Mi kerül a csömöri gödörbe?

2000.06.04. 20:03
Az Index birtokába jutott dokumentumok alapján az olaj- és hulladék kereskedelemmel foglalkozó cég, az Ereco Rt. a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi Felügyelőséggel (KDV-KF) karöltve törvényeket sérthetett egy veszélyes hulladéklerakó létesítése érdekében. A csömöri hulladéklerakó ügyében szakértők szerint megsértették ,,az épített környezet alakításáról és védelméről, ,,az államigazgatási eljárás szabályairól" valamint ,,a környezet védelméről" szóló törvényeket. Az Index információi szerint Illés Zoltán, az Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottságának elnöke az üggyel kapcsolatban a Legfőbb Ügyészhez fordul.
Az Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottsága eddig két esetben foglalkozott a csömöri üggyel, legutóbb 2000. február 23-i ülésén. Nem ez lesz az első eset, hogy a fideszes politikus a Legfőbb Ügyészséghez fordul panaszával. Illés Zoltán Polt Péter elődjétől, Györgyi Kálmántól az elmúlt hetekben kapta meg azt a tájékoztatást, amely két másik ügy állására vonatkozik. Györgyi Kálmán levelében arról tájékoztatta Illés Zoltánt, hogy a BRFK X. kerületi kapitánysága 1999. szeptember 22-én ,,nyomozást rendelt el környezetre veszélyes hulladék jogellenes elhelyezése bűntette alapos gyanúja miatt. A nyomozás adatai szerint az Ereco Rt. helyezett el veszélyes hulladéknak minősülő ,,shredder" ipari hulladékot.

Az Ereco Rt.-nek kell egy veszélyes hulladékok befogadására alkalmas telep

A sorozatos veszélyes hulladék-elhelyezési botrányairól - Pomáz, Budapest X. ker. Akna utca, Dunakeszi-Göd - elhíresült Ereco Rt. 1994-óta foglalkozik autóroncsok, fém háztartási gépek, ipari fémszerkezetek feldolgozásával. A cég - 194 millió forintos állami támogatással - Gránátos utcai telepén egy shredderező berendezést helyezett üzembe, amellyel a fémtartalmú anyagokat aprítja fel, majd a hasznosítható részeket mágneses eljárással kiválogatja, a maradékot pedig - jelentős extraprofitra szert téve - Pest Megye településeinek kommunális hulladéklerakóira szállítja.

A shredderezéssel a fémtartalmú anyagokat felaprítják, majd a hasznosítható részeket mágneses eljárással kivonják
Az Ereco veszélyes hulladékait jelenleg a Budapest X. ker. Gránátos utcai telephelyén gyűjti a KDV-KF engedélye alapján. Az engedély szeptember 1-ig szól, amennyiben az Ereco Rt. addig nem szállíttatja el a telephelyéről a shredder hulladékot egy veszélyes hulladékok befogadására alkalmas telepre (monodeponiában), kb. 200 millió forintos bírsággal sújtható.

II. vagy III. osztályú veszélyes hulladék?

Az elmúlt évek alatt kipattant botrányok során a megtalált ereco-s shredder ugyanis - a nehézfém-tartalom (ólom, cink, réz, kadmium, szénhidrogén koncentráció) alapján - a II. és III. osztályú veszélyes hulladékok kategóriájába tartozik. A shredder veszélyességi foka attól függ, hogy az autóbontóban keletkezett maradék mennyi fáradtolajat, esetleg akkumulátor darabot tartalmaz. (A shredder egy részét a ciklonpor, másik részét a ,,könnyű frakció" vagy ,,ollózási hulladék" teszi ki.)

