Barbara, Borbála
-5 °C
3 °C

Pert nyert az És Orbánné volt cége ellen

2005.05.18. 14:38
Első fokon pert nyert az Élet és Irodalom (És) című hetilap a Szárhegy dűlő-Sárazsadány-Tokajhegyalja Kft.-vel szemben. A lap ellen azért indított pert Orbán Viktor volt miniszterelnök feleségének a cége, mert az egy riportban azt állította, hogy bizonyos napokon a cég taggyűlésein a volt kormányfő is részt vett, és ezeken a taggyűléseken állami támogatások és ingatlanok megszerzéséről is szó volt. A cég annyit kért a bíróságtól, hogy állapítsa meg: a kérdéses napokon nem is volt taggyűlés, így hiteles jegyzőkönyvek sem készülhettek. A bíróság szerdán elutasította a felperes keresetét, a cég ügyvédje közölte, fellebbez a döntés ellen.

Első fokon elutasította a Tokajhegyalja kft. helyreigazítási kérelmét az Élet és Irodalommal (ÉS) szemben szerdán a Fővárosi Bíróság. A Fővárosi Bíróság úgy találta, hogy Rajnai Attila igazat írhatott Tokaji borcsaták II. című riportjában a Szárhegy dűlő-Sárazsadány-Tokajhegyalja Kft. bizonyos taggyűléseiről. A másfél évvel korábbi riport folytatásában a Soma-díjas újságíró azt állította, hogy Orbán Viktor - akkor még aktív miniszterelnök - szerepet játszhatott abban, hogy a felesége, Lévai Anikó résztulajdonában levő Szárhegy dűlő-Sárazsadány-Tokajhegyalja Kft. több állami forrásból pénzt szerzett az az évi fejlesztésekre. A 41 milliós állami támogatást elnyert cég az Élet és Irodalom által idézett jegyzőkönyvek szerint a miniszterelnöki rezidencián is tartott taggyűlést, amiken maga Orbán Viktor is részt vett.

Révész Máriusz, a Fidesz szóvivője korábban úgy fogalmazott, "Orbán Viktor soha semmilyen taggyűlésen nem vett részt, akárhányszor mondják is el ezt a szocialisták". A volt koprmányfő feleségének egykori cége a mostani perben annyit kért a bíróságtól, hogy állapítsa meg: a kérdéses napokon nem is volt taggyűlés, így hiteles jegyzőkönyvek sem készülhettek.

A felperes kifogása

A bíróság nem találta érdemben alaposnak a felperesi keresetet. Az indoklásban - többféle korábbi bírósági határozatra hivatkozva - elhangzott: "sajtóhelyreigazításra nem adnak okot a helyreigazítást kérő személy szempontjából közömbös részletek, pontatlanságok". A bíró emlékeztetett rá, a felperes álláspontja annyi volt, az egyetlen bírálandó kérdés, hogy az említett időpontokban volt-e taggyűlés.

A kereskedőház
A kisgazdákkal koalíciós vitát okozó Tokaj Kereskedőház Rt. sorsát a Kft. mellett az Orbán-kormány is szívén viselte. Az állami kézben lévő cégben a Fidesz-FKGP-kabinet 1998-ban kétszázmillió, 1999-ben hatvanmillió forintos tőkeemelést hajtott végre az ÁPV-n keresztül, 2000-ben pedig már egy 1,5 milliárdos tőkeemelést szorgalmaztak. A cég jogi képviseletét akkoriban Orbánék üzlet- és földtulajdonostársa, Szász Attila látta el, általános vezérigazgató-helyettesévé pedig, Stumpf István kancelláriaminiszter közeli rokonát, Stumpf Miklóst nevezték ki. A Kereskedőház vezérigazgatója Hegedűs Zoltán lett, akinek a mai napig van Kékessyvel közös cége. A Tokaj Kereskedőház élén a kormányváltás után, 2002 októberében menedzsmentváltás történt, sőt a Medgyessy-kormány idején a Forrás Rt.-be apportált tulajdonrész időközben az MSZP közelinek tartott Leisztinger Tamás fennhatósága alá is került. A Tokaj Kereskedőház Rt., amely a hegyaljai dotált szőlőfelvásárlásokat intézte, tulajdonában számos jó nevű birtok, kutatóintézet és ingatlan áll.

