Zuhant az emelt szintű érettségi népszerűsége
További Belföld cikkek
- Berobbant híd maradványaitól szabadították meg a vízitúrázókat
- Abúzus a gyermekotthonban: újabb botrányos eset került napvilágra
- Késekkel és fémcsövekkel dobálta egymást két társaság Budapesten
- A nyíregyházi rendőrök buktatták le az országszerte kocsikat feltörő szerelmespárt
- Sürgős ráncfelvarrásra szorul Magyarországon a gondnokság intézménye
Nem akar emelt szinten érettségizni a középiskolások 45 százaléka, derült ki a Felvételi Információs Szolgálat kutatásából, amelyben csaknem 28 ezer, tizedikes-tizenkettedikes diák vett részt 2005 tavaszán. A 2004-ben készült, hasonló tárgyú FISZ-kutatásban még csak a diákok 16 százaléka jelezte, hogy nem akar emelt szinten érettségizni. A most érettségizetteknél még rosszabb arányt mutattak a március-áprilisban felvett adatok: 74 százalékuk jelentette ki, hogy nem akar emeltszintűzni, míg tavaly csak 15 százalékuk válaszolta ezt.
Ugyanakkor a diákok 57 százaléka most is úgy látja, hogy a népszerű intézményekbe való bejutáshoz szükséges az emelt szintű vizsga. A megkérdezett tanulók 44 százaléka úgy látja, hogy az emelt szintű érettségi újraírhatósága indokolatlan előnyhöz juttathatja a 2005 előtt érettségizetteket, 57 százalékuk viszont nem is tudta, hogy létezik ez a lehetőség.
Miért?
Ha mégis az emelt szintű vizsgát választják, annak leggyakoribb oka, hogy szeretnék megszerezni az érte járó 7 többletpontot. A második leggyakoribb indok, hogy használható, értékes tudást akarnak szerezni a diákok, amely nemcsak bejuttatja, hanem bent is tartja őket az egyetemen. A fiatalabbak között a szülői ráhatás és az emelt szintű érettségi jobb megítélése is fontos befolyásoló tényező.
A diákok leggyakrabban angolból és történelemből szeretnének emelt szintű vizsgát tenni, a 12.-esek körében népszerű a német is. A fiúk szívesen választják a matematikát, a lányok a magyar nyelv és irodalmat az említetteken kívül.
Miért nem?
Arra a kérdésre, hogy miért nem akarnak emelt szintű vizsgát tenni, a legtöbben (55 százalék) azt válaszolták, hogy nem elégséges a tudásuk az elvárt teljesítményhez, a tizenkettedikesek 27 százaléka az idegen bizottság előtti vizsgázástól ódzkodik, a fiatalabbak ettől kevésbé félnek. A megkérdezettek 23 százaléka nem vett részt emelt szintű vizsgára való felkészítésen, 22 százalék pedig azzal indokolta az emelt szint elutasítását, hogy nem akar nagy erőfeszítést tenni.
A felmérés készítői rákérdeztek a középiskolások tájékozottságára is. A diákok 48 százaléka hallott az új rendszerről, de részleteiben nem ismeri, 44 százalékuk jól tudja, hogyan juthat be az egyetemre, 8 százalékuk semmit sem tud az egészről. A végzősök értelemszerűen jobban ismerik az újdonságokat; 71 százalékuk minden részletét ismeri az új felvételiszisztémának.
Az összes megkérdezett 68 százaléka tudja, mi a különbség a közép- és emelt szintű vizsga között, és 53 százalékuk tisztában van azzal, hogy ingyen szerezhet állami nyelvvizsgát, ha sikeres emelt szintű vizsgát tesz az adott tárgyból. 2004-ben a tanulók 32 százaléka, idén viszont 55 százalékuk tudta pontosan, hogy hány pluszpontot jelenthet a felvételi eljárásban az emelt szintű érettségi.