Jeromos
9 °C
26 °C

Személyesen hallgatják meg Demszkyt és Csurkát

2000.05.05. 13:25
Kapcsolódó cikkek (2)
A Fővárosi Bíróság pénteken elrendelte Demszky Gábor és Csurka István személyes meghallgatását abban a személyiségi jogi perben, amelyet a Magyar Fórum egy, tavaly szeptember 30-án megjelent cikke nyomán indított Budapest főpolgármestere. A bíróság egyúttal bekérette azt a - legalábbis az I. rendű alperes Csurka és a II. rendű, a hetilapot kiadó Magyar Út Alapítvány szerinti - eredeti dokumentumot, amely alapján a Magyar Fórumban azt állították, hogy Demszky 1976-ban önként jelentkezett besúgónak. Arról is rendelkezett, hogy a Történeti Hivatalból szerezzék be a főpolgármesterrel kapcsolatos iratokat.
A felperes ügyvédje a tárgyalóteremben azt hangsúlyozta, hogy a kétségbeejtő egzisztenciális helyzetben élő Demszky 1976-ban valóban felkereste az akkori rendvédelmi szerveket, ám csak arra kért magyarázatot, hogy miért gördítenek akadályt puszta megélhetése útjába.

Csurka István és Demszky Gábor
kinek van igaza?
A hetilap tényként közölt valótlan állítása - a cím: "Demszky Gábor 1976-ban önként jelentkezett besúgónak" - sérti ügyfele személyiségi jogait, így jó hírnevét, becsületét. Ezért a jogsértés kimondását és a további jogsértés - azaz, hasonló tartalmú cikkek - megtiltását kérte.

Nem vagyoni kárként - az írás a felperes politikai tevékenységét nagymértékben nehezítette, magyarázkodni kellett továbbá a barátok, ismerősök, választópolgárok előtt - 28 millió forintot követelt az alperesektől, ez szándékosan megegyezik azzal az összeggel, amelyet még az évtized első felében az ÁVÜ utalt át Csurkának egy, a privatizációról szóló forgatókönyv és film elkészítéséért.

Ismeretes, az alkotások nem készültek el, és jelenleg is tart az ÁVÜ jogutódja és író-politikus, pontosabban az érintett cég közti pereskedés. A felperes hivatkozott egy alkotmánybírósági határozatra, miszerint a véleménynyilvánítás szabadsága nem jelentheti a becsület csorbítására alkalamas valótlan tényállás közlését.

Az alperes szerint azonban az inkriminált cikk az eredeti dokumentumon alapult, s érdekes módon Demszky 1976-os "látogatása" hiányzik a polgármester hivatalos életrajzából. Nem állították egyébként hogy Demszky ténylegesen is jelentett, ám a dokumentum szerint - és a hetilap csakis ebből vonta le véleményét - a rendvédelmisek azt a besúgás szándékaként értékelték. Ráadásul, szintén a dokumentum alapján, sor kerülhetett egy későbbi jelentéstételre. Nem bizonyította a felperes az alperesek jogellenes, felróható magatartását, az állítólagos kárt és mindezek közt az okozati összefüggést.

A következő fordulót, így a személyes meghallgatásokat októberre tűzte ki az eredeti dokumentumot is bekérő bíróság.