Ferenc, Olívia
-4 °C
4 °C

Nem törlik el a történelem és a magyar érettségit

2003.06.18. 14:05
Háromszázhetvenegy történész, irodalomkutató és tanár fordult a miniszterelnökhöz a humán tárgyak megtartását, azok rendszeresen, időrendben haladó tanítását követelve. A nyílt levél aláírói azt is kifogásolják, hogy az oktatás irányítói csupán egy idegen nyelv tanítását kívánják támogatni - írja a Népszabadság. Az Oktatási Minisztérium cáfol.
Nyílt levélben fordult a miniszterelnökhöz 371 történész, irodalomkutató és tanár, akik úgy vélik, hogy a középiskolai érettségi új, a Felsőoktatási Tudományos Tanács által rendelt és elfogadott koncepciója eltörli a kötelező magyar és történelem érettségit, és a kötelezően választható műveltségterületi vizsgához sorolja őket - írja a szerdai Népszabadság.

Ne járuljon hozzá

A történelem helyett bevezetett Ember és társadalom című tárgy átalakításával, vélik a nyílt levél megfogalmazói, lényegében megszűnne az egyetemes és a magyar történelem rendszeres, időrendben haladó tanítása. Kifogásolják továbbá, hogy az oktatás irányítói csupán egy nyelv tanítását kívánják támogatni, és csökkentik a tanításra fordítható órák számát.

A nyílt levelet jegyző történészek, irodalomkutatók és tanárok - többek között Bertényi Iván, Gergely András, Hermann Róbert, Katona Tamás, Niederhauser Emil, Tamás Attila, Szörényi László és Zsoldos Attila - arra kérik a miniszterelnököt, ne járuljon hozzá sem a kötelező történelem és magyar érettségik megszüntetéséhez, sem az idegen nyelvek választékának és tanítási idejének szűkítéséhez.

Mégis kötelező lesz

A diákoknak magyarból, történelemből, matematikából és egy idegen nyelvből ezentúl is kötelező lesz érettségizniük - mondta Sipos János helyettes államtitkár szerdán az MTI-nek. Hangsúlyozta: a közoktatási törvény módosításából és a beterjesztett kormányjavaslatból mindez világosan kiderül. Sipos János kijelentette: a módosítás nem arról szól, hogy csak egy nyelvet kell tanulniuk a diákoknak; az előterjesztésben éppen ezzel ellentétes szándék jelenik meg.

A módosítás lehetővé teszi, hogy a 9., előkészítő évfolyamon egy idegen nyelvet magasabb óraszámban tanulhassanak a diákok, később pedig egy másodikat is felvehessenek. Hangsúlyozta: 2005-től idegen nyelvből előrehozott érettségit tehetnek a diákok, és ha legalább 60 százalékos eredmény elérnek, jeles érettségi osztályzatot és középfokú nyelvvizsgát szereznek. Évente a költségvetési törvényben határozzák majd meg, hogy az önkormányzatok mennyi pluszforráshoz juthatnak az előkészítő évfolyamok indítására.

Emlékeztetett: az érettségit emelt és középszinten tehetik majd le 2005-tol a diákok. Hozzátette: a 2005-ben életbe lépő érettségi követelmények szinte minden tárgyból - így történelemből és magyarból is - megjelentek, az oktatási tárca honlapján olvashatók. Rámutatott arra: az oktatás tartalmát a "létező kerettantervek" szabják meg, nem a különböző szakértői anyagokban vázolt elképzelések.