Olivér
0 °C
4 °C

Demszky: Nem vagyunk csalók

2008.03.25. 14:19
A liberális főpolgármester szerint minél hamarabb össze kell hívni a párt tisztújító küldöttgyűlését, mert csak így tudják a rájuk ragadt csalópárt-imázst lemosni. Demszky Gábor az Indexnek nyilatkozott a paraméterkönyvről, március 15-éiről és azt is bejelentette, a következőkben a BKV-ügyeivel akar foglalkozni.

Az SZDSZ elnökválasztási ügyében eddig nem nagyon nyilvánult meg. Másfél hónapja vita tárgya, hogy szabályos vagy szabálytalan volt a tavalyi elnökválasztás. Ön mit gondol erről, szükséges rendkívüli tisztújítás?

Fotó: Barakonyi Szabolcs

Állítólag néhányan szabálytalanul szavaztak, ehhez az elnökjelölteknek nem volt közük. Én írtam egy kis levelet az ügyvivői testület (üt) két héttel ezelőtti ülésére. Ebben kifejtettem, hogy szerintem a küldöttgyűlést össze kell hívni a lehető leghamarabbi időpontra, május közepére, mert csak így tudjuk a ránk ragasztott csalópárt-imázst lemosni. Nem vagyunk csalók. Gondolom máshol se föltétlenül kérnek a párttagoktól személyi igazolványt.

Az teszi különösen érzékennyé az ügyet, hogy az elnökválasztás első fordulójában szavazategyenlőség volt.

Így van. Tehát minél hamarabb küldöttgyűlést tartanék fontosnak, és Kókának és Fodornak meg kellene egyeznie, hogy nem a választási csalással foglalkoznak, hanem a jövővel, és programot írnak, mert elfogadják, hogy újra kampány van. Ha a párt a múltra koncentrál és erre a bizonyos ügyre, akkor ebből mindannyian csak nagyon rosszul jöhetünk ki. Az új választásnál ne azzal érveljenek, hogy ki csalt kinek a javára. A harmadik, ami megfontolandó, hogy akik csaltak, azokkal szemben polgári per keretében kellene fellépni.

Kifizettetné a megismételt küldöttgyűlést?

Ez a minimum azután, hogy mekkora erkölcsi kárt okoztak az SZDSZ-nek ezek az emberek. Négyen csaltatok, rátok verjük a milliós költségeket.

Igaz-e az, hogy Magyar Bálint győzte meg arról, hogy ne kövesse Fodor Gáborékat az ügyvivői testületi tagság felfüggesztésében?

Szinte mindenkivel beszéltem az elmúlt napokban, de vele pont nem. A döntésemet magam hoztam. Őszinte leszek: nekem az SZDSZ fontosabb, mint Kóka János vagy Fodor Gábor. A párt stabilitásához képest számomra másodlagos, hogy ki nyer. A liberális párt érdekeit fogom nézni, és a válsághelyzet megoldását keresem. Kóka János akkor dönt bölcsen, ha kedden bejelenti, hogy a küldöttgyűlés összehívását kezdeményezi. Ezután Fodoron a sor, hogy bölcs döntést hozzon, és visszatérjen az ügyvivő testületbe. Ezzel, ha nem is oldódik meg a helyzet, a feszültség jelentősen csökkenthető lenne.

Húsz éve gondolta volna, amikor március 15-ei beszédét az akkori hatalom miatt nem mondhatta el, hogy két évtizeddel később kordonok mögül fog szónokolni?

Természetesen 20 éve azt se gondoltam volna, hogy főpolgármester leszek. Húsz éve úgy éreztem, azok vagyunk többen, akik demokráciát és szabadságot akarunk, független Magyarországot és sajtószabadságot. Ezt ma is így gondolom. Azt, hogy Magyarországon vannak olyanok, akik ezekről a kérdésekről egészen másképp gondolkodnak, legfeljebb sejteni lehetett.

Én másokkal ellentétben azt gondolom, nem az a baj, hogy van 2-3 ezer szélsőséges, aki erőszakot alkalmaz, hanem az, hogy ehhez van egy környezet, ami ezt eltűri, sőt olykor gesztusokkal bíztatja és nem határolódik el. Meg, hogy a jogállam a maga eszközeivel nem tud mit kezdeni. Az is elfogadhatatlan, hogy a Fidesz (például önkormányzati szinten) együttműködik a Jobbikkal, amely létrehozta a teljesen szalonképtelen Magyar Gárdát.

