Dobrev Klára szakácskönyvvel küzd az egészséges életmódért

Bár az Európai Unió új tagállamai közül Magyarország a legsikeresebbek közé tartozik szinte minden mérőszámot tekintve, a fényes gazdasági mutatók mellett azonban kevésbé irigylésre méltó statisztikák is vannak, írja az International Herald Tribune. A Párizsban megjelenő, de angol nyelvű és amerikai szerkesztésű lap szerint az OECD országok között nálunk a legrosszabbak bizonyos egészségügyi mutatók.

A fejlett országokat tömörítő OECD egészségügyi indikátorokról szóló beszámolója (Health Indicators Report) szerint például a 65 év alatti férfiak halálozási rátája közel háromszor akkora nálunk, mint az Európai Unióban, és 30 százalékkal magasabb az 1970-ben itthon mért adatnál is.

Csak Törökország rosszabb

Magyarországon egyébként is az OECD-tagállamok között a második legrövidebb ideig élnek az emberek, mindössze 68 évig. Ennél csak Törökország mutatója rosszabb, az OECD-átlag pedig csaknem tíz évvel jobb: 77,8 év.

Nálunk a legmagasabb egész Európában a rákban elhunytak aránya, a három évtizeddel ezelőtti saját mutatóinknál is 30 százalékkal nagyobb ez az adat. A kardiovaszkuláris (szív- és érrendszeri) betegségekben szintén "Európa-bajnokok" vagyunk, s a fejlett világban Magyarországon fordul elő egy főre számítva a legtöbb "stroke" is. A kardiovaszkuláris betegségek tekintetében ugyanakkor a lap azért elismeri, hogy az utóbbi években némileg javult a helyzet nálunk.

Magyarországon az alkoholizmus, a dohányzás és az öngyilkosság olyan magas arányban fordul elő, amelyek alapján az egész világon a legrosszabb helyzetű államok közé sorolják hazánkat. Az International Herald Tribune (IHT) szerint a gazdasági sikerek így "kérik meg az árukat", a lakosság ugyanis a hetvenes évek óta túlmunkát vállal, másod- és harmadállásokat halmoz, az egészségére pedig nem figyel. Így aztán Mexikó és Törökország is összességében jobb számadatokat tud felmutatni, pedig ezek a legszegényebb OECD-országok közé tartoznak.

Sikerek és kudarc

"Magyarország számos területen sikeres, de az egészségügy nem tartozik ezek közé" - mondta a párizsi lapnak Orosz Éva, az OECD kutatója, aki szintén Párizsban dolgozik. A magyar statisztikák Orosz szerint a cseh és a lengyel mutatók mögött kullognak. Ennek oka az, hogy a gazdasági átalakulás közben az egészségügy háttérbe szorult.

A problémával szembesülve - írja az International Herald Tribune - a magyar parlament 2003-ban programot fogadott el, amely az átlagos élettartam három esztendővel való megnövelését tűzte ki célul 2010-ig. Ez az ország első nemzeti egészségi stratégiája - legalábbis az angol nyelvű napilap szerint.

Az IHT azt írja, hogy a magyar miniszterelnök felesége, Dobrev Klára a lakosság egészségi állapotának javításán dolgozik szenvedélyesen. "Az orvosok mindig aggódtak az átlagos élettartamunk miatt, illetve azért, mert a betegségmentesen töltött éveink egyre csökkennek" - magyarázta Dobrev a lapnak.

Milyen stílusú a Parléament

Az IHT szerint Dobrev egyetemi tanár, aki a budapesti Parlament barokk épületében, ottani irodájában nyilatkozott. Hogy van-e Dobrevnek irodája a Parlamentben, az eddig talán nem volt egyértelmű, de az bizonyos, hogy Steindl Imre eklektikus, illetve neogótikus (legjobb indulattal is csak neoreneszánsz) épületet tervezett meg Országházként, és legfeljebb csak az épület tagolása tekinthető némileg barokkos jellegűnek. (A kormányszóvivői iroda közlése szerint egyébként Dobrev Klárának nincs irodája a Parlamentben - ezt az Indexszel kedd délután tudatta Batiz András.)

Dobrev szerint mindenesetre az elmúlt években az egészségügy első számú üggyé lépett elő az egész kormány, tehát nemcsak az egészségügyi tárca számára.

A magas halálozás és a rossz egészségügyi mutatók másokat is aggasztanak az országban az IHT szerint. Kökény Mihály volt egészségügyi miniszter például a lapnak úgy nyilatkozott, hogy az "egészséget nem az egészségügyi rendszer teremti meg". "Az ugyanis politikai, történelmi és társadalmi kérdés." Kökény szerint Magyarország a jó irányba tesz lépéseket, de azért legalább két évtized kell ahhoz, hogy kezelni tudjuk a problémákat, és felzárkózzunk a fejlett országokhoz.

Rossz szokások ellen szakácskönyv

Dobrev szerint különösen a középkorú férfiaknak vannak rossz szokásaik: isznak, dohányoznak és nem sportolnak. És a magyar étrend sem felel meg a nemzetközi trendeknek. Éppen ezért a miniszterelnök feleségének alapítványa diétás, illetve egészséges ételeket propagáló szakácskönyveket ad ki és főzőtanfolyamokat indít.

Az IHT kiemeli: annak ellenére, hogy Magyarországon a tüdőrák a vezető helyen áll a daganatos betegségek körében, rendkívül olcsó a cigaretta (szerintük két euróba kerül egy csomag, mert a lap szerint nem adóztatják eléggé ezt a terméket), és a dohányzásellenes kampányok sem sikeresek. Példa erre, hogy a dohányzást korlátozó törvény is heves ellenállásba ütközött a parlamentben.

A lap azt írja, hogy Magyarország egészségügyi statisztikái 1970-ben a kommunista országok között a legjobbak közé tartozott, aztán süllyedni kezdett a színvonal, és 1993-ban érte el a mélypontot. Ekkor egy átlagos magyar férfi 65 éves kora előtt hunyt el. Ehhez képest Mexikóban például 1960 óta 18 évvel nőtt az átlagéletkor.