Erőmű a határon

Nagy felháborodást keltett zöld érzelmű körökben a horvát kormány bejelentése, miszerint a közeljövőben új vízi erőmű építését kezdik meg a Dráva horvátországi szakaszán. Az Emisszió Természet és Környezetvédelmi Egyesület tiltakozó körlevelet indított útjára az interneten, hogy ezzel hívja fel a figyelmet a tervezett erőmű környezetkárosító hatásaira.

Duna-Dráva Nemzeti Park Az eredeti elképzelés egy Jugoszláviával közös nemzeti park létrehozása volt. A politikai helyzet miatt azonban a Nemzeti Parknak csupán a magyar szakasza jött létre, 1996 tavaszán. A park még így is egyedülállóan gazdag élőhelyskálával rendelkezik: a vízi élőhelyek mellett van itt erdő, láperdő, homokgyep is. A Duna-Dráva Nemzeti Park területén találhatóak olyan ismert vidékek, mint a gemenci erdő, a Dráva-menti síkság vagy a barcsi borókás.

Az erőmű története azonban jóval előbb, még a vízi erőmű építések lázában égő nyolcvanas években kezdődött. A magyar és jugoszláv kormányok egy közös Dráva-erőmű építésével kívánták megpecsételni a két nép szocialista elveken nyugvó barátságát. A történelem azonban új irányt adott az eseményeknek, a jugoszláv fél más jellegű műveletekkel volt elfoglalva, hazánk pedig nemzeti parkot hozott létre a Dráva teljes hosszán.

A jogutód horvát fél az utóbbi néhány évben azonban ismét felmelegítette a vízi erőmű, többek szerint lejárt szavatosságú konzervjét. Mivel hazánk visszalépett, a beruházásra a határfolyó azon ötven kilométeres szakaszán kerülne sor, amely teljes egészében horvát területen vezet. Az erőmű mégsem csak a horvátok belügye. Síkvidéki erőműről lévén szó, működtetéséhez a folyót nagy kiterjedésű - mintegy 26 négyzetkilométeres - víztározó segítségével fel kell duzzasztani. Ennek hatásai pedig a magyar oldalon, ezenbelül is a védettségnek örvendő Duna-Dráva Nemzeti Park területén is érzékelhetőek lennének. Az espoo-i egyezmény szerint, melynek mindkét ország aláírója volt, nem valósítható meg olyan beruházás, amely egy másik ország környezetére jelentős hatással van.

Radnai Anikó, a Környezetvédelmi Minisztérium stratégiai főosztályának munkatársa arról tájékoztatta lapunkat, hogy a hivatal már kérte a horvát felet: környezetvédelmi hatásvizsgálataikat a magyar oldalra is terjesszék ki. Az eddig elkészült horvát vizsgálat ugyanis a hazánkra kifejtett hatásokkal nem foglalkozik.

A Novo Virje-i vízi erőművel kapcsolatban egyébként - történelmi pillanat - közös álláspontot képviselnek hazánk hivatalos szervei, a szakma és a civil szervezetek. A Duna-Dráva Nemzeti Park igazgatója, Iványi Ildikó szerint, ha bebizonyosodik a környezetkárosítás ténye, a magyar fél nemzetközi fórumon szerezhet érvényt jogainak. A hatásokra pedig jelenleg is következtetni lehet, hiszen a Dráván és a Murán már huszonhat erőmű üzemel. A Duna-Dráva Nemzeti Parkban leginkább a dubravai erőmű hatásai jelentkeznek.

Megoldás? Az Ökotárs Alapítvány munkatársa szerint a növekvő energiaszükséglet kérdésére nem újabb erőművek építése a válasz. Ha az erre fordított összegeket energiatakarékos berendezések támogatására, vagy ezzel kapcsolatos kutatásokra fordítanák, nem csak az üzemelés okozta károk lehetnének elkerülhetőek, de hosszú távon sem sérülnének a környezet értékei.

A tervezett beruházás minden bizonnyal - akárcsak az említett helyen - a vízszint ingadozásán keresztül fejtené ki kedvezőtlen hatásait. Változások állnának be a talajvízszintben, és így a természeti környezet mellett a környék ivóvízkészlete is érintve lenne.

Hasonló véleménynek adott hangot Márkus Ferenc, a WWF munkatársa is. A teljes hazai szakaszon védett Dráva olyan sokrétű természeti környezettel rendelkezik, amely mindenképpen megsínylené a tervezett beruházás hatásait. A WWF vízi erőmű helyett egy közös nemzeti park létrehozását tartaná örvendetesnek. Meglepő módon a horvát fél nem utasította el a javaslatot. A különbség csak annyi, hogy a nemzeti parkot nem tartják összeegyeztethetetlennek az erőművel és kísérő létesítményeivel. Ilyen erővel pedig akár külszíni bánya is üzemelhetne a védett területen.

Korai azonban megkongatni a vészharangot. A Koprivnica-Krizevci megyébe tervezett beruházásról még nem született döntés. A Környezetvédelmi Minisztérium kérdéseire csak az év vége felé várható válasz. Mivel a Horvát Környezetvédelmi Minisztérium illetékese nem reagált megkeresésünkre, így azt sem tudjuk, miként vélekednek arról az 1998-as magyar kormányrendeletről, mely egyértelműen elutasítja az erőmű megvalósítását.

Reményt keltő lehet még, hogy információink szerint a korszerűtlen tervnek egyelőre nincs finanszírozója. Jelenleg még az építkezés lehetséges kezdésének időpontja is bizonytalan