Ferenc, Olívia
-4 °C
4 °C

Mátyás király első, Hitler a hatodik

2003.06.23. 14:56
Erős vonzalmat éreznek a diktátorokhoz a magyar diákok. A Felvételi Információs Szolgálat felmérése szerint a gimnazisták körében Napóleon, Hitler és Julius Caesar a három legnépszerűbb külföldi történelmi személy. A magyarok között Mátyás nyert, Kossuth és Széchenyi nagyjából döntetlenre áll. A költők versenyét Petőfi nyerte, a "nemzetrontók" Ady és József Attila dobogós helyezésével vigasztalódhatnak.
A magyar középiskolások 9 százaléka Hitlert nevezte meg kedvenc történelmi személyiségeként a Felvételi Információs Szolgálat nyílt kérdéses kutatásában. A náci diktátort nemzetközi vonalon csak a 24 százalékos eredményt elérő Napóleon tudta megelőzni. Harmadik helyen szintén diktátor, Julius Caesar végzett. A felmérésen 414 iskola több mint huszonhatezer 10.-12. osztályos diákja vett részt.

A leggyakrabban említett kedveltebb történelmi személyiségek évfolyamonként

Igazságos végeredmény

A legnépszerűbb történelmi személy Mátyás király lett, 38 százalékkal. Őt a teljes listán a már említett Napóleon, Kossuth (23 százalék) és Széchenyi (22 százalék) követi. Szent István 19 százalékkal ötödik. Hitler az összesítésben a hatodik helyet szerezte meg.

Rend, védelem

A náci vezér leginkább a 12. évfolyamon népszerű, bár már a 10. évfolyamon is 7 százalék őt nevezte meg kedvencekét. A katonai illetve rendvédelmi pályán tovább tanulni szándékozók között Hitler népszerűsége a 20 százelékot is eléri.

Churchill, Árpád vezérrel együtt épphogy bekerült az első húszba, Horthy és Sztálin - egyaránt 2 százaléknyian említették a két vezetőt - nem. Míg Széchenyi és Kossuth egyaránt népszerű, a kiegyezést aláíró Deák Ferencet Mária Terézia is megelőzi.

"Mindenképpen elgondolkodtató" - reagált a felmérés eredményeire Dessewffy Tibor szociológus, hozzátéve ugyan, hogy jó lenne többet tudni a vizsgálat körülményeiről. Dessewffy szerint az eredmény intő jel lehet azoknak, akik szerint a szélsőjobboldal "elfogadható a balliberális nemzetrontók" elleni harcban. "Míg holokauszt volt, az utóbbi nem létezik" - mondta. A szélsőjobb elfogadottságára példaként a május 4-i kendernapot nevezte meg, ahol szélsőséges politikai csoportok zavarták meg a marihuána dekriminalizálásáért felszólalók demonstrációját.

Nem piskóta

"Ez nem piskóta, amúgy pestiesen szólva" - összegezte véleményét Dr. Sárkány István, a Rendőrtiszti Főiskola oktatási főigazgató-helyettese az Indexnek. Sárkány elmondta, az eredmény őt magát megdöbbentette, de - ha az ember jobban belegondol - mégsem annyira meglepő: "Elég a legutóbbi botrányos Fradi-meccsre gondolni. Igaz, ott jellemzően nem azokat látjuk, akik a felsőoktatásba igyekeznek, de az elmondható, hogy ez sajnos társadalmi jelenség. Az biztos, hogy itt a főiskolán ilyen nem lehet. Erről gondoskodunk."

Magyar fölény

Az irodalmárok között külföldi szerzőnek gyakorlatilag esélyük sem volt. Shakespeare 7 százalékos eredménnyel még bekerült az első tízbe, 3 százalékos eredményével Edgar Allen Poe és J. R. Tolkien éppen bekerült az első húszba.

A diákok jóval nagyobb valószínűséggel említettek költőket, mint prózaírókat, az első öt helyen lírai szerzők végeztek. Petőfi Sándor messze a legnépszerűbb, a válaszadók 55 százaléka jelölte meg kedvenceként. Szintén népszerű Ady Endre (38 százalék) és József Attila (24 százalék) is. Az irodalmi Nobel-díjas Kertész Imrét két százaléknyian említették.

Népszerűtlen Himnusz

A külföldi írók gyenge szereplése ellenére a legnépszerűbb irodalmi mű a Rómeó és Júlia. Shakespeare művét három százalékkal lemaradva az Egri Csillagok (16 százalék). A harmadik legnépszerűbb Az ember tragédiája. A Himnusz, öt százalékkal, a magyar középiskolások irodalmi slágerlistájának tizedik helyét szerezte meg. A válaszadók csupán négy százaléka vélte úgy, hogy Kölcsey műve a legismertebb magyar irodalmi alkotás.