Miklós
-7 °C
2 °C

Szonda: Csökkent az EU-pártiak aránya

2003.01.23. 07:48
A Fidesz-szimpatizánsok körében egyre kevesebben gondolják úgy, hogy Magyarország EU-tagsága előnyökkel jár majd - állapította meg a Szonda Ipsos egy január 3-13-a között végzett közvéleménykutatására hivatkozva. Míg a baloldali szavazóknak csak 11 százaléka gondolja úgy, hogy a tagság hátrányokkal fog járni, a jobboldaliak 28 százaléka van ezen a véleményen.
A Szonda Ipsos felmérése szerint tavaly július óta 17 százalékkal csökkent az EU-szimpatizánsok száma. Míg féléve a lakosság 62 százaléka, ma csak 45 százaléka gondolja úgy, hogy az uniós tagság előnyökkel járna az ország számára - írja a Népszabadság.

Csökkent a bizonytalanok aránya

Magyarországon jelenleg az összes választókorú szavazónak csak mintegy 56 százaléka voksolna a csatlakozásra. Ezzel az aránnyal hazánk csatlakozott a balti országokban, valamint Lengyelországban, Szlovéniában és részben Csehországban meglévő EU-szkeptikus trendhez. A népszavazásra készülő tagjelöltek többségénél ugyanis az elmúlt időszakban erősödött a kétkedés, és a belépésre szavazók aránya vészesen közelített az 50 százalékhoz. Magyarországon ugyanakkor az EU-népszavazáson biztosan részt vevők 76 százaléka voksolna a csatlakozás mellett és csak 24 százaléka a csatlakozás ellen.

2002 júliusában még csak a lakosság egyötöde vélte úgy, hogy az EU-csatlakozás inkább hátrányokkal jár, ma ez az arány 39 százalékra nőtt. Az inkább hátrányokra számítók aránya a Fidesz szavazótáborában 28 százalék, az MSZP-ében pedig 11 százalék. Ugyanakkor jó hír, hogy csökkent azoknak a száma, akiknek nincs véleménye arról, hogy előnyökkel vagy hátrányokkal járna-e hazánk számára a csatlakozás. Míg hat hónapja a teljes lakosság 18 százaléka mondta azt, hogy "nem tudja", ma csak 16 százalék adott ilyen értelmű választ a kérdésre.

A városi értelmiség továbbra is csatlakozáspárti

Érdekes tendencia az is, hogy a lakosság ma rosszabb jegyet ad Magyarországnak a felkészülés szintjéről, mint fél évvel ezelőtt. Akkor 2,9-es osztályzatot adtak erre a kérdésre, ma azonban már csak 2,6-osat. A felkészülési mutató romlása - a napilap szerint - annak is köszönhető, hogy az elmúlt hónapokban a médiában szereplők több olyan kijelentést tettek, hogy a magyar társadalom nem ért meg a csatlakozásra.

Az elmúlt félévben bekövetkezett véleményváltozások oka inkább a politikai kötődésben kereshető, mint a társadalmi hovatartozásban. A csatlakozást átlag feletti mértékben támogatók továbbra is a fiatalok (62 százalék), a közép- és felsőfokú végzettségűek (65 és 67 százalék), a fővárosban és a megyeszékhelyeken élők (64-69 százalék), valamint az MSZP és a Szabad Demokraták Szövetségével szimpatizálók (71 és 84) köréből került ki. A csatlakozást átlag alatti számban támogatók a 65 év felettiek (47 százalék), az iskolázatlanok (32 százalék), a munkanélküliek (48 százalék), a nyugdíjasok (51 százalék), a falvakban (47 százalék), az észak-magyarországiak és a dél-alföldiek (48-49 százalék) körében található.

A felmérés módszere
A felmérés 2003. január 3-13. között készült. A megkérdezettek száma minden esetben 1500 fő volt, akik együttesen az ország 18 éves és annál idősebb lakosságát képviselik. Az interjúk személyes megkérdezéssel készültek. A válaszolók kiválasztása az úgynevezett kétlépcsős rétegzett mintavétellel, a teljes véletlent biztosító módszerrel történt, azaz minden felnőtt magyar állampolgárnak azonos esélye volt a mintába kerülésre. A közvélemény-kutatás során kapott adatok 1500 fős mintánál legfeljebb plusz-mínusz 2,6 százalékkal térhetnek el attól, amit akkor kapott volna a Szonda Ipsos, ha minden választókorú személyt megkérdezett volna az országban.

Nászút ajándékba!

Esküvőt tervez? Tervezzen velünk, nyerjen wellness nászutat!

Fergeteges Szilveszter

Fantasztikus szilveszteri vacsorával, hajnalig tartó bulikban, ismert sztárokkal töltheti el az év utolsó éjszakáját.