A shredder hulladék Nyugat-Európában nem számít veszélyes hulladéknak - állítja a cég. Az Európai Hulladéklistán veszélyes hulladékként tételesen valóban nem szereplő shreddert (az ollózási hulladékot és a ciklonport) azonban például a németek mégis a veszélyes hulladék kategóriába sorolták. Elhelyezésük csak veszélyes hulladék befogadására alkalmas monodeponiában lehetséges. (Ugyanakkor az Ereco shredderének még a KDV-KF véleménye szerint is igen magas a szénhidrogén tartalma, amely szakértők szerint az előválogatás hiányából adódik, vagyis a feldolgozás előtt nem szedik ki a roncsokból a fáradt olajat, az akkumulátort stb.).

Az Ereco Rt-nek 1994-ben kiadott környezetvédelmi engedély alapján a keletkező hulladékait 1 éven belül be kellett volna vizsgáltatnia. (Amíg ez nem történik meg, addig a legveszélyesebb I. osztályú hulladéknak kellene tekinteni a keletkező összes hulladékot.) A hulladék osztályba sorolása azonban késett, így a KDV-KF sem bírságolta meg a céget. ,,Miért bírságolnánk I. osztályúra, amikor az lehet, hogy nem is veszélyes hulladék" - tette fel a kérdést Rácz Gábor, a KDV-KF munkatársa az Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottsága előtt idén februárban.

Sem az Ereco Rt., sem az illetékes környezetvédelmi hatóság nem tud elszámolni évi 18-20 ezer tonna veszélyes hulladékkal
A shredder egy részét kitevő ciklonpor 1996-ban végül is a III. veszélyességi osztályt kapta, 1999-ben pedig a tömegesen keletkező shredder ,,könnyű frakciót" vagy ,,ollózási hulladékot" a II. veszélyességi osztályba minősítették. A 18-20 ezer tonna/év shredder hulladéknak azonban csupán egy töredéke a ciklonpor, szakértők, informátorok 1-5 tonna közötti ciklonpor-mennyiséget említenek. Az ,,üzlet" éppen ebben rejlik: a hulladék össz-mennyiségét ,,csak" III. kategóriás veszélyesnek minősíteni, és a veszélyesebb anyagot így ,,letárolni". Ez esetünkben nem is nehéz, mivel a hatásvizsgálat nem részletezte az összetevőket.

Az azonban tény, hogy sem az Ereco Rt., sem az illetékes környezetvédelmi hatóság 1994 óta nem tud elszámolni évi 18-20 ezer tonna veszélyes hulladékkal, legalább is az Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottsága előtt. Horváth László, az Ereco Rt. vezérigazgatója állítása szerint tevékenységük során a keletkezett veszélyes hulladékot Aszódra szállították (1994-ben még a Lőrinci pernyehányó területe szerepelt a keletkező hulladékok végállomásaként). Ugyanakkor az Aszód-galgamácsai Veszélyes Hulladék Lerakótelep igazgatójának, Maár Györgynek azonban nincs tudomása arról, hogy valaha is beszállítottak volna shreddert hozzájuk.

Az Ereco Csömörön terjeszkedik

Az Ereconak tehát egy veszélyes hulladékok befogadására alkalmas telepre volt szüksége. A csömöri monodepónia ügye idén márciusban robbant ki, miután az Ereco Rt.-t folyamatosan bíráló, a cég egyik konkurensének munkatársa megszimatolta, hogy az Ereco Rt. Csömörön terjeszkedik.

1999 végén ugyanis az Ereco Rt. - a később többségi tulajdonába kerülő - cége, a Ker-HU Kft. (kisebbségi tulajdonos a Szilas-Metál Kft) III.osztályú veszélyes hulladékok befogadására alkalmas monodepónia létesítésére kért engedélyt, hiszen egy II. oszt. lerakó költségei nagyságrenddel magasabbak és sokkal szigorúbb műszaki feltételeknek kell megfelelni. (Itthon egyedül Aszódon van ilyen lerakó.) A beruházásról azonban - a jogszabályok ellenére - az érintett társadalmi szervezeteket nem értesítették.

