Szinte mindenkit átrugdosnak az érettségin

A kétszintű érettségi bevezetésével jelentősen változott az érettségi rendszere, ami miatt az utóbbi évek felméréseiből nem lehet pontosan következtetni a jelenlegi helyzetre. Mégis a középszintű érettségi nehézségi szintje a minisztérium szerint a klasszikus érettségiével közel azonos, ráadásul ugyanúgy az iskolában javítják a dolgozatokat, mint régen, így a 2001-es és 2002-es adatokból azért némi fogalmat alkothatunk arról, milyen nehéz is valójában az érettségi, megéri-e internetről letöltött, esetleg emelt díjas sms-en vásárolt tételekkel próbálkozni, vagy elég, ha csak a tanárokra bízzuk magunkat.

2001-ben az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont az ország összes matematikaérettségijét újrajavíttatta független tanárokkal, hogy megvizsgálja mekkora szerepe van a tanárok dolgozatjavítási gyakorlatának a végső érdemjegyekben, 2002-ben pedig a Magyar nyelvi oktatás szakmai eredményességének vizsgálata munkacímet viselő kutatásban tette meg ugyanezt a magyar- nyelv és irodalom esetében.

Mindenki átmegy

A matematika érettségi átlaga 2001-ben 3,29, míg 2002-ben az irodalom érettségi jegyek átlaga 3,54 volt, viszont mindkét esetben meglepően kevés volt az elégtelen.

A vizsgálatokból egyértelműen kiderül, hogy az érettségin csak az bukott meg, akit kifejezetten gyűlölt a tanár, vagy aki nem tudott megszólalni és írni sem. Az összesített adatok szerint 2001-ben a tanulók 0,3 százaléka bukott meg a matematika érettségin, 2002-ben pedig mindössze az érettségizők 0,5 százaléka nem tudta teljesíteni a magyar érettségi követelményeit.

Ráadásul a magyar írásbeli érdemjegyeit és a szóbelik eredményeit összehasonlítva az is egyértelműen kiderül, hogy a tanárok szinte mindenkit átrugdosnak, aki a szóbelin esetleg nem felelt meg. Amíg például az írásbeli nyelvi részére, azaz tulajdonképpen a helyesírásra és az írásképre a tanulók 9,87 százaléka kapott elégtelent, addig a nyelvtan szóbelin már 1,58 százalék hasalt el. Ráadásul mindössze a tanulók 0,09 százaléka kapott egyest mindkét résztárgy írásbeli és szóbeli részére is, ők azok, akik iránt minden bizonnyal heves gyűlölettel viseltetik a magyartanár.

Annyi a jelentésekből egyértelműen kiderül, a tanárok a szóbelin felülértékelik a diákokat, hogy az érettségi végső osztályzata minél jobban hasonlítson a félévi, év végi osztályzatokhoz.

"Az elégtelenek esetében nyilvánvalóan az a tendencia érvényesült, hogy az elégségesek a legtöbb képzési típusban felszívják, magukba olvasztják az elégteleneket" - áll a 2002-es magyar érettségikről szóló jelentésben, ami külön kitér arra is, hogy az ötösök száma is eltér az arányos eloszlástól, azaz a statisztikailag vártnál jóval több a jeles.

Ráadásul a tanárok elfogultságát jelzi, hogy a szóbelin a magyarosztályzatok egyharmada ötös lett, azaz a szóbelik és az írásbelik átlaga közt nem volt kimutatható összefüggés.

Majd a szóbelin

A matematika írásbeliken is látszik, hogy a tanárok engedékenyek az érettségizőkkel, hiszen míg 0,3 százalék bukott meg, addig a kettesek aránya kimagaslóan magas, 29,2 százalék volt.

A helyzetet jól jellemzi, hogy az írásbelin a tanulók 2 százaléka bukott meg, de végül a szóbeli pótvizsgán 81 százalékukat mégis átengedték.

A felmérés szerint azonban nem a dolgozatjavítás során voltak indokolatlanul engedékenyek a tanárok, hiszen az utólagos javítás és az eredeti pontszámai közt, az irodalom írásbelikkel ellentétben, alig volt különbség, a matematika tanárok egyszerűen éltek azzal a jogukkal, hogy ha úgy látták jónak, 3 ponttal lejjebb vihették az elégséges ponthatárát.

Az év végi matematikajegyek és az érettségi eredmények átlaga közti különbség is arra utal, hogy a tanárok a hivatalos engedményeken kívül nem tudták jelentősen manipulálni a végeredményt, hiszen az érettségik átlaga az év végi osztályzatok átlaga alatt maradt.

2001-ben azonban nem is nagyon volt értelme manipulálni az érettségit, hiszen a jegyek nem számítottak bele a felvételi eredménybe. Az új, kétszintű érettségi rendszerben ugyan nagyobb jelentősége van az érettségin kapott jegyeknek, mégsem valószínű, hogy egy év alatt megváltozott volna a tanárok osztályozási gyakorlata, főleg, hogy a diák sikeres felsőoktatási felvételije tulajdonképpen a tanár sikere is.

Ráadásul szakértők szerint a középszintű érettségi elégséges szintjét még a tavalyinál is könnyebb elérni, hiszen ugyan matekmatikából megszűnt a hárompontos engedmény lehetősége, magyarból pedig komplexebbé vált a feladatsor, mégis mindkét esetben már tíz százalékos eredménnyel el lehet érni a kettest. Ha pedig mégse, hát összeül a tanári kar, hogy hol lehetne még egy-két pluszpontot összekaparni, legvégső esetre pedig ott van a szóbeli.