Hiller nem vizsgáltatja a korrupciógyanús közbeszerzéseket

2006.06.22. 16:50
Az új oktatási miniszter nem indít vizsgálatot amiatt, hogy az ELTE és a DOTE informatikai közbeszerzésének kiírásában a későbbi nyertesek is közreműködtek, ellenben a közbeszerzési szabályok áttekintését ígérte, noha azok most sem teszik lehetővé az ehhez hasonló visszaéléséket. A Gazdasági Versenyhivatal, amely megbírságolta a kartellező cégeket, az IBM-et, az SAP-t és az ISH-t, fontolgatja, hogy feljelentést tegyen az ügyben.

Rekord összegű bírságot szabott ki még múlt héten három informatikai vállalkozásra a Gazdasági versenyhivatal Versenytanácsa. Az SAP és az IBM magyarországi képviseletét 690-690, az ISH Kft-t pedig 130 millióra büntette, a cégek bírósághoz fordulnak. Az ok, hogy a cégek öt különböző egyetem gazdasági információs rendszerére kiírt közbeszerzési pályázatain együttműködtek, egyeztették ajánlataikat és függetlenül attól, hogy melyikük győzött, a másik két társaság alvállalkozóként végül megbízáshoz jutott.

Maguknak készítették elő a közbeszerzést

A POTE, a DOTE, az ELTE, a Szegedi Tudományegyetem és a Pécsi Tudományegyetem közbeszerzésein összesen csaknem 15 milliárd forintos megbízáshoz jutottak a cégek. Az ELTE és a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrumának beszerzéséről ráadásul kiderült, hogy a közbeszerzési pályázat előkészítésében közreműködtek a későbbi nyertesek.

Az ELTE esetében végül nem nyerhetett összeférhetetlenség miatt az SAP, nyert helyette viszont a KPMG, amelynek viszont az SAP és az IBM volt az alvállalkozója. Az összeférhtetlenség kiderülése és az eredményhirdetés közötti időben az SAP egyik vezetője, Nagyszegi Péter azt írta kollégáinak címzett levelében, hogy "szerény lehetőségeink közül választva megpróbáljuk a KPMG-t kihozni nyertesnek".

Jogi szakértők szerint önmagában ez a tény is bűncselekmény elkövetésének gyanúját veti fel. Bár tavaly óta létezik egy külön, a btk-ban nevesített közbeszerzési bűncselekmény, az elkövetés idején még nem volt hatályos a törvény. Ennek ellenére névtelenséget kérő jogászok úgy vélik, a történtek több bűncselekmény gyanúját vetik fel.

Feljelentést fontolgat a GVH

Ilyen lehet a csalás, a hivatali visszaélés, illetve a hűtlen kezelés is, hiszen az oktatási intézmények nem a költséghatékonyságot tartották szem előtt, hanem világcégek érdekeit, amikor a kiírás elkészítését átengedték a későbbi nyerteseknek. Megkérdeztük a Gazdasági Versenyhivatalt, a feltárt visszásságok miatt terveznek-e a nyomozóhatóságokhoz fordulni.

Az eljáró versenytanács határozata írásba foglalásáig mérlegeli, hogy eljuttatja-e a vizsgálati anyagát a rendőrséghez, tudtuk meg a GVH sajtóosztályán, ahol közölték azt is, hogy a GVH eddigi működése során nem volt még példa arra, hogy feljelentést tettek volna.

Az egyetemeket felügyelő Oktatási és Kulturális Minisztériumtól (OKM) azt kérdeztük, Hiller István indít-e vizsgálatot az ügy tisztázására. A miniszter nevében a tárca sajtóosztálya reagált, de arra konkrétan nem válaszoltak, lesz-e vizsgálat.

Vizsgálat helyett áttekintenek

Helyette közölték: "az OKM a közeljövőben megkezdi a teljes minisztériumhoz kötődő informatikai háttérintézmény-rendszer felülvizsgálatát. A hasonló esetek elkerülésére áttekintjük az egyetemekre vonatkozó közbeszerzési szabályokat is." Az egyetemekre vonatkozó közbeszerzési szabályok azonban semmiben sem különböznek a más intézményekre vonatkozó szabályoktól, márpedig e szabályok nem teszik lehetővé, sőt kifejezetten tiltják, hogy a későbbi ajánlattevők közreműködjenek a pályázati kiírás előkészítésében.

Az OKM tartózkodó nyilatkozatában szerepe lehet annak is, hogy a tárca még Magyar Bálint vezetése idején találkozót szervezett annak az öt felsőoktatási intézménynek, amelyek később közbeszerzést folytattak és azoknak a társaságoknak, amelyek a későbbi közbeszerzési eljárásokat megnyerték. Az OM korábbi nyilatkozataiban nem látott kivetnivalót abban, hogy összehozták a pályáztatókat és a pályázókat. Mint állították, a diskurzus teljesen szokványos volt.

Már a kiírás előtt döntöttek

A megbeszélésen az egyetemek képviselői lényegében szándéknyilatkozatot tettek, hogy a megjelent cégek termékeit választják. Édes István a debreceni egyetem képviseletében kijelentette "intézményében bevezették a MEDSOL alkalmazást (az ISH Kft. terméke - a szerk.), és akár pilothelyszínként is vállalná az SAP bevezetését". Juhászné Huszty Katalin, a SOTE gazdasági vezetője azt közölte: "intézménye stratégiai döntést hozott az SAP, mint ERP rendszer és a MEdsol, mint klinikai rendszer bevezetéséről. Ferenczi József, a Pécsi Tudományegyetem képviselője ugyancsak arról beszélt, hogy döntöttek a rendszer bevezetéséről, és "2005-től élesben kívánják tesztelni az SAP-t".

Gábor András OM-főtanácsadó az emlékeztető szerint a megbeszélésén kijelentette: "ha a megbeszélésen résztvevő, ugyanazon SAP- illetve klinikai rendszer bevezetése iránt érdeklődő intézmények lehetségesnek látják az együttműködést, és hajlandóak az összefogásra, az OM támogatni fogja kezdeményezésüket".

"Szokványos találkozó

Az OM sajtóosztályának két évvel ezelőtti közlése szerint a fent idézet kijelentések nem értelmezhetőek úgy, hogy az egyetemek előre nyilatkoztak volna arról, mely cégekre számítanak a rendszerek bevezetés kapcsán. Ugyanakkor a GVH eljárásának épp e dokumentum volt a kiindulópontja.

Az egyik közbeszerzés eljárás során is előkerült az emlékeztető, de az abban foglaltakat a Közbeszerzési Döntőbizottság nem vette figyelembe, mivel "az egyeztetés időpontja és a közbeszerzési pályázat kiírása között több mint 90 nap telt el"

.

Szerettük volna megtudni, az érintett egyetemek kivizsgálják-e hogyan közreműködhettek a későbbi nyertesek a kiírás elkészítésében, de egyelőre nem kaptunk választ. A DOTE illetékese jövő hétre ígért választ.