Áder: Az MSZP csak magát hibáztathatja

"Már csak a Köztársaság téri székház portásának állásfolgalására várunk a Kereszténydemokrata Internacionálé (CDI) határozatával kapcsolatban" - jelentette ki sajtótájékoztatóján Áder János. A Fidesz frakcióvezetője szerint a szocialisták "feltűnő idegességgel" reagáltak az európai jobboldali pártok állásfoglalására, pedig "a kormány csak magát hibáztathatja".

Nem kellett volna támadni

Ha a kormány nem támadja a jegybank függetlenségét és Polt Pétert, nem kísérli meg lejáratni az adatvédelmi biztost vagy a PSZÁF elnökét, a határozat nem születik meg - mondta Áder. A határozat szerinte nem az országot, csak a szocialisták hatalmi politikáját támadja.

A frakcióvezető szerint a határozat egyébként nem előzmény nélküli, a CDI fél évvel ezelőtti estorili tanácskozásán hasonló értelmű határozatot hoztak. "Semmilyen nemzetközi tapasztalat nem támasztja alá a CDI liszaboni határozatában foglaltakat" - reagált Áder kijelentéseire Mandur László.

Kierőltetett határozat

Az Országgyűlés szocialista alelnöke "nem találkozott olyan politikussal, aki megkérdőjelezte volna a magyarországi demokratikus folyamatokat". Az emberi jogok helyzetét a parlament által elfogadott ombudsmani jelentések sem vitatták, ahogy a parlamenti vitában részt vevő pártok sem - mondta. A szocialista politikus szerint a határozatért azok felelősek, akik "kierőltették az állásfoglalást.

Figyelemelterelés

Áder szerint az is gyanús, hogy a június 4-én született határozatra csak egy hét késéssel reagáltak a jobboldali pártok állásfoglalására. Véleménye szerint a kormány valójában csak a lakosság figyelmét próbálja elterelni, például a Medgyessy csomagtról és "Magyar Bálint korrupciós ügyeiről".

Az Index kérdésére, hogy a tájékoztatót miért nem a határozat meghozatalában is érintett pártvezér, Orbán Viktor tartja, Áder csak annyit felelt: "mert a frakcióvezető tartja".

Az Európai Néppárt elnöke a Fidesz mellett

Wilfried Martens, az Európai Néppárt (EPP) elnöke pénteken kiadott nyilatkozatában emlékeztetett arra, hogy az Európai Néppárt, amely a legnagyobb frakcióval van jelen az Európai Parlamentben, már tavaly ősszel hasonló tartalmú nyilatkozatban bírálta a magyar kormányzatot, mint a Kereszténydemokrata Internacionálé (CDI) végrehajtó bizottsága a napokban.

Martens Brüsszelben kiadott nyilatkozatában közölte, hogy ismeri a CDI végrehajtó bizottsága június 4-i ülésén kiadott nyilatkozatot, amely a szabadságjogok magyarországi állapotával foglalkozott. ,,Az Európai Néppárt osztja az említett határozatban foglalt aggodalmakat, és felhívja a figyelmet saját 15. kongresszusán Estorilban 2002. október 18-án elfogadott határozatra, amelyben az EPP aggodalmát fejezte ki a magyarországi média függetlenségét illetően, elítélte a fennálló helyzetet, és felhívta a magyar kormányt, hogy tegyen erőfeszítéseket a független és kiegyensúlyozott média helyreállítására. Az Európai Néppárt úgy ítéli meg, hogy estorili határozata azóta sem vesztette el érvényét.,, Az EPP elnöke hangsúlyozta, hogy a nemzetközi szervezetek nagy figyelemmel kísérik a polgári és alapvető politikai jogok megsértéseit. ,,Az emberi és alapvető politikai jogok helyzetére vonatkozó információk széles körben hozzáférhetők, beleértve az internetet, és a nemzetközi szervezetek e tárgyban tett lépései nem igénylik szükségképpen az érdekelt politikai erők bekapcsolását. Az Európai Néppárt nagyon is tisztában volt azzal a nyilatkozattal, amelyet a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség 17. kongresszusán fogadtak el 2003. május 17-én,, - fejeződik be az EPP elnökének nyilatkozata.

A közvélemény szerint Orbán akciója ártalmas A magyar lakosság közel kétharmada szerint árt Magyarország nemzetközi megítélésének a Kereszténydemokrata Internacionálé június 4. határozata. A Szonda Ipsos a Népszava felkérésére készült közvélemény-kutatása szerint a válaszadók mindössze négy százaléka gondolja úgy, hogy a határozat jaíthatja az ország megítélését. A megkérdezettek 71 százaléka nem ért egyet a határozat megállapításaival: 34 százalék szerint az emberi jogok helyzete még javult is az 1-2 évvel ezelőttihez képest. Mindössze 24 százalék véli úgy, hogy az emberi jogok kisebb mértékben érvényesülnek. Még a Fidesz szavazóinak 54 százaléka szerint is nagyobb mértékben érvényesülnek az emberi jogok. Hasonló a sajtó helyzetének megítélése is, a válaszadók 38 százaléka szerint nőtt, 36 százalék szerint változatlan a sajtószabadság, mindössze 23 százalék véli úgy, hogy romlott a sajtó helyzete. A felmérést június 12-én végezte a Szonda Ipsos 500 fős mintán, telefonos megkereséssel. A megkérdezettek az ország 18 év feletti lakosságát reprezentálják.