Vendel
6 °C
21 °C

A biztosítók motiválása nélkül borulhat az új egészségügyi modell

2007.06.29. 09:07
Az Egészségügyi Minisztérium ugyan nyitott a magánbiztosítók felé, érdemben egyeztetnek, ez azonban még mindig kevés ahhoz, hogy a társaságok leüljenek üzleti tervet készíteni. Szeretnének garanciákat kapni a sokféle és nagy számú kockázatra, bár erre kicsi az esély. Annyi azért bizonyos, ha a biztosítótársaságok nem lesznek érdekeltek belépni a többségi állami tulajdonban lévő egészségbiztosítókba, borul a vasárnap nagy nehezen összehozott koalíciós megállapodás.

A koalíció hosszas vita után vasárnap megállapodott az egészségügyi reform eddig lezáratlan kérdéséről, a magánbiztosítók bevonásáról, a végeredmény átmenet az SZDSZ és az MSZP elképzelései között. A tervek szerint 5-7 egészségügyi biztosító alakulna többségi állami tulajdonnal, ezekben azonban szerepet kapnának a magánbiztosítók is. Az Egészségügyi Minisztérium számításai szerint az államnak 50-100 milliárd forint bevételt jelent majd az 5-7 új biztosító 49 százalékos tulajdoni hányadának értékesítése.

A koalíció hétvégén született megállapodásának részleteit július elsejéig dolgozzák ki, őszre pedig az Egészségügyi Minisztérium elkészíti a reformokat magába foglaló törvény tervezetét is. Az SZDSZ a változtatástól azt reméli, hogy ez csak egy köztes lépés, néhány év múlva az állam kivonul az egészségbiztosításból, és magáncégekkel megvalósul a több-biztosítós modell.

A Fidesz viszont mereven elutasítja a kormány döntéseit az egészségügyi reformról, ezért is kezdeményezte a népszavazást, így elképzelhető, hogyha 2010-ben a Fidesz kerül kormányra, befagyasztják, vagy akár visszafordítják az addig bevezetett reformokat.

A kérdés tehát, hogy a magánbiztosítók ilyen feltételek mellett hajlandóak lesznek-e betársulni egy többségi állami tulajdonú cégbe, piaci elvárásaik teljesülnek-e az állam oldalán.

Egybekel az állam és a piac

Bartók János, az Aviva Életbiztosító Zrt. vezérigazgatója szerint az a legfontosabb, hogy milyen garanciákat kapnak az államtól azok a biztosítótársaságok, akik hajlandóak megvásárolni az újonnan alakuló, legalább felében állami tulajdonú egészségpénztárak 49 százalékának tulajdonjogát. Szerinte meghatározható egy olyan vállalatirányítási rendszer, melyben a felek pontosan lefektetik például, hogy ki hány taggal képviselteti magát az igazgatóságban, a felügyelő-bizottságban, valamint hogy hogyan oszlanak meg a döntési jogkörök.

Paál Zoltán, a Generali-Providencia Biztosító Zrt. ügyvezető igazgatója úgy véli, mindenképpen a belépés mellett szól az az érv, hogy egy év alatt legalább egymillió emberrel bővülne ügyfélkörük, akiknek lehet további szolgáltatásokat ajánlani. Hozzátette, hogy az adatvédelmi korlátok miatt potenciálisan csak kiegészítő biztosítások értékesítésére lehet gondolni.

Egyéni szerződések, törvényi előírások

Bartók János szerint biztosan lesz olyan társaság, amelyik szalámitaktikát követve belemegy akár kedvezőtlenebb konstrukciókba is, azonban inkább arra kell számítani, hogy egyéni szerződések születnek. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a lényegi kérdésekben a törvényi szabályozásnak megfelelően nem lesznek eltérések a különböző biztosítótársaságok megállapodásai között.

A Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) megerősítette ezt az álláspontot, egyelőre ugyanis nem alakítottak ki a biztosítók érdekeinek védelmére egységes álláspontot, hiszen az egyes társaságok is egyelőre csak a reformok miatti változásokra való felkészülések szakaszában tartanak, indokolták.

Érdemi egyeztetés, nagy ívű tervek

Bartók János mégis lát esélyt a csatlakozásra, tapasztalatai szerint ugyanis érdemi egyeztetés folyik a kormányzat és a biztosítók közt, bár „az eddigiek alapján még nem lehet üzleti tervet készíteni”. Az Egészségügyi Minisztérium 13 biztosítóval tartott szerdai egyeztetéséről szólva megjegyezte, egyelőre a véleménycsere állapotánál tartanak, azaz hogy a biztosítóknak milyen elképzelései, elvárásai vannak, amit a minisztérium képviselői meghallgatnak, és remélhetőleg beépítenek a tervezetbe.

Paál Zoltán hasonlóan vélekedett, szerinte mindenkinek az az érdeke, hogy egyeztessen a másik féllel, így a minisztérium is csak akkor tud egy működőképes modellt kidolgozni, ha a magánbiztosítók is érdekeltek a belépésben, különben az egész rendszer életképtelen. Az Egészségügyi Minisztériummal való együttműködésről megjegyezte, a biztosítótársaságok ígéretet kaptak, hogy a törvénytervezet szövegét megkapják egyeztetésre, amiről kifejthetik véleményüket, bár ezeket nem építik be feltétlenül a készülő törvénybe. Komolyabb tervezésbe azonban még Paál Zoltán se kezdene, mivel eddig csak nagy ívű koncepciókat mutatott be a kormány, szerinte legalább a megtérülést kéne látni ahhoz, hogy az érdeklődés pozíciójából kimozduljanak.

A biztosítók nem hátrálhatnak

Bartók János kifejtette azt is, hogy a biztosítók rá lesznek kényszerülve a magas színvonalú egészségbiztosítási szolgáltatások nyújtására, hiszen ha egy ügyfél elégedetlen, akkor később a biztosító egyéb szolgáltatásait se veszi igénybe. Emellett a biztosítótársaságok is rá lesznek kényszerülve arra, hogy felvegyék szolgáltatásaik közé az egészségbiztosítást, mert csak így tudják a biztosítások típusainak teljes skáláját felsorakoztatni ügyfeleik számára, amivel kisebb az esély arra, hogy az ügyfelet a konkurencia elcsábítja.

Elmondta azt is, hogy a kockázatként jelentkező tényezőket, például hogy három év múlva egy új kormány visszafordítja az addigi reformokat, belekalkulálják számításaikba. Ez azonban nem a lakosságot érinti, inkább a kormánnyal való megállapodást, tette hozzá. Paál Zoltán garanciát szeretne az államtól a politikai kockázat kivédésére, de tisztában van vele, erre kicsi az esély. Szerinte ha a modell valóban jól működik, és a lakosságnak lesz is ideje hozzászokni az újításokhoz, akkor megfelelő társadalmi támogatottság mellett egy kormány se tud már bevezetett reformokat lesöpörni.