A kormány két évvel ezelőtti tájékoztató levelének indoklása szerint a közigazgatásban Cser Ágnes számára nincs a végzettségének és képesítésének megfelelő beosztás, a Fővárosi Bíróság azonban 1999. novemberében jogerősen kimondta: Csernek a köztisztviselői törvény előírásaival ellentétben sem előzetesen, sem felmentésekor nem ajánlottak fel megfelelő munkakört, holott erre mintegy 150 országos hatáskörű központi közigazgatási szervnél lett volna lehetőség.
A jogerős döntés ellen benyújtott felülvizsgálati kérelemmel összefüggésben a Legfelsőbb Bíróság csütörtökön kimondta: nem fogadható el az alsóbb fokú bíróságok azon álláspontja, hogy a Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási államtitkára nem lett volna köteles megindokolni a felmentést, ám ha átszervezésre való hivatkozással megtette, ahhoz kötve volt. Az öttagú felülvizsgálati tanács ezzel ellentétben úgy ítélte meg Cser Ágnes államtitkárnak minősült, s ennél fogva felmentésére indoklás nélkül sor kerülhetett.
Az immár megfellebbezhetetlen döntés az indoklási kötelezettség alá nem eső intézkedés (felmentés) esetén csak akkor vizsgálható a kötelezettség hiányában közölt indok valósága, ha azt maga az intézkedés tartalmazza. Vagyis, az első- és másodfokon eljárt bíróságok tévesen vették figyelembe az 1998. július 23-i intézkedést indoklásaként a MeH államtitkárának egy héttel későbbi tájékoztató levelében foglaltakat.
Cser Ágnes ugyanis végig az ominózus tájékoztató levelet támadta és arra alapította keresetét, hogy felmentése indoklási kötelezettség alá esett, az átszervezési indokok pedig valótlanok voltak. Főigazgatói jogállásából adódóan azonban nem kérte a jogellenesség megállapítását. A Legfelsőbb Bíróság erre tekintettel a keresetet elutasította és a korábbi bírói döntéseknek azon passzusait, amelyek hatályon kívül helyezték a felmentést, valamint elrendelték Cser Ágnes főigazgatói munkakörbe való továbbfoglalkoztatását, hasonlóan hatályon kívül helyezte.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
