Demszky Gábor a Törzsasztalban

Demszky Gábor 1952-ben született közgazdász szülők gyermekeként. Két felnőtt és két kisebb gyermeke van. Az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán kezdte tanulmányait, de 1972-ben egy baloldali diákcsoport szervezte tüntetés miatt - politikai szervezkedésben való részvétel vádjával - egy évre kizárták az egyetemről és a KISZ-ből.

Taxisofőrként, majd könyvtárosként dolgozott. Ekkoriban írta meg első szociográfiai művét, a Borravalót. 1976-ban jogi diplomát szerzett, majd. elvégezte a szociológia szakot is. 1979-ben a Szegényeket Támogató Alap (SZETA) egyik alapító tagja lett. Politikai tevékenysége miatt elvesztette állását, utazási és publikációs tilalom alá került. 1981 végén Rajk Lászlóval közösen létrehozta és vezette az AB Független Kiadót, amely tíz éven át adott ki szamizdat kiadványokat.

1988-ban a Szabad Kezdeményezések Hálózatának, majd az SZDSZ-nek egyik alapító tagja. 1988 októberétől az SZDSZ Országos Tanácsa, 1989 októberétől 1990-ig a párt országos ügyvivői testületének tagja volt. Az 1990-es önkormányzati választáson pártja budapesti listavezetője, az akkori jogszabályok alapján a Fővárosi Közgyűlés választotta főpolgármesterré. 1994-ben, 1998-ban, majd 2002-ben is újraválasztották.

Főpolgármestersége mellett rövid időre "bevállalta" az SZDSZ elnöki posztját is. Ebben a tisztségben azonban nem bizonyult sikeresnek, pártja népszerűsége 2-3 százalék körül maradt. Demszky néhány hónap után lemondott a pártelnökségről, és azóta csak fővárosi ügyekben nyilvánul meg.

Míg 1998-as újraválasztása után állandóan konfrontálódott az akkori, jobboldali kormánnyal, addig a 2002-es parlamenti választásokat követően ismét elérhető közelségbe került Demszky nagy terve, a 4-es metró megépítése. Bár 1998-cal ellentétben a mostani választásokon meg kellett küzdenie szocialista riválisával is, az önkormányzati választások előtti napokban mégis mellette korteskedett a kormány azzal, hogy elfogadta a ő nevéhez kötődő városfejlesztési programot.

A hónapokig magabiztosan vezető főpolgármester támogatottságának mélypontja szeptember végén volt, amikor a városházi ellenzék napról napra újabb korrupciógyanús ügybe keverte őt, és a koalíciós társ szocialisták is Demszkyt tették felelőssé a dugókért. Demszky azonban ellentámadásba lendült és azt sejtetve, hogy a szocialisták és a Fidesz összejátszanak ellene, újra a médiafigyelem középpontjába került. A főpolgármester kampányában folyamatosan azt hangoztatta, hogy a Fidesz kormányzat megtörte Budapest fejlődését azzal, hogy a város ellenzéki volta miatt büntette a fővárost és új tempót hirdetve új hidakat, utakat, metrókat ígért.

Az önkormányzati választásokon a papírforma érvényesült: Demszky Gábor 46,7 százalékkal nyert, Schmitt Pál 35,85, míg Gy. Németh Erzsébet 13,2 százalékot szerzett.

Demszky újraválasztása után újra offenzivát kezdett: harmincmilliárdos állami forrást kért a BKV csődjének elkerülésért és egyeztető fórumra hívta valamennyi kerületi polgármestert, azt ígérve, ezután rendszeres lesz az eszmecsere Budapest vezetői között. Kérdezzen a főpolgármestertől!