Pártos térképészek manipulálhatják a választásokat

A választójog egyenlőségére alapuló demokratikus rendszerek fontos, alkotmányos alapelve, hogy egy-egy választókörzetben nagyjából ugyanannyi embernek kell élnie, hogy a választópolgárok szavazatukkal azonos mértékben járuljanak hozzá egy-egy képviselő megválasztásához. Ha a választókörzetekben élő szavazópolgárok létszáma jelentősen megváltozik, a körzethatárokat létszámarányosan újra kell rajzolni.

A Magyar Országgyűlés 2007. június 30. óta mulasztásos alkotmánysértésben van ezügyben: az Alkotmánybíróság 22/2005.-ös határozata szerint eddig kellett volna arányosabb választókerületi rendszert kialakítania. Magyarországon ugyanis az egyéni választókerületekben választásra jogosultak számában túl nagy, több mint kétszeres különbségek is előfordulnak: 2006-ban például a Tolna megyei 4-es választókörzetben 18 ezer fő, míg a Pest megyei 8-as választókörzetben 48 ezer fő volt a szavazásra jogosultak száma.

Ezeket a különbségeket kellene lehetőség szerint 10 százalék alá szorítani a körzethatárok megváltoztatásával. Ezt azonban többféleképpen is meg lehet csinálni, és az újonnan kialakítandó körzethatárok jelentősen befolyásolhatják a választási eredményeket. Az Országgyűlés honlapján azt olvashatjuk, hogy a választókerületek arányosításával kapcsolatban az Országgyűlés elnökének vezetésével ötpárti egyeztetések kezdődtek, az előkészületek folynak.

A kormányzó szalamandrája

A választókörzetek határainak az egyenlő választójog alapelvére történő hivatkozással, ugyanakkor politikai hátsó szándékkal történő manipulációjának majd kétszáz éves hagyománya van a világon.

Először Elbridge Gerry, Massachusetts állam egykori kormányzója élt ezzel az eszközzel 1812-ben, hogy hátrányos helyzetbe hozza vetélytársait a közelgő választásokon. A választókörzet-határok manipulatív tologatását azóta gerrymandering néven emlegetik az USA-ban, a néhai kormányzó és a szalamandra nevének összevonásából. A Gerry által kijelölt új körzethatárok ugyanis szalamandrára emlékeztették a nagyközönséget.

A gerrymanderingnek sok trükkje van, de az alapelv általában a következő: Tegyük fel, hogy az X pártnak hátrányos térképet akarunk rajzolni. Ehhez alkossunk választókerületet olyan településekből, ahol az X párt népszerű. Az így megalkotott kerületben a párt túlnyeri magát, ami közvetve megnöveli annak az esélyét, hogy más választókerületekben kis különbséggel kikap.

A gerrymandering kétszáz éve virágzik az USA-ban, és szakértők szerint jelentősen hozzájárul az ott kialakult kétpártrendszer stabilitásához, ugyanis kitűnően alkalmas arra, hogy bebetonozza a hatalmon lévőket, és hátrányos helyzetbe hozza az esetleges új belépőket.

A pártok közös megegyezéssel, a választójog egyenlőségének elvét betartva, ugyanakkor az egyes területek etnikai hovatartozásáról, politikai preferenciáiról rendelkezésre álló adatokat felhasználva, azokat figyelembe véve rendszeresen újrarajzolják a körzethatárokat, az "egyet nekem, egyet neked" elv alapján. Ez néhol egészen bizarr formájú választókörzeteket eredményezett, amit általában az azonos közösséghez tartozó lakosság eloszlásával magyaráznak.

Az USA választási rendszere különösen érzékeny a körzethatár-manipulációkra, ezért civil szervezetek követelik - nem sok sikerrel - hogy a jelenlegi, politikai háttéralkuk hosszú sorozatának eredményeképpen létrejött körzetek helyett automatikusan, számítógéppel jelöljenek ki "kompakt formájú és egyenlő létszámú" választókörzeteket a népszámlálási adatok alapján, és hogy a körzethatárok megállapításánál a "pártszimpátiákat, a választási adatokat, az etnikai vagy nemzeti hovatartozást" ne legyen szabad figyelembe venni.

A kiegyensúlyozottabb választási rendszert követelők érvelése szerint ez megszüntetné a lakosság bizonyos csoportjainak megkülönböztetett választójogi helyzetét és csökkentené a bebetonozott képviselői helyek számát.

Politikai szimpátiatérkép

Magyarország választási térképét is sokféleképpen újra lehet rajzolni anélkül, hogy sérülne az egyenlő választójog elve. Hogy mennyire sokféleképpen, azt jól demonstrálja a BME Szociológia Tanszékén éppen ebből a célból kifejlesztett Google-mashup, amelyet Mészáros József szociológus kezdeményezésére, a Barankovics István Alapítvány (a KDNP pártalapítványa) támogatásával hoztak létre.

A szoftver remek lehetőséget nyújt a műkedvelő gerrymanderingre. A segítségével a felhasználó pártszimpátiáinak kedves új választókörzeteket lehet alkotni, amelyek egyúttal megfelelnek az alaki, és az AB által előírt létszámfeltételeknek is.

Az EOVK-határoló ("Egyéni országos választókerületek határvonalainak kialakítását támogató rendszer") a Google Magyarország-térképén teszi szemmel láthatóvá a körzethatárok megváltoztatásának politikai következményeit. Az interneten bárki által kipróbálható alkalmazás a 2006-os választások szavazóköri felbontású adataiból dolgozik, és a felhasználó által megadott politikai kritériumoknak megfelelő új körzethatárokat rajzol. Az egyszerűség kedvéért két politikai tömböt (bal, jobb) tételez fel, és Budapestet kihagyták a rendszerből.

Csak a vidéki körzeteket lehet manipulálni, de azokat olyan mértékben, hogy összességében 79-67 arányú baloldali, és 36-110 arányú jobboldali győzelmet is elérhetünk néhány gombnyomással. Ezek az eredmények 2006-ban valóban megszülethettek volna. Ugyanazokból a szavazatokból a körzethatárok tologatásával a két szélső érték között szinte bármilyen eredményt ki lehet hozni.

"Az algoritmus a szimulált hűtés nevű matematikai módszert alkalmazza a felhasználó által megadott kritériumoknak minél jobban megfelelő térkép kialakításához" - mondja Varga Dániel matematikus, az EOVK-határoló egyik alkotója, a BME Szociológia Tanszék Média Oktató és Kutató Központjának munkatársa.

Varga szerint lehetséges olyan új választókerületi rendszer kialakítása, amely az alkotmányos elvárások legalább egy részének képes eleget tenni, ugyanakkor politikailag borítékolható az érdekkonfliktus az ügyben. "A választókerületek beosztásait nagyon sokféleképpen alakíthatjuk át, és a határvonalak változtatása sok esetben előnyösebb vagy épp hátrányosabb lehet a politikai élet különböző szereplői, a pártok, politikai tömbök számára" - mondja.

Az EOVK-határoló létrehozásával az volt a készítők célja, hogy a közvélemény figyelmét felhívják a problémakör aktualitására és  jelentőségére. Reménykednek abban, hogy a rendszer hozzájárul ahhoz, hogy az Alkotmánybíróság ítéletének megfelelő és a választópolgárok döntő többségének megelégedésére szolgáló egyéni választókerületi beosztást lehessen kialakítani Magyarországon.