Milyen ünnep az, ahol 200 méterről lehet csupán nézni a színpadot, oda is csak motozás után lehetett bejutni?

A helyzet sajnos igazolta, hogy jogos volt a motozás. Flaszterokat, köveket dobáltak, tehát olyan életre veszélyes eszközöket használtak, amelyekkel ha közelebb engedjük őket, még nagyobb bajt okoztak volna. Én azt tudom mondani, jövőre is megtartom a beszédet a Petőfi szobornál, igyekszünk majd konszolidált helyzetet teremteni.

De mégis milyen volt a szabadság hőseként kordonok közt szónokolni, miközben a másként gondolkodók a kordonon kívülről figyelhették csak?

Rossz érzésem amiatt volt, hogy 20 éve is ötszázan mertünk kimenni március 15-én, és most is. Most a szélsőjobb miatt félnek az emberek, akkor a hatalomtól féltek. Mi a diktatúra körülményei között úgy viselkedtünk, mintha demokrácia lenne, tehát nem használtunk erőszakot, és könyveket nyomtattunk, a szó erejével éltünk legfeljebb.

Ezzel szemben ma a szélsőjobb egy demokráciában viselkedik úgy, mintha diktatúra volna. Ez a feje tetejére állított helyzet van, és ezt a helyzetet érdemes lenne elemezni, de ez nem az én dolgom. Én az egyik oldalon állok, és az eszményeim meg az értékeim semmit sem változtak. Nem félek tőlük.

Soha nem volt ilyen nehéz elfogadni a főváros költségvetését. A szocialisták az egészségügyi intézmények holdinggá alakításához kötötték a büdzsé jóváhagyását, aztán egy elvi nyilatkozatot a közgyűlés el is fogadott, de Horváth Csaba javaslatát két szó kihúzásával lényegében ejtették. Mi lesz a szocialista tervekből, hiszen továbbra sem túl nagy az egyetértés ebben az ügyben?

Horváth Csabának írtam egy hosszú levelet, amelyben kifejtettem, milyen szempontok alapján készítsen koncepciót az átalakításról, amelyet én már valóban el tudok fogadni, és tárgyalásra alkalmasnak tartok. Az előző nem ilyen volt. Módszertani problémák voltak az anyaggal. Hogyan is kell egy ilyet készíteni?

Feltárni a beavatkozást igénylő releváns problémákat, azonosítani a lehetséges eszközöket és alternatív megoldásokat, bemutatni, hogy a szóba jöhető megoldások milyen mechanizmusok révén képesek javulást elérni. Fel kell mérni a beazonosított megoldások előnyeit és hátrányait satöbbi, satöbbi. Tehát egy hosszú út vezet addig, amíg egy előterjesztés elkészül. Horváth Csabának egy lámpással végig kellett volna mennie és alaposan végignéznie a főváros egészségügy minden zegát-zugát, ehelyett néha úgy éreztem, hogy csupa jószándékból magára akarja gyújtani a házat.

Nem a népszavazási bukta miatt vannak a folyamatos viták a fővárosi koalícióban? Állítólag a szocialisták az országos kudarcért az SZDSZ-t okolják, ezért konfrontálódnak a fővárosban a koalíciós partnerrel.

A költségvetési vita még a népszavazási eredmény előtt kezdődött és, utána egy nappal oldódott meg. A következő időszakban a legnehezebb ügy a BKV-nál kialakult helyzet kezelése lesz. Nem az egészségüggyel fogok foglalkozni a következő hónapokban, hanem a BKV-val.

Ki akarta azt a bizonyos évi hatmilliárdot elvenni a BKV-tól? Mert még nem találtuk meg az eredeti gazdáját annak az ötletnek, hogy nullszaldós legyen a BKV.

Nem innen kell elindulni, hanem onnan, hogy a BKV gazdálkodásában van egy nagyon jelentős hiány. Bevétel gyanánt ugye van az állami normatíva, a fővárosi hozzájárulás és a jegyárbevétel. És ezek összege kevesebb a kiadásoknál.

Ez így van 18 éve.