A bíró szerint az alperes - álláspontja alátámasztására - hiteles dokumentumokat mutatott be, és az is kiderült, hogy az említett találkozókon döntéseket hoztak, amelyek meg is valósultak.

Szavahihető tanú

A bírós felidézte, hogy az alperes ezek mellett egy tanút is beidézett, aki elmondta, hogy Lévai Anikó helyett "házastársa, dr. Orbán Viktor" is részt vett a gyűléseken. A bíróság szerint a tanú előadása a tárgyaláson nem kérdőjeleződött meg, ezért szavahihetőnek találták az És tanúját.

Elhangzott az is, hogy a lapban közöltek valóságtartalmát eddig még senki nem vonta kétségbe.

A bíróság mindezek mellett fontosnak tartotta leszögezni, hogy még érintőlegesen sem politizálhat, és ez az ítélet sem állásfoglalás.

Fellebbeznek

A nagy sajtóérdeklődés mellett kihirdetett ítélet után a felperes jogi képviselője az Index érdeklődésére közölte, fellebbeznek és a Fővárosi Ítélőtábla elé viszik az ügyet. Szerinte a bíróság döntése jogszabályba ütközik, ugyanis egy cég esetében nem lényegtelen, hogy taggyűlés volt-e vagy nem az adott napon. "A bíró összekeverte a személyt a céggel" - mondta.

Kovács Zoltán az És főszerkesztője az ítélet kihirdetése után az újságíróknak elmondta, hogy nagyon örül az ítéletnek, de nem akar többet mondani annál, mint amit a bíróság kimondott. A főszerkesztő úgy fogalmazott, a bíróság csak annyiban döntött, hogy megalapozott volt-e a felperes helyreigazítási keresete, nem abban, hogy tartalmilag mi állt a cikkben. "Azt, hogy a sajtószabadság szempontjából ez mit jelenthet ki-ki értékelje maga." A lap további terveiről szólva elmondta, vannak még a tokajhegyaljai ügyben olyan szálak, amiket vizsgálni kell. "Én nem gondolkodok, nem is akarok Orbán Viktor fejével gondolkodni, ha ő is indít pert, védekezni fogunk" - válaszolta az Index kérdésére Kovács Zoltán. A volt miniszterelnök korábban úgy fogalmazott, ugyan nem közvetlenül őt támadták meg, de egy cégen keresztül, így a helyes sorrend az, hogy előbb a kft. rendezze a dolgot, és ezek után dönt majd ő is a további jogi lépésekről.

Az első peren

Mint arról az Index is beszámolt, hosszú, találgatásoktól sem mentes hónapok után múlt pénteken megkezdődött a hetilap elleni első sajtóper, amit a várakozások szerint több is követhet majd.

A Szárhegy dűlő-Sárazsadány-Tokajhegyalja Kft. azért kért a bíróságtól helyreigazítást, mert álláspontja szerint a hetilap a Tokaji Borcsaták II. címmel március 11-én megjelent cikkében valótlanul állította, hogy a cég 2000. szeptember 6-án, 2001. június 4-én, valamint 2001. december 2-án taggyűlést tartott. Ezért ezekről jegyzőkönyv sem készülhetett, állítja a kft. A per azért indult, mert a hetilap nem tett eleget a cég helyreigazítási kérelmének, csupán az olvasók tájékoztatására közölte a kft. felszólító levelét.

"Néha az Anikó, néha a Viktor"


Klikk a képre!

