Látványos drog-szigor, érdemi változás nélkül

Látványos drog-szigor Főként a fogyasztók ellen

Csorba József szerint az elmúlt időszak egyik legkedvezőtlenebb tapasztalataként a kábítószer-fogyasztás büntetőjogi szankcionálása miatt kevesebb alkalmi fogyasztó fordul orvoshoz (e tekintetben a súlyos drogfüggők száma nem változott). Az egészségügyi intézményeket ugyanis bejelentési kötelezettség terheli a társadalombiztosítás felé, a rendszerbe bekerül a beteg neve, születési évszáma, tajszáma, egyes esetekben (például az ópiátfüggőknél alkalmazott metadon-kezelés során) az is, hogy mikor, milyen típusú kábítószereket fogyasztott. Ez utóbbiak már bűncselekményre utaló adatok, ám megfelelő jogszabályi garanciák híján további sorsuk nemegyszer követhetetlen a hálózaton belül. Holott többnyire az alkalmanként fogyasztók vannak (még) tisztában problémájukkal, és mivel a kezelés révén megőrizhetnék családi és baráti kapcsolataikat, ők veszíthetnek legtöbbet.

A stratégia ugyanakkor nem teszi világossá, hogy a ,,drogmentes munkahely" program kapcsán csak a veszélyes munkakörben dolgozókra, avagy más munkavállalókra is vonatkozik-e a vizeletvizsgálat elvégzésének szükségessége. Az addiktológus hangsúlyozta: a veszélyes munkahelyeken dolgozók esetében ez valóban indokolt lehet, ám más munkavállalók esetében csak önkéntes alapon működhetne. Rámutatott arra is, hogy például a hétvégén fogyasztott drogok csak napok múlva ürülnek ki a szervezetből, ám ugyanakkor az illető pszichésen már el tudja látni feladatát, vagyis a pozitív drogtesztnek nem lehet egyenes következménye a kirúgás.

Pelle: deklarálni kell, hogy az állam ne sújtsa börtönbüntetéssel az alkalmi kábítószer-fogyasztókat

Pelle Andrea szerint a büntetőjogszabályok szigorításakor a kormányzat azt ígérte, hogy az elterelés intézménye - amelyet a jelenlegi Btk. szerint csak a függők vehetnek igénybe -az alkalmi fogyasztók esetében is működik majd úgy, hogy az ügyészek megrovással megszüntetik az eljárást. A gyakorlatban azonban ez csupán a fiatalkorúknál van így, a tizennyolc évesnél idősebbek esetében szinte soha nem halasztják el a vádemelést. Utóbbiak többnyire pénzbüntetést kapnak, ám volt már példa felfüggesztett szabadságvesztésre is. A gyakorlat például Budapesten kerületenként eltérő, az ügymenet általában a helyi vezető ügyész szemléletétől függ.

Az ügyvédnő modernnek és korszerűnek nevezte a nemzeti drogstratégiát, ám szerinte szükséges deklarálni azt, ami a szigorítás során többször elhangzott, jelesül, hogy az alkalmi kábítószer-fogyasztás esetében sem célja az államnak börtönbüntetéssel sújtani a fiatalokat. Ezért is ajánlatos lenne, hogy a Legfőbb Ügyészség jogpolitikai döntéssel a helyi ügyészségek számára a vádemelés elhalasztását javasolja alkalmi fogyasztók esetében.

Orvos és beteg között törékenyebbé válhat a viszony

A rendőrség szerepe kapcsán hangsúlyozta, hogy a bűnüldözőknek nem az egészségügyön keresztül kellene eljutniuk a fogyasztókhoz. Ugyanakkor 1999. szeptemberétől a nyomozók titkos információszerzés keretén belül az orvostól kérhetnek adatokat olyan betegről, akinek nincs rendőrségi ügye. (A törvény értelmező rendelkezései szerint a kábítószer-fogyasztás is kábítószer-kereskedelemmel összefüggő ügy.) Az adatvédelmi hiányosságok miatt is ezért orvos és beteg között még törékenyebbé válhat a bizalmi viszony.

A TASZ jogsegély szolgálatánál egyébként megszaporodtak az utcai igazoltatásokkal összefüggésben megindított eljárások, amikor is a rendőr a (véleménye szerint) gyanúsan viselkedőt megmotozza. Jellemzően, az esetek többségben csekély mennyiségű marihuána a corpus delicti. Ezen ügyek is szerepet játszanak abban, hogy a kábítószerrel összefüggő, 1999-ben 619 személy ellen indult büntetőeljárás 45 százalékában fogyasztókat vontak felelősségre. Magyarán a büntetőjogi szigor látványos fokozásán kívül más, érdemi lépés nem történt a drogpolitika területén - mondta Pelle Andrea.