Igen, de a hiány nyomán felhalmozódó adósságok miatt az volt az eredmény, hogy időnként az állam konszolidálta a BKV-t. Most bejelentette a pénzügyminiszter, hogy nem konszolidálja, tehát ezt az utat tovább nem lehet járni. Több hitelt nem vehet fel a cég, mert akkor a főváros hitelminősítése romlik, drágábban kapunk hiteleket. Vagyis hozzá kell nyúlni a cég teljesítményéhez. Hogy pontosan hogyan, azt április elejéig akarjuk eldönteni. Ez nem egy jogszabályi határidő. De ha szeptember elsején be akarunk vezetni változtatásokat, eddig kell meghozni a döntéseket.

Ha nem hozzuk meg őket, akkor elment ez az év. Arra törekszem, hogy egy olyan csomagot rakjunk össze, amiben van van bizonyos teljesítménycsökkentés, de meg kell szűrni azt az előterjesztést, ami elkészült. A csomagban lennének egyéb elemek, például kismamabérlet, sms-jegy és egyéb elemek. Felmerült például a HÉV-ek leválasztása és önálló társaságként való működtetése tőkebevonással. Ezek együttesen hozhatnának megtakarítást. Nem zárnám ki teljesen azt se, hogy az állam nagyobb mértékben szálljon be a BKV működtetésébe.

A főváros miért nem száll be jobban? Hiszen a kiindulási pont, hogy sehol a világon nem nyereséges a közösségi közlekedés, ennek ellenére működésre alig ad a főváros. Az antali vezetés kilencmilliárddal csökkentette a költségeket. Nem túl nagy elvárás-e, hogy azonnal, egy év alatt kellene elérni a nullszaldót?

Lehet több pénzt adnia a BKV-nak, de honnan vegyük el, az iskoláktól, a szociális intézményektől?

Ezt mindig minden politikus mondhatja joggal. De hatmilliárd az mégse olyan nagy pénz, ahhoz képest, hogy az elkészült járatritkítási tervezet budapestiek százezreinek a mindennapi életét nehezítené meg. Egy jó politikus, aki két évtizede hatalmon van, egyszerűen nem engedhet meg ilyesmit.

Le fogunk rakni valamit az asztalra, amiben nem pont az van, mint a paraméterkönyv-módosítás mostani tervezetében.

Nem ad több pénzt a főváros?

Nem adhat. Hogyan adhatna? Ha ingatlanokat adnánk el, vagy a gázműveket, ez vagyonfelélés volna, amit nem csináltunk az elmúlt 18 évben, most miért kezdenénk el?

A BKV elkezdett ingatlanokat értékesíteni.

A BKV-nak annyi kiadása van, hogy joggal mondhatja, felújításra vagy beruházásra fordította a bevételt.

Vagy tanácsadásra...

Hát igen. Elmondom, ezzel az AAM-szerződéssel mi a fő bajom. Fölhívott Antal Attila, hogy ő nagyon beteg, és beszélni szeretne velem. Azt mondta, nehéz a helyzet, mit csináljunk? Én őszintén jobbulást kívántam neki. Elmondtam, nagyon elégedetlen vagyok a busztender bonyolításával az első ponttól az utolsóig, az külön fura, hogy én semmit se tudtam róla, nem részletezném, de sok dicséretet ezért nem érdemel, a másik ügy az AAM-szerződés, ami teljesen elképesztő. Mert ilyen keretszerződést őrültség kötni.

De van egy még nagyobb problémám. Ugye az AAM egy jó cég, egy cégcsoport sok külső kapcsolattal. Ők képesek tanácsokat adni, szellemi kapacitást adnak a BKV-nak, ami onnan hiányzik. Nem akarok bántó lenni, de meg tudtam állapítani, hogy egy anyagot a BKV, vagy az AAM készített-e. A probléma az, hogy a BKV menedzsmentjében nincs meg az a szellemi kapacitás, az a tudás, ami alkalmassá tenné arra, hogy használja ezt a külső tudást. Mondok egy jó példát. Aba Botond megbízta a tanácsadó céget, hogy az intelligens jegyrendszert dolgozza ki. Írjunk ki pályázatot. Ki is írtunk, sikertelen lett, mert valami eszméletlen összegért akarták megcsinálni.

