Nincs akta az Antall elleni merényletről

Érdekes elmélettel állt elő a közszolgálati televízió Hét című műsorában vasárnap Brády Zoltán, a Kapu című folyóirat főszerkesztője. Az újságíró, az USA-ból származó dokumentumok alapján azt állítja, hogy tíz évvel ezelőtt Antall József miniszterelnök ellen merényletet tervezett a KGB. A miniszterelnököt 1991. augusztus 20-án, a Budai Várban, ünnepi beszéde közben akarták meggyilkolni. Brády még azt is tudni véli, hogy a Szentháromság tér hatos szám alatti épület padlásteréből akarta a bérgyilkos leadni a halálos lövést.

A Varsói Szerződésért aggódtak?

Az újságíró elmélete szerint két lehetséges oka is van, amiért a "KGB egyes körei" likvidálni akarták az akkori magyar kormányfőt. Az egyik szerint Antall a Varsói Szerződés megszüntetése melletti határozott kiállása szúrta az orosz titkosszolgálat szemét. A másik szerint, azért akarták lelőni a kormányfőt, "hogy zavaros legyen", illetve "ne menjen olyan könnyen a rendszerváltás Kelet-Európában."

'A merénylet híre az amerikai elnököt is elérte'

A merénylet tervéről Brády szerint egy, a KGB-ben beépített CIA-ügynök szerzett tudomás, aki azonnal értesítette Washingtont, és így közvetve az amerikai elnököt is. A CIA emberei Brády szerint hivatalosan nem értesítették Magyarországot a tervezett merényletről, csak Antall Józseffel közölték a hírt, ő pedig dönthetett saját védelméről. Ez is lehet a hátterében annak, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatalban az Indexet úgy tájékoztatták: aktáikban nincsen nyoma a kormányfő ellen tervezett merényletnek.

Merényletek magyar politikusok ellen 1990 után Torgyán József Endrődi Sándor utcai háza előtt 1998 márciusában körülbelül két kilogrammnyi robbanóanyagot tartalmazó pokolgép robbant. A detonáció komoly anyagi károkat okozott: leszakította a lakások ajtaját és a garázsajtót, kárt tett a környéken parkoló autókban. A robbanás idején otthon tartózkodó Torgyán házaspárnak nem esett baja. A kisgazda pártvezér akkor a legújabb kori magyar demokrácia történetében legsúlyosabb, politikai indíttatású "fasiszta akciónak" minősítette a történteket. Pár héttel később, május elsején Szájer József Fidesz-alelnök óbudai lakása előtt volt detonáció. A robbantások idején napvilágot látott találgatások szerint a két merénylet hátterében a szlovák titkosszolgálat egykori ügynökei vehettek részt. A robbantások elkövetőinek személyére a mai napig nem derült fény.

Boros Péter nem tud a KGB akciójáról

Az állítólagos akció időpontjában a belügyi és a titkosszolgálati tárcát egy személyben vezető Boros Péter a Hétnek szintén úgy nyilatkozott, hogy amennyiben valóban terveztek merényletet Antall ellen, arról neki feltétlenül tudnia kellett volna, ám ilyen információja nincsen, így kételkedik a történet valóságában. Ellentétben Horváth Balázzsal, az MDF akkori alelnökével, aki úgy emlékszik: Antall József 1991 nyarán megemlítette, hogy "meg akarják ölni", ám ennek nem tulajdonított nagy jelentőséget.

A merényletről könyvet írtak

Brády szerint a CIA vállalta az akció meghiúsítását, és néhány órával a tervezett merénylet időpontja előtt meg is akadályozták azt. Brády a Hétnek úgy nyilatkozott, hogy nem beszélhet arról, hogyan hiúsította meg az akciót az amerikai titkosszolgálat, annyit azonban elárult, hogy a bérgyilkos valószínűleg már nem él. A Kapu főszerkesztője egyébként úgy nyilatkozott, hogy az 1991-es budapesti CIA-akció részleteiről egy 2002 őszén megjelenő könyv számol majd be, amelyet többek között az ügy amerikai résztvevői írtak.