Miklós
-7 °C
2 °C

'Kivégezték' a címeres zászlót

2005.11.22. 13:45
Senki sem támogatta a nemzeti jelképeket módosító MDF-es javaslatot az országgyűlés alkotmányügyi bizottságában. Csapody Miklós szerint a Fidesznek az a baja, hogy nem ő találta ki, az MSZP pedig nem akar az alkotmányhoz nyúlni.

Tíz nem és nyolc tartózkodás mellett az Igazságügyi Minisztérium után a parlament alkotmányügyi bizottsága sem támogatta Csapody Miklós sokadszor felmelegített javaslatát, amely módosítaná a nemzeti zászló hivatalos formáját. Az MDF-es képviselő javaslata szerint a címer került volna a piros-fehér-zöld zászló közepére.

Iránti felelősség

A kormánytöbbségben nincs meg a szándék a miniszterelnök korábbi ígéretének megvalósítására, amely a határon túli magyarok iránt vállalt felelősségre vonatkozott - mondta az Indexnek Csapody Miklós. A képviselő szerint ugyanis, ha az ígéretet teljesítenék, mindenképp módosítani kellene az alkotmányt, így pofonegyszerű lenne az alaptörvény nemzeti jelképekről szóló két mondatának "egybenyitása". Csapody szerint ugyanis eddig az ötlettel szemben kormányoldalon az volt a legfőbb ellenérv, hogy nincs alkalom az alkotmány módosítására.

Háromszor is nem

Az MDF-es politikus indítványának lényege, hogy a nemzeti jelképeket egyesítő címeres zászló legyen a Magyar Köztársaság hivatalos zászlaja. Hozzátette: az ehhez szükséges alkotmány-, illetve törvénymódosítás tárgysorozatba vételét az Országgyűlés alkotmány- és igazságügyi bizottsága nem támogatta, a szocialista képviselők nem szavazata, valamint a fideszes és szabad demokrata bizottsági tagok tartózkodása mellett. Ennél jobban nem lehet kivégezni egy javaslatot - jelentette ki a fórumos honatya. A javaslat harmadszor volt a bizottság előtt.

Nem tántorították el

Csapody elmondta azt is, hogy a Fidesz képviselői a négypárti egyeztetést hiányolták a kérdésben. "A parlamenti gyakorlatból ismerjük azokat a négypárti egyeztetéseket, amelyeken némelyek csak azért vesznek részt, hogy meggátolják azok sikerét" - tette hozzá. A képviselő szerint a Fideszben most egyedül a garanciatörvény és a villanyáram a fontos, a nemzeti jelképek ügyét nyilván azért nem támogatják, mert nem nekik jutott eszükbe. Csapody elmondta, hogy a sikertelenség nem tántorította el szándékától, a következő ciklusban újra benyújtja javaslatát.

Címertörténet
1945-ig a mai címerrel megegyező kiscímer díszítette a zászló közepét, 1946-49 között a Kossuth-címer vette át helyét, amelynek a korona nem része. 1949-56 között a népköztársasági címer hódította meg a lobogót, amit a Nagy Imre-kormány változtatott vissza Kossuth-címerre. 1957. óta hivatalosan nem díszíti címer a magyar zászlót, bár használatban gyakran látható címerestül is. A címeres zászló alkotmányba foglalását először Zétényi Zsolt, az MDF parlamenti képviselője javasolta 1990. júniusában, azonban a törvény- és alkotmánymódosítást igénylő kezdeményezés nem járt sikerrel. Csapody Miklós ezt követően karolta fel az ügyet. Csapody érvelésében kiemelt szerepet kap az állami zászló és nemzeti zászló megkülönböztetése, hogy a határokon túl élő magyarokat ne érhesse semmiféle hátrány "más" állam zászlajának használata miatt. A címerhasználat ugyanis a középkor óta az országhoz, a területhez kötődik szorosan, míg a piros-fehér-zöld színek inkább a nemzeti hovatartozást jelképezik. A néhány éve megalakult jelképbizottság egyik javaslatának tartalma megegyezik Csapody ötletével.