De nem a kiírás volt rossz. Antal Attiláék megint kötöttek egy ilyen tanácsadási szerződést az AAM-mel, de kiírás most nem lett belőle. Ezzel foglalkoznak most már legalább 2 éve, de nem jön ki belőle semmi. És ez nem a tanácsadó hibája, a BKV menedzsmentje nem tudja megmondani, hogy pontosan mit akar. Pedig ez egy óriási üzleti lehetőség is. Nem kell föltétlenül a BKV-nak csinálnia, megvalósítható volna ez PPP-konstrukcióban is. Nagyon kíváncsi vagyok, hogy mire jut a BKV felügyelőbizottsága, hogy mire kellett ez a hatalmas összeg. Én először pár nappal a közgyűlés előtt értesültem arról, hogy vannak ilyen szerződések.

Jól értjük, rossz politikai kompromisszumok eredménye, hogy alkalmatlan emberek kerültek a BKV vezetésébe? Hiszen az ilyen fontos cégekhez politikai alapon kerül a vezetés, a felügyelőbizottság éppúgy, mint az igazgatóság vagy a vezérigazgató és helyettesei.

Itt a következő leosztás van. Biztos emlékeznek a Gy. Németh-botrányra. Ez majd fél évig tartott, mert nem akartam a szocialisták által kiválasztott helyettest jelölni, így a közgyűlés nem tudta megválasztani. A válság úgy oldódott meg, hogy először Hagyó Miklóst, aztán Horváth Csabát behozták helyette.

Az arányok miatt van két szocialista és egy liberális helyettesem. A főváros vezetése úgy működik, mint egy kis kormány, ők felelnek beruházásokért, felügyelik az ügyosztályaikat. Ez a terület Hagyó Miklóshoz tartozik. Ő Antal Attilát jelölte vezérigazgatónak.

Az életrajzából kiderült, hogy komoly eredményeket ért el előző munkahelyén, a Nógrád Volánnál, pont azt, ami itt is kellett volna, hogy a céget nullszaldóssá tegye. Ezért én Hagyó jelöltjeként elfogadtam. Nem volt ebben a helyzetben lehetőségem, hogy nemet mondjak rá, hisz nem volt jobb jelöltem.

Most van?

Abban egyeztünk meg, hogy nemzetközi pályázatot írunk ki. Bár ha valaki jön, aki nem magyar, de már csinált ilyet, az drága lesz. Ezek a menedzserek drágák.

És akkor majd angolul zajlanak a BKV-nál az értekezletek?

Volt már rá példa, hisz Ferihegyet például az angolok hozták rendbe. A BKV mostani fiatal menedzsmentje jól tud angolul, nyelvi probléma nem lesz.

Antal Attila Hagyó embere, Dancs Gábor az Öné. Dancs BKV-ügyben rövid időn belül kétszer szaladt bele nagy pofonba, mert olyasmiket csinált, amit nem egyeztetett önnel. Először leállította a redukált paraméterkönyv munkálatait. Ehhez nem volt joga.

Igen, de az egy sajátságos helyzet volt, mert a főpolgármester-helyettes úr behívatta magához Dancs Gábort, és közölte vele, hogy akkor mostantól te viszed a paraméterkönyvet. De Hagyónak továbbruházásra nincs lehetősége, mert nem így szól a feladatok leírása. Dancs pedig úgy gondolta, ha nála a döntés, akkor az egészet leállítja. Nem állíthatta le, de meg se kaphatta volna az ügyet.

És hogyan jelölte magát Dancs BKV-vezérigazgatónak?

Hát ezt tőle kell megkérdezni, mert ezt velem nem közölte. Fiatal politikus. Tiszteletem mindenkinek az ambícióit. De korábban teremtettünk egy nagyon rossz precedenst, egy alkuban elfogadtuk, hogy egy politikus legyen a gázművek vezérigazgatója. De a gázművek egy jól működő cég, profitot hoz. Ott egy közgazdász végzettségű szocialista politikust kineveztünk. De nem ezen az úton akarunk járni, mert én nem fogadom el, hogy egy politikus legyen a BKV vezérigazgatója.

Amíg a pályázat lebonyolódik addig mi lesz?

Viszi a céget a megbízott helyettes, Balogh Zsolt úr.