Az ügy azonban nyilvánosságra került, a Csömöri Önkormányzat Környezetvédelmi Bizottsága anyagában kifogásolja, hogy nem készült részletes környezeti hatásvizsgálat, a nyilvánosságot nem vonták be az eljárásba. A bizottság azt szerette volna, ha az eddigi eljárást a hatásvizsgálat előzetes szakaszának tekintik. A KDV-KF azonban március 17-én kiadta a környezetvédelmi engedélyt a Ker-Hu Kft. részére, eltekintve a jogszabályban előírt részletes környezeti hatásvizsgálat készítésétől, valamint a nyilvánosság bevonásától.

A csömöri környezetvédelmi bizottság a határozat elleni fellebbezésről döntött. A fellebbezést - mivel a jegyző elfelejtette beadni - Kovács Lajos a Csömöri Érdekképviseleti Egyesület vezetője a testület nevében április 6-án tette meg. A csömöriek által szabályosan, az elsőfokú hatósághoz benyújtott, de a másodfokú hatósághoz címzett fellebbezés soha nem jutott el a másodfokú hatósághoz.

Illetékesség és határidő

A KDV-KF véleménye szerint az egyesület ugyanis nem illetékes fellebbezni, mivel korábbi képviselője, akit Kovács Lajos jóhiszeműen meghatalmazott a hulladéklerakóval kapcsolatos ügyek intézésével , időközben kiegyezett az Erecoval. Az ,,illetékességesdi" azonban nem vált be, így a KDV-KF arra hivatkozott, hogy a csömöriek túllépték a beadási határidőt. Április 6-án adták postára a fellebbezést, de a felügyelőséghez csak 10-én érkezett - állítják. A dokumentumok szerint bizonyíthatóan hamarabb érkezett. (Az államigazgatási eljárásban egyébként is a postára adás dátuma számít.) A felügyelőség alkalmazottja túlterheltségére hivatkozott.

Csömör képviselőtestülete május 25-én ismét összeült és határozatban utasították el a monodeponia létesítését. A Csömöri Érdekképviseleti Egyesület ismét a másodfokú hatósághoz fordult. Itt áll most az ügy.

A hulladéktárolót építő Ereco-cég időközben május 26-ra a Csömöri Polgármesteri Hivatal helyiségébe találkozót hívott össze az építési engedélyezési terv ismertetésére. A meghívottak között azonban a polgármesteren kívül egyetlen önkormányzati képviselő sem szerepelt. Sípos Gábor a KDV-KF munkatársa szerint - aki Csömört egy kisebb szemétdombként jellemezte - a csömöriek elutasításukkal egy nagyszerű beruházást mulasztanak el, ráadásul az újonnan elfogadott hulladékgazdálkodási törvény szerint százmilliós bírságot vethet majd ki a felügyelőség az önkormányzat részére a határaiban felhalmozódott hulladékok miatt, ha... Egy akkumulátorért állítólag 200ezer Ft-ot is beígért. A polgármester szerint ,,Egyik sem tudná megmondani a beruházás helyét, semmit nem tudnak az egészről és tiltakoznak. Hogy meri egy négy főt (54 - a szerk.) tömörítő szervezet egy település érdekét megakadályozni" - kérdezte.

Mi kerül a csömöri gödörbe?

Vajon mi kerül a csömöri gödörbe?
A Szilas-Metál Kft. III. vesz. osztályú monodeponia létesítésére kért környezetvédelmi engedélyt, ahol shredder hulladékot (nem részletezi, hogy mely összetevőjét) és a Rákospalotai hulladékégetőből kikerülő salakot és pernyét helyezne el.

A kiadott engedély a III. vesz. oszt. ciklonpor elhelyezését engedélyezi évi 25-30ezer m3/év mennyiségben. Ám ennek a mennyiségnek csak a töredéke az éves szinten keletkező ciklonpor, az adat kb. a cég éves összes shredder hulladék-mennyiségét teszi ki. A '94-es környezeti hatástanulmányban 18-20 ezer tonna/év elhelyezésére kért és kapott engedélyt a cég. Fajsúlyát tekintve ez kb. 25-30 ezer köbméternek felel meg.