Az alperes hetilap álláspontjának alátámasztására az előző tárgyaláson meghallgatták a kft. egyik tagjának, Szász István Attilának egykori feleségét, aki volt férje iratai között talált rá a jegyzőkönyvekre. A tanú elmondta, hogy a kft. tagjai családjukkal együtt rendszeresen tartottak összejöveteleket, például Orbán Viktor meghívására a kormányfői rezidencián. Ezeken az összejöveteleken szóba kerültek a cég ügyei is, és a közös étkezések után mindig tartottak egyfajta taggyűlést is, amelyekről jegyzőkönyvek készültek. Ezeken a taggyűléseken "néha az Anikó, néha a Viktor" vett részt, mondta a tanú utalva Orbán Viktor volt miniszterelnökre és feleségére, Lévai Anikóra, aki akkoriban kft. társtulajdonosa volt.

Mayer Aranka elmondta, hogy a hetilapnak ő vitte el a jegyzőkönyvek fénymásolatait, miután megkeresésére a kft. többi tagja sem foglalkozott érdemben a különleges iratokkal.

Lövészárkok

Az első tárgyaláson mindkét fél ragaszkodott a saját álláspontjához. A felperes szerint egyáltalán nem lényegtelen, hogy a kérdéses időpontokban volt-e taggyűlés, míg az alperes szerint a helyreigazítási kérelem nem a cikk lényegi tartalmi részére vonatkozik. Csapó Annamária, az És jogásza többször is kísérletet tett rá, hogy tisztázzák, tulajdonképpen milyen érdeksérelem miatt fordult a kft. bírósághoz, és mi a helyreigazítási kérelem tárgya.

A felperes kft. jogi képviselője a tárgyaláson megkérdőjelezte a jegyzőkönyvek eredetiségét, és csatolta a társaság tagjainak nyilatkozatát, amely szerint az említett időpontokban nem vettek részt taggyűlésen. Karas Mónika, a felperes jogi képviselője többször is hangoztatta, hogy a lap birtokában lévő iratok nem felelnek meg a társasági törvényben előírt jegyzőkönyvi kritériumoknak, ráadásul a "jelzett napokon nem volt taggyűlés".

Tokaji borcsaták II.

"Ne nyerjünk annyit, amennyit kértünk, ne mi kapjuk a legtöbbet" - tanácsolta Orbán Viktor még aktív miniszterelnökként, miután a részben neje által tulajdonolt Szárhegy dűlő-Sárazsadány-Tokajhegyalja Kft. állami forrásokból próbált pénzt szerezni az az évi fejlesztésekre, állította az És riportja.

"Mi közvetlenül nem vehetünk meg semmit a kereskedőháztól" - intette mérsékletre a 2001. június 4-i taggyűlés jegyzőkönyve szerint az akkor még hivatalban lévő kormányfő felesége üzlettársait. A lap birtokába jutott dokumentumból ugyanis az derült ki, hogy Lévai Anikó egykori ügyvédtársa, Szász István Attila, valamint a Postabank volt igazgatósági elnöke, Madarász László és az Orbán-kormány párizsi magyar nagykövete, Kékessy Dezső javaslatot tett arra, hogy a hegyaljai cég az állami tulajdonú Tokaj Kereskedőház Rt. vagyonából szerezzen meg részeket.

A társasági törvény a taggyűlésről

151. § (1) A taggyűlésen a tagot erre meghatalmazott személy is képviselheti. Nem lehet meghatalmazott az ügyvezető, a cégvezető, a felügyelő bizottság tagja, valamint a könyvvizsgáló. A meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni.

(2) A taggyűlés akkor határozatképes, ha azon a törzstőke legalább fele vagy a leadható szavazatok többsége képviselve van. A társasági szerződés ennél nagyobb részvételi arányt is előírhat.

(3) Ha a taggyűlés nem volt határozatképes, az emiatt megismételt taggyűlés az eredeti napirenden szereplő ügyekben a jelenlevők által képviselt törzstőke, illetve szavazati jog mértékétől függetlenül határozatképes, ha a társasági szerződés másként nem rendelkezik.

