Mária
-7 °C
3 °C

Kárpótolják Érdet a huszadik századért

2005.09.20. 20:31
Pest megye első megyei jogú városa lehet Érd, de a megyeszékhely minden bizonnyal marad Budapesten. A szocialista-szabad demokrata vezetésű városnak most kedvez a politikai klíma, de az ellenzék csak úgy támogatja az ugrást, ha Pest megyéből még három város is megkapja a megyei jogú város címét.

"Itt csak egy kis állomás volt, amikor közelítettem a mozdonnyal és füttyentettem egyet, már jöttek is ki az emberek a kocsmából" - érzékelteti Magony János nyugdíjas mozdonyvezető Érd Alsó vasúti megálló felé mutatva, hogy mennyire egyszerű volt itt az élet ötven évvel ezelőtt.

Meghökkentő minaret

A Diósdi úton néhány száz méteren belül két forgalmas vasúti átjáró is van, az egyiknél szinte biztosan leeresztett sorompó fogad minket, ha nem mind a kettőnél. Az autók egymást érik, elég egy kis séta az út mellett, és annyi benzingőzt szívhatunk be, mint a budapesti Rákóczi úton. A főutakat számtalan kis vállalkozás cégtáblája színesíti, a mellékutcák többsége földes burkolatú. "Ha valakit lepottyantanának a városközpontba, akkor azonnal megmondja, hogy az agglomerációban vagy valamelyik pesti külső kerületben van - mondja egy fiatalember a vasúti megálló közelében. - Semmi jellegzetes nincs itt."

Festői Ófalu (Fotók: Barakonyi Szabolcs)

Ez azért túlzás. A város központjától és tranzitútjaitól viszonylag távolabb eső Ófaluban egy, a török korból itt maradt minaret hökkenti meg az először arra vetődőket. Ezt a Duna-menti városnegyedet "Szentendrével kevert Római-parttá" fejlesztenék, kikötőt és sportcentrumot építenének. Az első sikert már elérték: az M6-os autópályának lesz ófalui lehajtója, bár az még nem biztos, hogy az autópálya már jövőre keresztülszeli Érdet, így a Dunaújváros felől érkező forgalom továbbra is a városra zúdulhat.

Dőlni fog a pénz

A jövő Érdjéből egyelőre a városközpontba épült pláza és az új buszpályaudvar árulkodik, a Diósdi úti vasúti átjárót talán majd jövőre váltja fel egy aluljárórendszer, és a Stadler Flirt motorvonatok is az új vasútállomásra futnak majd be a fővárosból.

Egyvalamiben a mozdonyvezető és a fiatalember is egyetért: ha Érdet megyei jogú várossá nyilvánítják, akkor dől majd a pénz. De vajon csak ezért akar Érd megyei jogú lenni? És tényleg dőlni fog?

Két gyomros

Érd a huszadik század legnagyobb magyarországi ingatlanpanamájának köszönheti, hogy lakosainak számát (hatvanezer) tekintve teljesíti a megyei jogú várossá nyilvánítás törvényi küszöbét, az ötvenezer főt. A helyi birtokosok felparcellázták földjüket, hogy Magyar Svájc néven üdülő- és lakóövezetet hozzanak létre. A telkeket eladták, az útépítést, a csatornázást, a helyiérdekű beindítását azonban megspórolták. Ezeknek a gyümölcsösöknek a helyén építettek előbb üdülőket, majd lakóházakat. Az ötvenes években újabb gyomrost kapott az 1979-ig a világ legnagyobb faluja címmel büszkélkedő település, mivel - a legenda szerint - a fővárosban nem kívánatossá váló prostituáltakat és bűnözőket Érdre telepítették.

A városkutatók szerint a megyei jogú városi cím a helyi politikusoknak fontos, hiszen a megyék szerepe folyamatosan csökken. Ha nincs megye, akkor megyei jogú városról sem érdemes beszélni, mondják, bár a közigazgatás reformjáról egyelőre nem sikerült döntenie az országgyűlésnek.

Még tizenegy

A Duna-parti város megyei jogúvá nyilvánításának erős támogatói vannak. "Érd Város Önkormányzatának képviselő-testülete a 2003. évtől dinamikusan fejleszti a várost" - mondta parlamenti előterjesztésében Lamperth Mónika. Érd először az Orbán-kormány idején akarta végrehajtani a "nagy ugrást", de a politikai hátszél mostanra erősödött fel annyira, hogy a belügyminiszter megtehesse az országgyűlési határozati javaslatot. A rendszerváltás óta először adja az aktuális nagyobbik kormánypárt Érdnek a polgármestert és az egyéni országgyűlési képviselőt, valamint Pest megye közgyűlésének elnökét.

Csúcsforgalom a Diósdi úton

Az ellenzéki pártok néhány képviselője, valamint az SZDSZ-es Kis Zoltán módosító indítványt adott be. Eszerint a tanácsrendszerben kárt szenvedett, addig virágzó városokat - Baját, Balassagyarmatot, Ceglédet, Esztergomot, Gödöllőt, Gyulát, Jászberényt, Pápát, Sátoraljaújhelyt, Szentest és Vácot - is megyei jogúvá nyilvánítanák. Érd mellett így négy megyei jogú városa lenne Pest megyének, vagyis az egyetlen, székhely nélküli megyének még kisebb lenne a hatásköre.