A BKV-hoz tartozik a 4-es metró építése, amellyel egyre több baj van. Így a politikusoknak kell a műszaki problémákkal foglalkozniuk.

Az én szempontomból sokkal kényelmesebb lett volna úgy metrót építeni, hogy nem kell semmit csinálni és megkapjuk kulcsra készen, én pedig csak elmegyek az avatóünnepségre. Csak hát nagyon drága lett volna. Így viszont a Fővám tér geológiai vizsgálatával kell foglalkoznom.

Iszonyatos mennyiségű probléma feljön nagyon magas szintre. Itt voltak urak és elvtársak, akik orosz metrót tudtak építeni együtt az oroszokkal. Ezek azóta vagy elmentek máshová metrót építeni, vagy meghaltak, vagy nyugdíjba mentek. Azok, akik most vannak, azokat nagyon nagyra becsülöm, mint tervezőket, meg koordinátorokat, de még nem tudnak mindent. Legutóbb volt egy fővám téri metrómegbeszélés, meghívtam a Főmtervet, a metró-projektirodát, a BKV-vezetést és a fővárosban ezzel foglalkozó szakembereket. Végül néhány megállapításra jutottunk: 1. lesz Fővám téri megálló, 2. továbbépíti a Hídépítő, 3. a jogászok nem találtak felmondási okot, 4. vannak bizonytalanságok a peronalagút megépítési technológiájával kapcsolatban, ellentmondóak a szakértői jelentések.

A Hídépítő tehát megépíti magát az állomást, ami nem a Duna alatt van. A fúrópajzs ott át fog haladni megfelelő időben, idén ősszel.

A probléma a részben a Duna alatti peronalagutakkal van?

Ha kész az állomás gödre, oldalsó fúrásokkal meg tudják pontosan nézni a talajszerkezetet, és akkor el lehet dönteni majd azt, hogy a peronalagutak bányászati technológiával épüljenek oldalról, vagy mesterséges szigetről fölülről. De ahhoz, hogy szigetről épülhessenek, az előkészületek el kell kezdeni most. Be kell nyújtani az engedélyezési terveket. Fel kell készülni erre is.

Ez jelenthet időben vagy pénzben csúszást?

Nem. Mindenképpen az a célja a beruházó BKV-nak, hogy a szerződéses keretek között tartsa a Hídépítőt és ugyanakkor kinyissa számára ezt a lehetőséget is, most ez az új elem.

De mindezt úgy, hogy maradnak a határidők és a költségek?

Igen. Amikor itt ült mindenki a szobámban, aki ért hozzá, jeleztem, nagyon tiszteletem a szakmát és nem szabad olyasmiről nyilatkozni, amihez az ember nem ért, de megkérdezném, épített-e már valaki víz alatt olyan műtárgyat, mint egy metróállomás. Kiderült, hogy nem. Erre azt mondtam, illő szerénységgel kéne ehhez a kérdéshez nyúlni. Ennek nyilván nem örült mindenki. Persze nem én döntöm el, hogy milyen technológiával épüljenek a peronalagutak, hanem a DBR.

Még valami, tudjuk, hogy a Hídépítő sokszor nem szokott határidőre építeni, túllépi a költségkereteket. Emlékszünk, az alsó rakpart sem akart időre elkészülni. Nyilvánosan meg kellett dorgálnom őket, hogy mégis meglegyen, és ne alakuljon ki közlekedési káosz az iskolakezdéskor. És akkor most bejelentette a Hídépítő, hogy egy évet késni akar. Szerintem egy ilyen cégre rábízni, hogy milyen technológiát válasszon, nem helyes. Ezt a felelősséget nem testálhatjuk teljesen rájuk. Figyelemmel kell lenni arra, ki mire képes, és annak megfelelően kell alakítani a jogi keretek között ezeket a döntéseket. Most ez egy igazi válságkezelés, az adott paraméterek közt.

Az, hogy figyelni kell, ki mire képes, jelentheti azt, hogy nem a Hídépítő fejezi be a Fővám teret?

Azt, hogy a Hídépítő fejezi be a Fővám teret, vagy sem, ma nem lehet megmondani. Egyébként a cég most óriási erőbedobással épít, és ha így fog építeni, akkor el fog készülni a doboz, akkor az állomás fogadni tudja majd a pajzsokat.