Vilma
-8 °C
3 °C

Csőbe húzott főváros: milliárdos távközlési üzlet a föld alatt

2000.04.14. 23:34
Rendkívüli közgyűlést hívott össze Demszky Gábor a jelzőlámpákat összekapcsoló föld alatti csőhálózat problémái miatt április 20-ára. A különleges intézkedés hátterében milliárdos üzlet rejlik: ha sikerülne valakinek pályázat nélkül ,,lenyúlnia" Budapest legforgalmasabb pontjait föld alatt behálózó csőrendszert, akkor a jelzőlámpákat szabályozó vezetékek mellett szabadon maradó helyre behúzhatná saját kábeleit, s így például távközlési szolgáltatásokat nyújthatna. Kiderült, hogy az Elmű Rt. (a Novacom távközlési cég egyik tulajdonosa) a Fővárosi Közterület-fenntartó Rt.-vel egy évtizedekkel ezelőtt kötött megállapodás alapján elkezdte a ,,lukakat" betölteni. Az enyhén szólva is zavaros ügyben az FKF vezérigazgatója már elismerte a felelősségét.
Demszky Gábor:
Ha az Elmű nem egyezik bele a szerződés módosításába, akkor az önkormányzat peres úton érvényesíti a jogait
Demszky Gábor javaslata szerint a Fővárosi Közgyűlésnek vizsgálatot kell indítania a felelősség és az okok megállapítására abban az ügyben, amely szerinte ,,kedvező helyzetbe hozza az Elmű-t és hátrányos a fővárosi önkormányzatnak".

Az ügy két főszereplője a fővárosi Közterület-fenntartó (FKF) és a német tulajdonú Elmű Rt., de a legnagyobb haszonélvezője az RWE német konszern, illetve az általa alapított magyar Novacom alternatív távközlési szolgáltató, lehetett volna. A főváros ugyanis most a megkötött szerződés felbontását, illetve módosítását kezdeményezi.

A föld alatti vezetékrendszer megszerzése óriási lehetőség egy távközlési cégnek

A fővárosi önkormányzat tavaly ősszel gyorsította fel az előkészületeket annak a csőrendszernek a hasznosítására (megpályáztatására), amely összekapcsolja a budapesti jelzőlámpákat, a forgalomszámláló detektorokat, a nagyobb közlekedési csomópontokban felszerelt figyelő kamerákat és egyéb forgalomtechnikai berendezéseket, amelyeket egyébként többnyire a német Siemens szállított az önkormányzatnak.

A föld alatt húzódó vezetékrendszer (amelynek tulajdonosa a főváros, üzemeltetője a közterület-fenntartó) óriási lehetőségeket rejt magában, főleg, ha egy távközlési cég szerezné meg az erre vonatkozó jogokat. A főváros tulajdonát képező hálózat természetesen nem eladó (jelzőlámpák és forgalomszámláló detektorok amúgy sem túlzottan kelendőek), viszont a vezetékrendszert burkoló védőcsövekben még bőven marad hely arra, hogy oda más típusú kábeleket is behúzzanak, s így hasznosítsák a meglévő infrastruktúrát. Aki ezt a hálózatot megszerzi, az megspórolja az egész város felásását, ha - például a Matávval konkurálva - teljes budapesti gerinchálózatot szeretne kiépíteni.

Nem véletlen tehát, hogy a jelenleg az FKF Rt. üzemeltetésében lévő hálózat megpályáztatásának hírére rögtön lépett az Elmű Rt., amelyet különleges kapcsolat fűz mind a fővároshoz, mind pedig a Közterület-fenntartóhoz. A cég kábel-ügyben óriási lépéselőnyben volt: a Fővárosi Közterület-fenntartó Rt.-vel egy évtizedekkel ezelőtt kötött megállapodás alapján ugyanis már jelen volt a ,,lyukakban".

Boross Norbert kommunikációs igazgató kérdésünkre elmondta, hogy az Elmű tulajdonképpen már húsz évvel korábban megállapodott a Közterület-fenntartóval és azóta kölcsönösen használják egymás hálózatát. Az igazgató azzal indokolta az együttműködést, hogy így megspórolták az útfelbontásokat, ezzel megkímélték a polgárokat az ezzel járó kellemetlenségektől.

A távközlésben érdekelt Elmű behálózta a fővárosi csőrendszert, elfoglalva a szabad helyeket

Az Elmű volt a rendszerváltás után az egyetlen budapesti közüzemi vállalat, amely nem került a Fővárosi Önkormányzat tulajdonába. A cég 1991-ben alakult részvénytársasággá, majd a magyar állam 1994-ben privatizálta az áramszolgáltatót.

A magánosítás nyomán a német RWE Energie AG szerzett abszolút többséget a cégben, mellette az Energie Baden-Württemberg vállalat jutott több mint 25 százalékos részvénycsomaghoz.

Ennél sokkal érdekesebb azonban, hogy az RWE létrehozott egy magyarországi, távközléssel foglalkozó leányvállalatot, amely Novacom névre hallgat. A Novacomban az RWE Telliance 50 százalékos tulajdonnal bír, míg maga az Elmű 25 százalékkal részesedik a telekommunikációs cégből.