Labanc Buda, kuruc Pest

"Érd várossá nyilvánítását támogatnám, Ceglédét, Gödöllőét és Vácét nem" - árulja el Szabó Imre, a Pest megyei közgyűlés elnöke azt, hogy MSZP-s parlamenti képviselőként mire adja szavazatát. Úgy gondolja, hogy a megye bevételei nem nőnek és nem is csökkennek Érd megyei jogúvá nyilvánításával; egyrészt megyei feladatokat venne át a város, másrészt kevesebb illetékbevételre számíthatna. A másik három Pest megyei városra az ötvenezres törvényi küszöb miatt mondana nemet.

És lehet-e valamikor Érd Pest megye székhelye? - tettük fel a kérdést a Szentendréről bejáró elnöknek. "Ennek nincs realitása, hiszen nem véletlenül volt évszázadokon keresztül Buda a császári helytartók, Pest meg a rebellis megye székhelye" - mondja Szabó Imre.

Csak Érdet nem

Az MDF-es Gémesi György és Csáky András az említett tizenegy város mellett egy újabb módosító indítványban áll ki a három Pest megyei város megyei jogúvá nyilvánítása mellett - amennyiben az említett települések képviselőtestülete ezt kéri. "A hatvanezres Érden két középiskola van, a harmincezres Gödöllőn három" - emel ki találomra egy szempontot Gémesi György, "civilben" Gödöllő polgármestere, aki szerint a népességszám alapján indokolatlan kiragadni egy várost, ha a fejlettsége amúgy nem indokolja az előléptetést.

Gémesi szerint a belügyminiszteri előterjesztés indokolatlanul nevezi "dinamikusan fejlődőnek" a kevés helyi adóbevétellel rendelkező Érdet. "Csak Érdet biztos, hogy nem fogom támogatni" - üzent Gémesi a parlamenti szavazás előtt.

Nem megváltás

"Évente százötven-kétszázmillió forint tiszta pluszbevételhez juthatunk" - vonja meg a megyei jogú városi cím mérlegét Csőzik László, a város SZDSZ-es alpolgármestere. A közel tízmilliárdos éves költségvetésű várost ez a pénz nem váltja meg, de a vezetést inkább presztízsszempontok vezérik a 2006-os választás előtt. "A megyei jogú városi cím kárpótlás lenne a huszadik századért" - utal a balsikerű parcellázásra és a máig viselt következményekre. Ezek közül a település csatornázottsága 2010-re a jelenlegi 24 százalékosról száz százalékosra nő. A lebetonozott utcák mostani harminc százalékos aránya nem nő majd ilyen drasztikusan. Leginkább a murvázásra van pénz, ami a semminél több, de nem jelent igazi áttörést.

Egy város arculatát persze nemcsak a lebetonozott utak hosszával vagy a csatornázottsággal lehet kifejezni. Az agglomeráció legtöbb településéhez hasonlóan Érdnek is karaktert szeretnének adni vezetői. "Fontos, hogy ne Budapest szállásterületének, hanem egy önálló, fiatalos, dinamikus városnak érezzék otthonukat az érdiek" - mondja az alpolgármester.

Csőzik arculatot adna a városának

A város gazdaságának felvirágzását az M6-os autópálya melletti terület hasznosításától, vagyis a budaörsi és a székesfehérvári példa lemásolásától várják.

Ketten soha nem voltak ötvenezresek

Érd vezetése nyolcvanezerben maximalizálná a lakosságszámot, ennek érdekében korlátoznák a társasházépítést, a városkutatók szerint azonban a százezres nagyság sem kizárt. Ha ezt elérné a jelenleg évente ezerkétszáz lakossal növekvő, ezzel a harmadik világot idéző ütemet produkáló Érd, akkor Székesfehérvárral lenne azonos nagyságú és a vidéki Magyarország hetedik-nyolcadik legnagyobb városává válna.

Más településeknek esélyük sincs a megyei jogú városi címre, legalábbis lakosságszám alapján. Az ötvenezres küszöbhöz legközelebb a 38-38 ezres Baja, Cegléd és Ózd került, miközben három megyei jogú városunk - Hódmezővásárhely, Salgótarján, Szekszárd - sem éri el az ötvenezres létszámot. Hódmezővásárhelynek az utóbbi években csökkent a limit alá a lakosságszáma, Salgótarjánban és Szekszárdon viszont soha nem is élt ötvenezer ember; az 1990-es törvény alkotói négy évvel később szánták meg ezeket a településeket, bár a lakosságszám csökkenését az adminisztratív döntés sem tudta megállítani.

US Virgin Islands

Sosem láttál még ilyen gyönyörű helyet!

Varázslatos Szicília

Baboci2006 felhasználónk jóvoltából vadonatúj fotók segítségével visszatérhetsz a nyárba!