Natália
-3 °C
7 °C

Minden idők legnagyobb céltámogatása

2000.07.06. 16:37
,,Minden idők legnagyobb összegű céltámogatása" - így jellemezte a kormány legutóbbi döntését, a céltámogatások listájának véglegesítését Kontrát Károly, a Belügyminisztérium politikai államtitkára csütörtöki sajtótájékoztatóján. A kabinet 229 önkormányzatnak 62 milliárd forintnyi támogatást hagyott jóvá, s ezáltal összesen, az önkormányzati ,,önrészekkel" együtt, 109 milliárd forintot költenek fejlesztéskre.

Az idei költségvetésben összesen 53 milliárd forint szolgálja a címzett és céltámogatásokat. A már elkezdett beruházásokra ebben az évben 42,8 milliárd forint költhető el, új címzett támogatásokra kétmilliárd forintot, új céltámogatásokra pedig 8,1 milliárd forintot szánnak.

Kontrát Károly elmondta: ilyen nagy még soha nem volt a címzett és a céltámogatások összege. Az állami forrásokat ennek során négy fő célra lehet felhasználni: az életveszélyessé vált általános iskolai tantermek felújítására (27 települést érint), a települési szilárd hulladéklerakók létesítésére (így például három térségi lerakó épülhet meg), valamint egészségügyi gépek és műszerek beszerzésére.

A támogatások legnagyobb részét (70 százalékát) a települések szennyvízelvezetésének és szennyvíztisztításának bővítésére, javítására szánja a kormány. Így több mint százmilliárd forint értékű fejlesztést hajthatnak végre az önkormányzatok, s a költségeknek több mint a felét az állam vállalja magára.

A címzett és a cél

A címzett támogatásokat három évre határozzák meg, legközelebb a 2002. esztendőtől változhatnak meg a prioritások - hangzott el a sajtótájékoztatón. Ezueket a pénzeket elsősorban nagyobb volumenű, egész régiókat érintő beruházásokra ítéli oda a parlament (például ilyen a kórházépítés vagy -rekonstrukció, amelyet ugyan egy városban valósítanak meg, de több települést is kiszolgál).

A céltámogatások főbb területei
Életveszélyes tantermek kiváltása - 27 település, 2,1 milliárd forint
Települési hulladéklerakótelep építése - 3 régió, 1,2 milliárd forint
Szennyvíztisztító telep építése, csatornahálózat bővítése - 150 település, 102,8 milliárd forint

A céltámogatások megállapításakor sokkal kötöttebb szabályok szerint jár el a kormány: ha formailag jó egy önkormányzat pályázata, csak a pénzügyi keretek szabnak határt a kérés teljesítésének.Idén 728 pályázat érkezett a Belügyminisztériumhoz, ebből 62 formailag nem felelt meg, 437 beadványt pedig forráshiány miatt utasítottak el.

Egy kissé hiányos pártlista

A 229 támogatott beruházás ennél jóval több települést érint, hiszen akadnak közös önkormányzati fejlesztések is. Az úgynevezett gesztor (vagyis a közös projekt esetén a beruházói szerepkört vállaló) önkormányzatok közül 32 település élén fideszes polgármester áll, húszat az MSZP, négyet az SZDSZ irányít, háromnak az MDF, kettőnek a KDNP, egynek az MKDSZ (Magyar Kereszténydemokrata Szövetség) politikusa áll az élén. A függetlenek által vezetett, és támogatott települések száma 112.

Kontrát Károly elmondta, hogy a Belügyminisztériumnak nem szokása politikai szempontok alapján listákat készíteni. Ezt most azért tették meg, mert korábban az ellenzék azzal támadta a kormányt, hogy politikai szempontok alapján osztogatja a pénzeket. Az államtitkár elmondta: szó sincs erről, ugyanakkor Kontrát az Index kérdésére elnézést kért azért, mert a listáról lehagyták a kisgazda irányítás alatt álló településeket. (Hogy hány FKGP-s önkormányzat kapott támogatást, azt nem tudta megmondani a belügyi tárca második embere.)

Pénzhez jut a főváros is

A BM által a sajtótájékoztató előtt kiosztott háttéranyag szerint ,,hasonlóképpen megalapozatlan az a vád, hogy a kormány a fővárost hátrányosan kezelné. A folyó címzett támogatásokból a 2000. évben hatmilliárd forintnyi összeg jut a fővárosi önkormányzatnak, céltámogatásért pedig további 617,5 millió forintot kap Budapest négy kerülete (XVI., XVII., XXI. és XXII.)".

A főváros reagál

Nyáry Krisztián, a Főpolgármesteri Hivatal sajtófőnöke az Indexnek elmondta: a fővárosnak nem újdonság, hogy céltámogatásokat kap, hiszen rendszeresen részesültek korábban is ilyen állami forrásokból. Ugyanakkor új címzett támogatást nem kaptak idén, és emiatt fontos, az agglomerációs települések számára is lényeges feladatokra nem ítéltek oda állami pénzeket. (A korábbi kormányzati ciklusból áthúzódó pénzátutalások persze továbbra is érkeznek az önkormányzathoz.)

A főváros ezért állami támogatás kezdett bele például az új levéltári épület megépítésébe, mert a magyar történelem szempontjából rendkívüli értékű 1956-os iratanyag különben megsemmisülésre lett volna ítélve. A beruházásra korábban hiába nyújtottak be szakmailag megalapozott pályázatot, rendre elutasították azokat a kormányzati döntéshozók.

Nyáry Krisztián megemlítette még a kórházak helyzetét: felújításokhoz is többször beadtak kérelmet, azonban ezekre sem szánt pénzt a kormány. Annak ellenére - hangsúlyozta a fővárosi sajtóiroda vezetője -, hogy a budapesti kórházak a környező települések lakóinak ellátását is szolgálják.

,,A 2000. évben induló új céltámogatások elbírálásánál sem pártpolitikai indokok vezérelték a kormányt" - hangsúlyozza a tájékoztató. ,,Jó példa erre, hogy például az ellenzéki vezetésű Fővárosi Önkormányzat 196,6 millió forintot kap kórházak és szakrendelők műszervásárlásaira."

A fővárosi kerületi önkormányzatok közül az I. kerület kétmillió forintot kap, Újpest 17,5 milliót, a XXII. kerület pedig több mint 61 milliót kap a kormánytól.

A BM tájékoztatása szerint ez összességében azt jelenti, hogy az idén induló új beruházások közül több mint 277 millió forint jut a főváros területére. A korábban megindult beruházások támogatásával tehát a főváros fejlődését közel hétmilliárd forinttal támogatja az idén a kormány.

A szocialista vezetésű Pécs 161,6 millió forintot kap szennyvíz-csatornahálózat építésére, az ugyancsak szocialista vezetésű Salgótarjánnak közel kétmilliárd forintot jut hasonló célra.

Idén egy település mehet csődbe

Egy újságírói kérdésre elhangzott, idén várhatóan egyetlen települési önkormányzat kerülhet fizetésképtelen helyzetbe. Mivel 1996-ban, az önkormányzati csődtörvény megalkotása után tíz ilyen helyiség is akadt, Kontrát Károly úgy látja, hogy az 1998-ban hivatalba lépő kormány megfelelően segíti az önkormányzatokat, és hatékonyan igyekszik megakadályozni a fizetésképtelenség bekövetkeztét.

A politikai államtitkár természetesen hangsúlyozta: mindehhez az önkormányzatok jó gazdálkodása is szükséges volt.