Mária
-7 °C
3 °C

Ab: Nem létezhet a kábulathoz való jog

2004.12.13. 10:52
"Nem létezhet a kábulathoz való alkotmányos jog" - mondta ki az Alkotmánybíróság hétfőn, a Büntető-törvénykönyv (Btk.) kábítószerrel való visszaélésre vonatkozó rendelkezésenek vizsgálatával kapcsolatban. A testület több passzust is alkotmányellenesnek talált. Az egyik alkotmánybíró és az Ab-t perelő jogvédő szervezet szerint a testület példátlan módon kodifikációs beavatkozást végez a törvényhozásba.

"Az együttes fogyasztás bizonytalan jogfogalom" - mondta ki az Alkotmánybíróság hétfőn. A testület alkotmányellenesnek nevezte a Btk. több passzusát, például azt, hogy elterelést választhat az a 18 év feletti, de 21 éven aluli fiatal, aki fiatalkorúval együtt fogyasztott kábítószert. "Az a 16 éves fiatal pedig, aki védett helyen (például iskolában) csekély mennyiségű kábítószert közös fogyasztás céljából társának átad, mától már 5 évig terjedő szabadságvesztést kockáztat", értelmezte a Társaság a Szabadságjogokért nevű jogvédő szervezet az Ab döntését.

Több pontja alkotmányellenes

Az Ab a jelenlegi szabályozás számos pontját alkotmányellenesnek találta, és ezeket részben azonnali hatállyal, részben határidő kitűzésével megsemmisítette. Az Ab szerint nemzetközi szerződés rendelkezéseit sérti, hogy a jelenlegi differenciálatlan szabályozás a kiskorúak helyzetére és érdekeire nem helyez kellő hangsúlyt, sem a rájuk vonatkozó külön törvényhelyekben, sem a büntetőjogi felelősség alóli mentesülést lehetővé tevő szabályok között.

Az Ab több indítványt is elutasított, köztük a drogok használatának általános liberalizációjára irányuló kérelmeket, amelyek egy része a természetes halálösztönre, és az ember önrendelkezési jogára hivatkoztak. Holló András elnök azt mondta, hogy nem lehet alkotmányos alapjog a mámorhoz való jog.

Két alkotmánybíró példátlannak nevezte a döntést

A határozathoz Bihari Mihály és Kukorelli István alkotmánybírák különvéleményt fűztek. Bihari Mihály szerint az Ab több pontban "kodifikációs rendteremtő funkciójú" normakorrekciót végez, amely előre nem látható és nem kívánt jogkövetkezményekkel járhat, ugyanis az Ab "beleír" a Btk-ba oly módon, hogy kiszélesíti a büntetőjogi felelősség megállapíthatóságát. Ez jogbizonytalanságot idézheti elő, mert az Alkotmánybíróságnak nem feladata a Btk. újraszabályozása.

Kukorelli István szerint az Ab gyakorlatában először fordul elő, hogy "azonnali hatállyal büntetendővé nyilvánít olyan magatartásokat, amelyek esetében a törvényhozó nem tartotta feltétlenül indokoltnak a büntetőjogi felelősségre vonást". Azt is megjegyzi az alkotmánybíró, hogy az Ab az európai kultúra részének minősítette az alkoholt, a nikotint és a kávét, és ezeket a kábítószereknél "sokkal kevésbé veszélyesnek nyilvánította", ugyanakkor az állam semlegességének elvéből következik, hogy "nincs jelentőssége a tiltott cselekvés társadalmi hagyományainak és annak, milyen széles körben terjedt el a büntetendő magatartás. "Az állam nem ítélheti meg hátrányosan a szűk körben követett szokásokat, a többségi hagyománytól különböző magatartásokat pusztán a többségi felfogástól való eltérésük miatt.

Kukorelli már az Ab feltételezését is vitatja, hogy "szűk kör" használná a drogokat, és utal egy 2000-es felmérésre, amely szerint a 15-17 éves diákok 21,5 százaléka kipróbált már valamilyen illegális szert. Azt is vitatja, hogy az Ab nem vette figyelembe, hogy az összhalálozás 10,4 százalékát alkohol, 19,6 százalékát dohányzás okozza, ráadásul tavaly 2451 ittasan okozott baleset járt halállal, az 1990-1998 közötti ismertté vált gyilkosságok 20-a alkoholos befolyásoltságra vezethető vissza.

Nem voltak ott

Tévhitek, féligazságok
A Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezet közleményében azt írta, hogy az Ab mai döntésével elsősorban azt a jogalkotói szándékot lehetetlenítette el, hogy az életben tömegesen előforduló esetek jogi megítélése során megkülönböztessék egymástól a valóban kereskedői cselekményeket elkövető és a dealerkedést nem folytató, együtt fogyasztó fiatalokat. A TASZ megdöbbenéssel veszi tudomásul, hogy az Alkotmánybíróság mai határozatának indoklása számos esetben tartalmaz olyan, elsősorban előítéleteken és morális szempontokon alapuló tévhiteket és féligazságokat, melyek méltatlanok a magyar alkotmányosság felett őrködő taláros testülethez.
Pelle Andrea, a Társaság a Szabaságjogokért (TASZ) ügyvivője a határozat kihirdetését követően az Indexnek elmondta, az AB példátlan módon kodifikációs munkát végzett azáltal, hogy a parlament korábbi szándékától eltérően bővítette a büntethetőség körét. Pelle szerint elképesztő, hogy az Ab egy évtizedek óta meghaladottá vált elvet, "a drogmentes társadalom" megteremtésének elvét vette kiindulópontként. Hende Csaba volt MDF-es, jelenleg független képviselő, aki a 2002-es Btk-módosítást az Ab előtt megtámadta azt kifogásolta, hogy a kormány részéről senki nem vett részt a határozathozatal kihirdetésén.

A Kendermag Egyesület szerint az Ab is megállapította, hogy nem jó a jelenlegi szabályozás, és az országgyűlésnek módosítania kell a jogszabályt. Pettkó András MDF-es képviselő viszont üdvözölte a döntést. Az írásba foglalt határozat szerint a korlátozásoktól mentes "mámorhoz való" jog még közvetve sem vezethető le az Alkotmányból, "nem része a legmagasabb testi és lelki egészség biztosításához fűződő jognak, mert a kábulat saját maga részére történő kiváltása nem tartozik hozzá az egyén alkotmányos garanciákkal védett szabad személyiségfejlődéséhez" - mondta.

Kábulathoz, alkoholhoz való jog

Szitka Péter, az MSZP országgyűlési képviselője az MTI szerint azt mondta, hogy az elterelés intézménye és a kiépített hálózat a megfelelő szabályozás a kábítószerügy kérdésében. Mint mondta, az elterelés 2300 fiatalon segített. Gusztos Péter SZDSZ-es kéviselő szerint, ha nem létezik "kábulathoz való jog", akkor felvetődhet az alkoholfogyasztás jogi szabályozása is.

Az Index kereste Bárándy Pétert, aki a törvénymódosítás idején igazságügyi miniszter volt, de egyelőre nem sikerült kapcsolatba lépni vele.