Judit
-2 °C
8 °C

Eger az atombunkert is megnyitná

2005.10.15. 16:24
Akár befutó is lehet Eger a 2010-es kulturális fővárosi címért folyó versenyfutásban. Egyebek mellett a kiterjedt pincerendszerrel és egy különleges panelrekonstrukcióval igyekeztek elkápráztatni a zsűrit.

A második fordulóba jutott városok közül Sopron mellett Eger a legkisebb, mégis úgy tűnik, hogy ezer lakosra jutóan itt tesznek a legtöbbet a kulturális fővárosi cím elnyerése érdekében.

Pártállásra való tekintet nélkül

Kezdődött azzal, hogy egy Berlinben rendezett plakátkiállításon (Németország, Magyarország és - esetleg - Törökország adja 2010-ben Európa kulturális fővárosát) az egri plakát nyert, megelőzve a kandidáló magyar és a német városok plakátjait. (Egyébként a 11 pályázó magyar városból csak ötnek készült el Berlinnek a plakátja, jellemző, hogy ezek valamennyien tovább is jutottak a második fordulóba.)

#alt#
Az ott lenn Eger (Fotók: Barakonyi Szabolcs)

A kisváros sikere az értékelés után folytatódott, amikor kiderült, hogy Miskolc és Pécs mellett Eger nyerte el a zsűri egyhangú tetszését, sőt indoklásuk szerint a hevesi város pályázata volt a legkidolgozottabb. Pályázatuk nem légből kapott, bizonyítja ezt, hogy Eger hatszor annyit fordít saját forrásaiból kultúrára, mint amennyit erre központi támogatásból költ. És ez még nem minden: a városhoz kötődő parlamenti képviselők - pártállásra való tekintet nélkül - összefogtak a pályázat sikere érdekében.

Eger belvárosában lépten-nyomon a pályázatot népszerűsítő transzparensekbe botlik az ember. Nem tettünk ugyan próbát, de valószínű, hogy a pályázók közül itt tudnak a legtöbben arról, hogy városuk mit tervez 2010-re.

Művészpanel

A panelrekonstrukciónak a pályázatba emelése tűnik a legmeglepőbb húzásnak, bár a festőművészből lett tiranai polgármester a gyakorlatilag egyetlen nagy lakótelepből álló albán főváros házainak kicicomázásával valósít meg valami hasonlót. Eger egykori Csebokszári lakótelepén - nevét a csuvas autonóm terület fővárosáról kapta - a város lakóinak harmada élt a rendszerváltás előtt.

#alt#
Csebokszári

És mi is lenne a nagy attrakció a ma Felsővárosnak nevezett lakótelepen? Amellett, hogy felújítanák a régi panelházakat - ez már önmagában művészet, olyan sokat beszéltek és olyan keveset tettek ez ügyben a kormányok -, mindenféle furcsa ötlettel dobnák fel a környezetet. A közterületeken egységes bokszrendszert alakítanának ki; ezek a jópofa dobozok védenének a nap vagy az eső ellen a játszótereken, a buszmegállókban, vagy csak úgy, az utcán, ilyenbe költözne az újságos, a trafikos. És ez nem minden: fényoszlopok merednének az égbe, a panelos végfalakat interaktív fényjátékká változtatnák, a patakmederben mozgó kávézó ingázna.

Azért vannak bizonyos kétségeink azzal kapcsolatban, hogy a lakótelepen élő, kutyát sétáltató özvegy nénikék, a bukott szakmunkástanulókból lett graffiti-művészek, az asszonyverő, alkoholista munkanélküliek hogyan illeszkednek majd a rendszerbe, de hát egy próbát megér. (A többség valószínűleg már egy szimpla panelfelújításnak örülne, talán nem felejtődik el, akár győz Eger, akár nem.)

Város a város alatt

A török megszállás után Fenessy György püspök palotát építtet, a tufakövet a mögöttes dombból termelik ki. Így alakult ki az a pincerendszer, ami több kilométer hosszan hálózza be a belvárost. A turisták előtt egy kis részt nyitottak meg, a Bazilika mellett lehet lemenni, ötszáz forint a belépődíj.

#alt#
Város a mélyben

A pincerendszer járataiba eredetileg egy megrakott szekér is elfér, a hetvenes-nyolcvanas években azonban vasbetonnal erősítették meg, a veszélyes szakaszokat betömték. Modernkori látványosság az a cseppkőképződmény, ami a szocializmus építőmunkásainak hanyagsága miatt alakult ki, elfelejtették ugyanis csapadék ellen szigetelni az alagutat. Az egyik járatban egy sörösüveg is látható. A pincerendszer közelmúltbeli történetéhez tartozik, hogy az atomháború kitörésekor az egyik járatba menekültek volna a pártvezetők.

Temérdek pénzbe kerülne itt föld alatti várost létesíteni, mivel száz méter séta után víz állja utunkat. Lent egy patak csörgedezik, aminek megfelelő medret kellene kiépíteni. A föld alatti helyiségekben kulturális programokat rendeznének, tudásközpontot építenének (akkora termek is vannak lent, amilyenekbe egy előadóterem is elfér), valamint az EU-országok egy-egy pinceágban mutatkozhatnának be. (Most még egy kis kiállítás látható az egyik pinceág végén, ami igencsak szegényes a tervekhez képest.)

Érdekes, hogy Eger már azelőtt gondolt a pár száz éve még Dobóék által vert törökökre, hogy felmerült volna: Isztambul is lehetne 2010-ben kulturális főváros: kulturális konzulátus nyitására kérnék fel Törökországot, segítve ezzel a muzulmán ország EU-csatlakozását és végképp fátylat borítva ezzel a négyszáz évvel ezelőtt történtekre.

A zsűri meghozta a döntését, és eljuttatta ajánlását a kormányhoz. Hogy a hét, második fordulóba jutott pályázó közül melyik város nyeri el a címet, az legkésőbb november végéig dől el.