a Belgrád rakpartnál egy uszály fekszik a víz alatt, hétszáz tonna lőszerrel a fedélzetén.

Oszlopok, facölöpök

Klikk a képre!

A kutatás idejére a folyószakaszt a katasztrófavédelem, a fővárosi tűzoltóság, a polgári védelem és a vizirendészet emberei biztosították. A meglehetősen hideg vízbe délelőtt tízkor merült az első búvárpáros, és körülbelül háromnegyed órát töltöttek a száztíz méter hosszú hajótest megvizsgálásával. Visszatérve azt jelentették, hogy sem robbanóeszközöket, sem gázpalackokat nem találtak, a hajó elején nagy gömbfa oszlopokat, facölöpöket láttak, míg a végén hídszerkezethez hasonló darabokat.

A hajó közepén iszapot találtak a búvárok, itt elképzelhető, hogy vannak bombák, vagy lőszerek, mondta az Index kérdésére a dandártábornok, hozzátéve, hogy ennek az ellenőrzésére is sor kerül a nap folyamán. A víz alatti vizsgálatról fotókat és videofelvételeket is készítettek a honvédség búvárai, akik fél tizenkettő körül felszínre is hoztak egy nagy faoszlopot a hajóról. A búvárok által látottak alapján könnyen elképzelhető, hogy a búvár a kiemelthez hasonló rönkfákat és építési törmelékeket nézhetett bombáknak.

1946-ban süllyedt el

A körülbelül hétszáz tonnás görög uszály egy évvel a főváros ostroma után, 1946. január 16-án süllyedt el a Fővám téri pontonhíd bontásakor. A pontonhidat akkor a szovjet városparancsnokság a jégzajlás miatt bontatta el. Eközben sérült meg és merült el a Dunában az uszály. A roncs felhozatalát egyébként már 1948-ban tervbe vették, ám az érintett hatóságok eddig egyszer sem tartották fontosnak a kérdést, főképp, mert eddig senki nem tudta bizonyítani, hogy veszélyes lenne a hajózási útakon kívül pihenő uszály rakománya.

A magyarországi folyó- és állóvizekben egyébként mintegy százhúszezer tonna roncs merült el a világháború idején, ebből hetvenezer tonna hídroncs volt, míg a többi hajó, repülő és vasúti szerelvény. A Duna magyarországi szakaszán a szakértők mindössze két, lőszereket is tartalmazó, elsüllyedt uszályt tartanak számon, ezek egyike 1944. április 12-én süllyedt el Apostagnál, míg a másik 1944. júniusában Mohácsnál. Ezeken kívül mintegy négyszáz egyéb fémszerkezetről tudnak a szakértők, így a hídtól északra lévő uszály csak egy a vízalatti roncsok közül.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!