Beindult a kopogtatóbiznisz

Megy a titkos üzletelés a kopogtató cédulákkal. A különböző színű pártok biankó cédulákat halmoznak fel, hogy szükség esetén akár több százat is átadhassanak azoknak a kisebb szervezeteknek, amelyek a másik oldalon szavazatot rabolhatnak az ellenféltől. Az MSZP az MDF-et és a Centrumot vette a szárnyai alá, a Fidesz pedig a munkáspárti indulókat támogatja. Választástechnikai továbbképzés az Indexen.

Az ajánlószelvényt, amellyel a választópolgár segítheti kedvenc pártjának jelöltjét, eredetileg arra találták ki, hogy megakadályozzák a politikai önjelöltek, marginális pártok részvételét a választáson. Azóta a pártok viszont azt is kitalálták, mire lehet még felhasználni az ajánlásokat.

Belistázás

Ajánlószelvényleadási-menetrend
A 2006-os országgyűlési képviselőválasztásnál a kopogtatócédulákat március 17-éig lehet gyűjteni, és aznap délután 4 óráig lehet leadni. Egy jelölt akkor éri el az induláshoz a jogot, ha összegyűlik 750 a nevére kiállított cédula.

Míg négy éve a pártok képviselőjelöltjei egymás sarkára taposva adták le minél gyorsabban az ajánlószelvényeiket, most csak elvétve hallani arról, hogy megvan-e a szükséges számú kopogtatócédula.

A pártok több ciklus óta élnek azzal az illegális lehetőséggel, hogy az összegyűlt és kitöltött szelvények alapján címlistát állítanak össze a lehetséges támogatókról. Információink szerint a listákat leggyakrabban az irodavezetők, vagy az országos központ állítja össze. A képviselőjelöltek csak azután adják le az összegyűlt cédulákat, ha a pártban elvégezték az adatrögzítést.

A törvénytelen módon összeállított névsor hasznos eszköz a politikai szervezetek kezében: lényegében összeáll választókerületenként az a támogatói vagy szimpatizánsi kör, amelyet egy-egy biztos szavazat érdekében érdemes a választás napjáig hátralevő időben a párt kiadványaival, látogatásokkal koncentráltan "bombázni", és a következő választási ciklusban is komoly segítséget jelenthet a kampány indításához, nem utolsó sorban pedig a választás napján a mozgósításkor vehetik hasznát.

Támogatóik adatait - a pártok "kitelepüléseik" során - a piacon, az aluljárókban - is gyűjtik. Találtunk viszont olyan hagyományosan jobboldali szavazóbázisú választókerületet, ahol a szocialisták ciklusok óta ugyanazzal a névsorral dolgoznak, mert újabb szavazók meghódítására nincs esélyük. A listázás a pártoknál már hosszabb ideje közismert, de nem bizonyított tény, ugyanakkor munkatársunk például néhány nappal azután, hogy feladta kitöltött ajánlószelvényét, névre szólóan kezdte kapni a jelölt választási anyagait.

Logikus segítség

Pszichikai hatás
Hiller István a múlt szombaton bejelentette, hogy a párt addig az időpontig 431342 kopogtatócédulát gyűjtött össze, amely sokkal több, mint amit négy éve eddig az időpontig összegyűjtöttek. Szocialista forrásaink viszont túlzónak nevezték a számot, szerintük választókerületenként 1500 ajánlószelvénnyel kell számolni, azaz a pártelnök 150 ezerrel nagyobb számot említett mint a valóság. "A túlzásnak pszichikai okai vannak" - vélekedtek. Hiller arra buzdította aktivistáikat, hogy ne hagyják abba a szelvények gyűjtését, hanem a választókkal való kapcsolatok erősítése érdekében csengessenek be oda is, ahol eddig nem voltak.

A pártok hivatalosan soha nem ismerték el, hogy a begyűjtött szelvényekkel más, kisebb aktivistahálózattal rendelkező szervezeteket is támogatnak. Az Index által megkérdezett pártemberek viszont egyértelműen utaltak rá, hogy ezt a logikus lépést senki sem hagyja ki. A Magyar Hírlap nemrégiben arról számolt be, hogy a Fidesz sok választókerületben kisegíti a Munkáspárt jelöltjeit, akiknek valószínűleg nem sikerülne összegyűjteni az induláshoz szükséges 750 támogatást. Az MSZP viszont, amely tényként kezeli a Fidesz-Munkáspárt együttműködést, az MDF, a Centrum, és ahol kell, az SZDSZ hiányos kopogtatópakkját is kiegészíti.

Az átcsoportosításhoz biankó szelvényeket használnak, amin csak az ajánlott párt rubrikája nincs kitöltve, a személyi adatok viszont igen. A pártok a különböző választókerületekben ismert, bejáratott embereiktől kérik be így a szelvényeket, aztán elosztják a felmerülő pártközi igényeknek megfelelően.

A "baráti segítség" kivédésére az ellenérdekelt pártok azt a technikát használják, hogy a szükségesnél jóval nagyobb mennyiségben gyűjtik össze a szelvényeket , "lerabolják" a választókat, ugyanis ha egyikük a 750 szelvény többszörösért is felhalmozza, akkor nagyobb valószínűséggel nem jut elég szelvény a másik párt által tervbe vett biankózásra.

A lerabláshoz a pártkampánycsapat tagjai előszeretettel használják önkormányzati kapcsolataikat, amelyektől megtudják mikor és hova mennek a közalkalmazottak a kopogtatócédulákat kiosztani, ők ezután, három házzal mögöttük, már össze is gyűjtik a szelvényeket. Ez a kiszorítósdi olyan extrém helyzeteket teremt, mint Borsodban, ahol a törvényes határidő előtt osztották szét az ajánlószelvényeket, és ott így előzte be a nagy párt ellenfelét.

Adatvédelmileg aggályos
2002-ben Péterfalvi Attila adatvédelmi ombudsman aggályosnak nevezte az ajánlószelvények jelenlegi formáját. "Az ajánlószelvény intézménye személyes adatok, ráadásul politikai meggyőződésre vonatkozó különleges adatok tömeges kezelésével jár. Adatvédelmi szempontból teljesen indokolatlan olyan jelölési rendszer alkalmazása, amely személyes adatok ilyen nagyságrendű kezelését igényli" - állapította meg az ombudsman.