Barbara, Borbála
-6 °C
3 °C

Önkormányzati csődhullám várható

2000.07.25. 16:49
Pesszimistán vélekednek jövőbeni kilátásaikról a honi önkormányzatok, és úgy tűnik, erre meg is van minden okuk. Pénzügyi helyzetük folyamatosan romlik, így nemhogy fejlesztésre nem futja, de a működéshez is hitelt kell felvenniük. A jelenlegi tendenciák alapján a közeljövőben várhatóan egymás után jelentenek majd csődöt- derült ki a GKI kedden nyilvánosságra hozott gyorsjelentéséből.
A GKI Gazdaságkutató Rt. és a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének együttműködésével készült, kedden nyilvánosságra hozott felmérés Magyarországon első alkalommal vállalkozott a honi önkormányzatok valós helyzetének bemutatására. A kutatás eredményei egyértelműen rávilágítottak a szféra súlyos válsághelyzetére - hangzott el a GKI sajtótájékoztatóján. Az intézet által feltett kérdésekre mintegy ezer település illetékese, tehát a honi önkormányzatok egyharmada válaszolt.

Pesszimisták az önkormányzatok

Csődgondnok veszi át a hatalmat
Az adósságrendezési eljárás során visszaállítják az önkormányzat fizetőképességét, vagyonarányosan kielégítik hitelezőinek követeléseit, eközben pedig biztosítják, hogy az önkormányzat kötelező funkcióit - mint például a közvilágítás biztosítása, iskolák és óvodák működtetése - el tudja látni. A csőd bejelentése után a bíróság pénzügyi gondnokot jelöl ki, a Cégközlönyben illetve két országos napilapban pedig nyilvánosságra kell hozni a csőd tényét.

Az önkormányzat ezek után már nem terhelheti tovább a vagyonát, tehát nem vehet fel hitelt, nem fizethet ki korábbi adósságot (kivéve a közüzemi díjakat) és nem vállalkozhat. A polgármesternek át kell adnia minden, az önkormányzat pénzügyeivel kapcsolatos dokumentumot a pénzügyi gondnoknak. Ezután a csődeljárás végéig bármilyen pénzügyi lépés csak a gondnok vezetésével működő csődbizottság beleegyezésével történhet. Végül a vagyonfelosztással kielégítik a hitelezők igényeit.

Az önkormányzatok a 2000. évre vonatkozó gazdasági kilátásaikat igen kedvezőtlennek ítélték meg, ugyanakkor hazánk gazdasági helyzetéről optimistán nyilatkoztak. Akar László, a GKI vezérigazgatója szerint minden okuk megvan arra, hogy saját jövőjükről borús képet alkossanak. Ennek oka egyrészt jelenlegi pénzügyi helyzetük, másrészt a fejlesztések kilátástalansága.

Az önkormányzati szféra bevételei messze a nagyjából prognosztizálható 8,7 százalékos infláció alatt nőnek, sőt folyamatosan csökkennek. A kiadások reálértéken szintén csökkennek, ez alól egyedül a főváros jelent kivételt, ahol a 8,1 százalékos a növekedés. Az összesített adatok alapján az önkormányzati szektor körülbelül 30 milliárd forintos hiánnyal zárja az idei évet.

Az önkormányzatok helyzete folyamatosan romlik

Az önkormányzatok helyzete folyamatosan romlik a központi költségvetés állapotához képest, és nincsen olyan szegmens, amely jól járna, így jövedelemátcsoportosítással sem lehet megoldani a problémákat - vázolta a kilátásokat Zongor Gábor, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke.

A döntéshozóknak el kellene gondolkozniuk azon, hogy növekvő gazdasági mutatók mellett, a költségvetés egyharmadát kitevő önkormányzati szférát ennyire ellehetetlenítik. A javuló gazdaság által ugyanis nőnek a többletforrások, ám a jövő évi költségvetés eddig ismert adatai alapján nem várható, hogy azokból a tönk szélére kerülő önkormányzatoknak megfelelő mennyiségben juttassanak.

Gondot jelent az alultervezett infláció

Akar László szerint súlyos problémát jelent, hogy a Pénzügyminisztérium évről évre a valósnál alacsonyabb inflációval számol, és ehhez köti a költségvetési számokat: az idei évre például 6-7 százalékot jósoltak, ehhez képest várhatóan 8,7 százalék lesz a pénzromlás mértéke, amely ilyen nagy összegeknél már komoly hiányt okoz. Az önkormányzatoknak sokszor a működésükhöz kell felvenniük hitelt, így a fejlesztés számukra csak álom marad.

Kiutat jelenthet az uniós csatlakozás

Eddig tizennégy önkormányzat jelentett csődöt
A csődtörvény 1996-os megalkotását követően öt önkormányzat jelentette be azonnal, hogy pénzügyileg kilátástalan helyzetben van. Azóta még kilenc ilyen eset történt az országban. A csődbe jutott önkormányzatok a következők: Bakonszeg, Bátaliget, Csány, Csepreg, Domaháza, Egerszólát, Kács, Mágocs, Páty, Somogyudvarhely, Sóstófalva, Sáta, Sorokpólány és Somogyfajsz.
A válságos helyzetből kiutat egyrészt az uniós csatlakozás kényszere jelenthet, ugyanis az Európai Unióban alapvető követelmény, hogy a regionális szféra a központi költségvetéshez viszonyítottan a Magyarországinál jelentősebb vagyonnal rendelkezzen, és annak alapján önálló döntéseket hozhasson - vélekedtek a kutatók.

A másik ,,megoldás" a strukturális ellehetetlenülés, az ismert adatok alapján ugyanis várhatóan sorba fognak csődöt jelenteni az önkormányzatok. Ebből egyrészt az következik, hogy alapvető funkcióikat is képtelenek lesznek ellátni, másrészt fejlesztésre egyáltalán nem jut majd pénz, amely pedig már az állampolgárok mindennapjaiban is komoly problémákat eredményez majd.

A GKI munkatársai külön felhívták a figyelmet arra, hogy az önkormányzatok jelenleg létező tartalékaikat hamarosan felélik. Példaként Budapestet említették, ahol a négyes metró beruházás beindulásával erősen megcsappan a főváros tartaléka, és fejlesztésekre már nem marad pénz.