Szonda: Csökkent az EU-pártiak aránya
További Belföld cikkek
- Kiderült, megünnepli-e Magyarország az uniós csatlakozás 20 éves évfordulóját
- Centiken múlott, hogy nem történt tragédia az M0-s autóúton
- Polt Péter: Nem fellebbezett a meggyilkolt tamási nő a bíróság döntése ellen
- Becsapós az idő, nagy lesz a megfázásveszély
- Megkaptuk a rendőrségi adatokat, itt tart most az iskolaőri program
Csökkent a bizonytalanok aránya
Magyarországon jelenleg az összes választókorú szavazónak csak mintegy 56 százaléka voksolna a csatlakozásra. Ezzel az aránnyal hazánk csatlakozott a balti országokban, valamint Lengyelországban, Szlovéniában és részben Csehországban meglévő EU-szkeptikus trendhez. A népszavazásra készülő tagjelöltek többségénél ugyanis az elmúlt időszakban erősödött a kétkedés, és a belépésre szavazók aránya vészesen közelített az 50 százalékhoz. Magyarországon ugyanakkor az EU-népszavazáson biztosan részt vevők 76 százaléka voksolna a csatlakozás mellett és csak 24 százaléka a csatlakozás ellen.
2002 júliusában még csak a lakosság egyötöde vélte úgy, hogy az EU-csatlakozás inkább hátrányokkal jár, ma ez az arány 39 százalékra nőtt. Az inkább hátrányokra számítók aránya a Fidesz szavazótáborában 28 százalék, az MSZP-ében pedig 11 százalék. Ugyanakkor jó hír, hogy csökkent azoknak a száma, akiknek nincs véleménye arról, hogy előnyökkel vagy hátrányokkal járna-e hazánk számára a csatlakozás. Míg hat hónapja a teljes lakosság 18 százaléka mondta azt, hogy "nem tudja", ma csak 16 százalék adott ilyen értelmű választ a kérdésre.
A városi értelmiség továbbra is csatlakozáspárti
Érdekes tendencia az is, hogy a lakosság ma rosszabb jegyet ad Magyarországnak a felkészülés szintjéről, mint fél évvel ezelőtt. Akkor 2,9-es osztályzatot adtak erre a kérdésre, ma azonban már csak 2,6-osat. A felkészülési mutató romlása - a napilap szerint - annak is köszönhető, hogy az elmúlt hónapokban a médiában szereplők több olyan kijelentést tettek, hogy a magyar társadalom nem ért meg a csatlakozásra.
Az elmúlt félévben bekövetkezett véleményváltozások oka inkább a politikai kötődésben kereshető, mint a társadalmi hovatartozásban. A csatlakozást átlag feletti mértékben támogatók továbbra is a fiatalok (62 százalék), a közép- és felsőfokú végzettségűek (65 és 67 százalék), a fővárosban és a megyeszékhelyeken élők (64-69 százalék), valamint az MSZP és a Szabad Demokraták Szövetségével szimpatizálók (71 és 84) köréből került ki. A csatlakozást átlag alatti számban támogatók a 65 év felettiek (47 százalék), az iskolázatlanok (32 százalék), a munkanélküliek (48 százalék), a nyugdíjasok (51 százalék), a falvakban (47 százalék), az észak-magyarországiak és a dél-alföldiek (48-49 százalék) körében található.
|