152. § (1) A taggyűlést - ha e törvény vagy a társasági szerződés másként nem rendelkezik - az ügyvezető hívja össze.

(2) E törvényben vagy a társasági szerződésben meghatározott eseteken felül a taggyűlést akkor is össze kell hívni, ha az a társaság érdekében egyébként szükséges. Haladéktalanul össze kell hívni a taggyűlést a szükséges intézkedések megtétele végett ha a társaság mérlegéből, könyvviteli nyilvántartásából kitűnik, hogy a saját tőke veszteség folytán a törzstőke felére, illetve a 124. § (4) bekezdésében megjelölt érték alá csökkent, valamint, ha a társaság fizetéseit beszüntette és vagyona a tartozásokat nem fedezi.

(3) A (2) bekezdésben megjelölt esetekben a tagoknak határozniuk kell a pótbefizetés előírásáról, vagy ha ennek lehetőségét a társasági szerződés nem tartalmazza a törzstőke más módon való biztosításáról vagy a törzstőke leszállításáról, illetve a társaságnak közkereseti vagy betéti társasággá történő átalakulásáról, ezek hiányában a társaság megszüntetéséről.

153. § (1) A taggyűlést - a társasági szerződés eltérő rendelkezése hiányában - a társaság székhelyére kell összehívni, ettől eltérni csak valamennyi tag előzetes hozzájárulásával lehet.

(2) A taggyűlésre a tagokat a napirend közlésével kell meghívni. A meghívók elküldése és a taggyűlés napja között legalább tizenöt napnak kell lennie.

(3) Bármelyik tag jogosult az általa megjelölt napirendi kérdés megtárgyalását kérni, ha javaslatát a taggyűlés előtt legalább három nappal ismerteti a tagokkal.

(4) Ha a taggyűlést nem szabályszerűen hívták össze, határozatot csak akkor hozhat, ha valamennyi tag jelen van, és a taggyűlés megtartása ellen a tagok egyike sem tiltakozik.

(5) A határozatképtelenség miatt megismételt taggyűlés összehívása az eredeti taggyűlés meghívójában megjelölt feltételekkel is történhet.

154. § (1) A számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadásáról és az adózott eredmény felhasználásáról hozandó határozatokat kivéve a tagok taggyűlés tartása nélkül is határozhatnak.

(2) Az ülésen kívül javasolt határozat tervezetét - ha a társasági szerződés ennél rövidebb határidőt nem állapít meg - nyolcnapos határidő kitűzésével írásban kell a tagokkal közölni, akik szavazatukat írásban adják meg. A határozatot az utolsó szavazat beérkezését követő napon kell meghozottnak tekinteni. A szavazás eredményéről a tagokat az utolsó szavazat beérkezését követő nyolc napon belül az ügyvezető írásban tájékoztatja.

(3) Ha bármelyik tag kéri, a taggyűlést össze kell hívni a határozattervezet megtárgyalására.

155. § (1) A taggyűlésről az ügyvezető jegyzőkönyvet készít. A jegyzőkönyv tartalmazza a taggyűlés helyét és idejét, a jelenlévőket és az általuk képviselt szavazati jog mértékét, továbbá a taggyűlésen lezajlott fontosabb eseményeket, nyilatkozatokat és a határozatokat az azokra leadott szavazatok és ellenszavazatok számát, illetve a szavazástól tartózkodókat, vagy az abban részt nem vevőket.

(2) A jegyzőkönyvet az ügyvezető és egy - a taggyűlésen jelenlevő, hitelesítőnek megválasztott - tag írja alá.

(3) Az ügyvezető a taggyűlés által hozott határozatokról folyamatos nyilvántartást vezet (határozatok könyve). A határozatokat azok meghozatala után haladéktalanul be kell vezetnie a határozatok könyvébe.

(4) A jegyzőkönyvbe és a határozatok könyvébe bármelyik tag betekinthet és az azokban foglaltakról az ügyvezető által hitelesített másolatot kérhet.