Ambrus
-7 °C
3 °C

Előítéletes kamaszok

2002.10.03. 09:10
A roma és mozgássérült fiatalokkal szemben megkérdezett kortársaik 32 százalékában élnek erős előítéletek, míg csupán 8,1 százalékukban nem - derült ki abból a felmérésből, amelyben 1500 harmadikos középiskolást kérdeztek meg.
Az oktatási jogok miniszteri biztosa felkérésére végzett reprezentatív felmérésben megkérdezett fiatalok 17,8 százaléka volt budapesti, 20,4 százaléka él megyei jogú városban és 61,8 százaléka egyéb település lakója. A válaszadók csaknem 75 százaléka ugyan eltérő mértékben, de előítéletes gondolkodású, ők azok, akik "nem vennék szívesen, ha egy általuk cigánynak tartott fiatal a barátjuk lenne".

Fogalmuk sincs
A felmérésből kiderült az is, hogy leginkább a diákönkormányzatokat megillető jogokat ismerik a fiatalok, legkevésbé pedig a hatalmi ágak feladatairól vannak megfelelő ismereteik. A diákok 13,8 százaléka van tisztában a demokratikus társadalom által a parlamentre, a kormányra és a bíróságokra ruházott feladatokkal.
A többség visszaállítaná a halálbüntetést

A mozgássérült fiatalokkal kapcsolatban a diákok 2,1 százaléka nevezhető nagyon előítéletesnek, míg 42,3 százalékuk teljes mértékben toleráns. A romákkal szemben előítéleteket tápláló diákok 71,7 százaléka, míg a toleráns diákoknak 59,7 százaléka helyeselné a halálbüntetés visszaállítását. Ezzel szemben az előítéletes diákoknak 21,3 százaléka ellenzi a halálbüntetést, a toleráns fiataloknál ez az arány 36,2 százalék.

A budapesti diákok 59,8 százaléka tekinthető előítéletesnek, míg ez az arány a vizsgált megyeszékhely iskoláiba járó fiatalok között már 71,7 százalék. A toleránsak csoportjában van a fővárosi megkérdezettek 9,6 százaléka, a másik városban tanulóknak viszont csak 5,4 százaléka sorolható ide.

A vallási iskolába járók toleránsabbak

A romákkal a felekezeti iskolák diákjai toleránsabbnak bizonyultak, mint a világi iskolák tanulói. A felekezeti intézménybe járók mintegy 21 százaléka, míg a világi iskolák diákjainak csak mintegy hat százaléka nem táplál előítéleteket a cigány fiatalokkal szemben.

A romákkal szemben előítéletes diákoknak 7,3 százaléka választotta adott esetben a destruktív megoldást, például csatlakozást a tiltakozó osztálytársakhoz, míg a toleráns diákoknak mindössze 1,3 százaléka cselekedne így; az elfogadóknak viszont 72,7 százaléka a konstruktív kezelési módot választaná, például az állami gondozott diákok érdekeinek védelmét saját osztálytársaival szemben.

Iskolai szociális munkás lenne a megoldás?

A vizsgálat készítői szerint olyan fizetett szociális munkásra lenne szükség az iskolákban, aki nem függ az intézmény vezetésétől, adott esetben bérezését sem a fenntartón keresztül kapja, nem tanít ott, így a diákokkal kizárólag olyan kommunikációs helyzetekben találkozik, amelyekből hiányzik az alárendeltség.

Az iskolai szociális munkás feladata lenne a prevenció és a kommunikáció egyaránt; kapcsolatokat tartana a civil szervezetekkel, a rendőrséggel, gyámhivatallal, a gyermekvédelem intézményeivel, és eljutna a diák hátteréül szolgáló családi környezethez is.