Erőmű a határon
További Belföld cikkek
|
A jogutód horvát fél az utóbbi néhány évben azonban ismét felmelegítette a vízi erőmű, többek szerint lejárt szavatosságú konzervjét. Mivel hazánk visszalépett, a beruházásra a határfolyó azon ötven kilométeres szakaszán kerülne sor, amely teljes egészében horvát területen vezet. Az erőmű mégsem csak a horvátok belügye. Síkvidéki erőműről lévén szó, működtetéséhez a folyót nagy kiterjedésű - mintegy 26 négyzetkilométeres - víztározó segítségével fel kell duzzasztani. Ennek hatásai pedig a magyar oldalon, ezenbelül is a védettségnek örvendő Duna-Dráva Nemzeti Park területén is érzékelhetőek lennének. Az espoo-i egyezmény szerint, melynek mindkét ország aláírója volt, nem valósítható meg olyan beruházás, amely egy másik ország környezetére jelentős hatással van.
Radnai Anikó, a Környezetvédelmi Minisztérium stratégiai főosztályának munkatársa arról tájékoztatta lapunkat, hogy a hivatal már kérte a horvát felet: környezetvédelmi hatásvizsgálataikat a magyar oldalra is terjesszék ki. Az eddig elkészült horvát vizsgálat ugyanis a hazánkra kifejtett hatásokkal nem foglalkozik.
A Novo Virje-i vízi erőművel kapcsolatban egyébként - történelmi pillanat - közös álláspontot képviselnek hazánk hivatalos szervei, a szakma és a civil szervezetek. A Duna-Dráva Nemzeti Park igazgatója, Iványi Ildikó szerint, ha bebizonyosodik a környezetkárosítás ténye, a magyar fél nemzetközi fórumon szerezhet érvényt jogainak. A hatásokra pedig jelenleg is következtetni lehet, hiszen a Dráván és a Murán már huszonhat erőmű üzemel. A Duna-Dráva Nemzeti Parkban leginkább a dubravai erőmű hatásai jelentkeznek.
|
Hasonló véleménynek adott hangot Márkus Ferenc, a WWF munkatársa is. A teljes hazai szakaszon védett Dráva olyan sokrétű természeti környezettel rendelkezik, amely mindenképpen megsínylené a tervezett beruházás hatásait. A WWF vízi erőmű helyett egy közös nemzeti park létrehozását tartaná örvendetesnek. Meglepő módon a horvát fél nem utasította el a javaslatot. A különbség csak annyi, hogy a nemzeti parkot nem tartják összeegyeztethetetlennek az erőművel és kísérő létesítményeivel. Ilyen erővel pedig akár külszíni bánya is üzemelhetne a védett területen.
Korai azonban megkongatni a vészharangot. A Koprivnica-Krizevci megyébe tervezett beruházásról még nem született döntés. A Környezetvédelmi Minisztérium kérdéseire csak az év vége felé várható válasz. Mivel a Horvát Környezetvédelmi Minisztérium illetékese nem reagált megkeresésünkre, így azt sem tudjuk, miként vélekednek arról az 1998-as magyar kormányrendeletről, mely egyértelműen elutasítja az erőmű megvalósítását.
Reményt keltő lehet még, hogy információink szerint a korszerűtlen tervnek egyelőre nincs finanszírozója. Jelenleg még az építkezés lehetséges kezdésének időpontja is bizonytalan