Hónapok óta áll a tiszai ciánper

A Fővárosi Bíróságon (FB) május 26-án kellett volna a dönteni arról, hogy a román vagy a magyar jog legyen a kártérítés alapja. Ezt a tárgyalást azonban már nem tartották meg. A pert addig tárgyaló bírónő az újonnan megalakuló ítélőtáblán folytatta pályafutását. Császár T. Emőke vette át az ügyet, s neki csaknem egy szobát megtöltő iratanyagot kell áttanulmányoznia, így nem meglepő, hogy még mindig nem jelölték ki a következő tárgyalási napot - számol be a Fél éve áll a 28 milliárdos tiszai ciánper című cikkében a Magyar Hírlap.

Az eljárás megakadása nem kedvez a felperes magyar államnak. Az idő haladtával csökken a ciánkatasztrófa után tapasztalható nemzetközi figyelem, nehezebb bizonyítani a vétkes román-ausztrál cég felelősségét.

A nagybányai Aurul képviselői kezdettől fogva a legkülönfélébb eszközökkel - jogértelmezési beadványokkal, szakértői meghallgatásokkal - igyekeztek lassítani a pert.

Új keresetlevél készül

A Magyar Hírlap úgy tudja, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumban (KVM) már megkezdték egy új keresetlevél elkészítését. Ebben különféle adatokkal, mérési eredményekkel ismételten a ciános aranymosót üzemeltető Aurul cég felelősségét kívánják bizonyítani.

Az Aurul nem érzi magát vétkesnek

A 2000 februári katasztrófa után egy évvel kezdődött a ciánper a Fővárosi Bíróságon. A magyar állam 28 milliárd forint megfizetését követeli az Aurultól a Tisza és a Szamos élővilágában okozott károkért, a turizmus veszteségeiért. Az utolsó tárgyalást március 10-én tartották. Az Aurul tagadta felelősségét, vitatta az FB illetékességét.