A Novacom az egyik nagy alternatív vezetékes távközlési cég szeretne lenni a Matáv monopóliumának feloldása után. Ekkor azonban a Matáv mellett olyan vetélytársakkal kell majd szembenéznie, mint például a Pantel (amely mögött a holland KPN telekommunikációs nagyvállalat áll) vagy a francia Vivendi (amely eddig nálunk vidéki koncessziós telefontársaságokat szerzett), illetve a UPC, amely birtokol ugyan egy koncessziós körzetet a telefóniában, de erősebb a kábeltévé-piacon.

A Közterület-fenntartó az Elművel kötött szerződésben túllépte hatáskörét, a vezérigazgató elismerte felelősségét

Idén januárra azonban kiderült, hogy az Elmű, a már említett megállapodás keretében gyakorlatilag a fővárosi jelzőlámpa-rendszer túlnyomó többségében elfoglalta a szabad helyeket.

Tavaly ősszel a főváros (tulajdonosi bizottsága) úgy döntött, hogy az eredményes tenderig a közszolgáltatási feladatokat ellátó társaságok átmeneti időre hasznosíthatják a fővárosi hálózatot. Ehhez azonban határozott időre megállapodást kell kötniük az FKF Rt.-vel. Az Elmű tavaly októberben - egy nappal a Fővárosi Közgyűlés tulajdonosi bizottságának jóváhagyó döntése után - leszerződött az FKF Rt.-vel a csőrendszer hasznosításáról. Boross Norbert igazgató szerint semmi különös nem történt, csupán a több évtizedes gyakorlatot foglalták írásba. A tulajdonosi bizottság részéről kérdésünkre nem óhajtották kommentálni a történteket.

Az Elmű és az FKF közötti megállapodásnak azonban igen komoly fogyatékosságai vannak. Elsőként kiderült, hogy az FKF Rt. túllépte hatáskörét, és olyan vagyonról állapodott meg, amelyre nem volt felhatalmazása (a fővárosi vagyonrendelet szerint a több mint kétmilliárdot érő hálózatról nem egyezkedhetett volna az FKF Rt.).

Ugyancsak fény derült arra, hogy az FKF Rt. a tulajdonosi bizottság döntésével ellentétesen nem határozott, hanem határozatlan időre kötött egyezséget az Elművel, s a felmondási időben is eltért a bizottsági határozattól: két éves időtartamot jelölt meg a szerződésben.

A szerződés szerint egyébként a ,,felek rögzítik, hogy az egymástól használt infrastruktúra elemek felhasználásával távközlési célú kábeleket jogosultak működtetni, melyeket üzleti céljaik érdekében szabadon használhatnak". További eljárási problémát jelent, hogy a szerződés aláírói a megállapodást nem terjesztették (újra) a tulajdonosi bizottság elé. Az FKF Rt. ugyanis csak márciusban tájékoztatta a bizottság elnökét.

Az Index információi szerint egyébként leginkább az háborította fel a Városháza vezetőit, hogy a két közüzemi cég abban is megállapodott, hogy ha az októberben aláírt szerződés érvényét veszítené, akkor is folytatnák a vezetékek közös hasznosítását.

Az ügyben tehát igen vitatható a csőrendszert üzemeltető FKF Rt. szerepe, s ezt jelzi az is, hogy Hajdú György, a cég vezérigazgatója már el is ismerte felelősségét a történtekért, jóllehet nem ő írta alá a megállapodást az Elművel. Hajdú György - a Demszky Gábor nevével fémjelzett egyik városházi jelentés tanúsága szerint - ,,nem járt el kellő gondossággal", hiába kezdeményezte (utólag, 2000. március 23-án) a megállapodás érvénytelenítését.

Szegedi Péter, az FKF Rt. sajtóosztályának főnöke nem volt hajlandó nyilatkozni az Indexnek. Mint mondta cégük fővárosi tulajdon, ,,Demszky a főnök", az érvényes, amit ő mond. Nincs különvéleményük, megvárják a közgyűlés eredményét. Ez persze azt jelentheti, hogy a cég minden vádpontot elfogad, és teljes egészében elismeri felelősségét, a szerződés ezek szerint akár érvénytelen is lehet.

Demszky perrel fenyeget

Az Elmű számára sem tűnik azonban túlzottan kedvezőnek a mostani botrány, amelynek eredményeként nem kizárt, hogy fel kell számolnia hálózatát. Az FKF Rt.-vel kötött megállapodás ugyanis a fővárosi önkormányzat számára lehetetlenné tenné, hogy szabadon döntsön saját tulajdonáról, miközben az Elmű akár üzleti (távközlési?) célra is hasznosíthatná a hálózatot.

Demszky Gábor már megfenyegette az Elműt: ha nem egyezik bele a szerződés módosításába, akkor az önkormányzat peres úton érvényesíti a jogait, és birtokháborítási eljárást is indít. A főpolgármester kijelentette: ,,ki fogjuk vizsgálni azt is, hogyan történhet meg egyáltalán, hogy ilyen megállapodást egy fővárosi közműcég aláír. Bízom benne, hogy megállapodunk az Elművel, és a föld alatt rendezett állapotokat tudunk teremteni."

Boross szerint a főváros az FKF-fel kell, hogy tisztázza, joga volt-e a Közterület-fenntartónak a megállapodásra. Az Elmű jóhiszeműen járt el, jogilag kikezdhetetlen, érvényes szerződést kötött, hogy az FKF-nek esetleg nem volt joga tárgyalni, azt ők nem is feltételezték. Hozzátette: bárkivel bármiről hajlandóak tárgyalni, reméli, hogy nem kell bíróság előtt tisztázni az ügyet.