Ágnes
-13 °C
0 °C

Szonda: Csökkent az EU-pártiak aránya

2003.01.23. 07:48
A Fidesz-szimpatizánsok körében egyre kevesebben gondolják úgy, hogy Magyarország EU-tagsága előnyökkel jár majd - állapította meg a Szonda Ipsos egy január 3-13-a között végzett közvéleménykutatására hivatkozva. Míg a baloldali szavazóknak csak 11 százaléka gondolja úgy, hogy a tagság hátrányokkal fog járni, a jobboldaliak 28 százaléka van ezen a véleményen.
A Szonda Ipsos felmérése szerint tavaly július óta 17 százalékkal csökkent az EU-szimpatizánsok száma. Míg féléve a lakosság 62 százaléka, ma csak 45 százaléka gondolja úgy, hogy az uniós tagság előnyökkel járna az ország számára - írja a Népszabadság.

Csökkent a bizonytalanok aránya

Magyarországon jelenleg az összes választókorú szavazónak csak mintegy 56 százaléka voksolna a csatlakozásra. Ezzel az aránnyal hazánk csatlakozott a balti országokban, valamint Lengyelországban, Szlovéniában és részben Csehországban meglévő EU-szkeptikus trendhez. A népszavazásra készülő tagjelöltek többségénél ugyanis az elmúlt időszakban erősödött a kétkedés, és a belépésre szavazók aránya vészesen közelített az 50 százalékhoz. Magyarországon ugyanakkor az EU-népszavazáson biztosan részt vevők 76 százaléka voksolna a csatlakozás mellett és csak 24 százaléka a csatlakozás ellen.

2002 júliusában még csak a lakosság egyötöde vélte úgy, hogy az EU-csatlakozás inkább hátrányokkal jár, ma ez az arány 39 százalékra nőtt. Az inkább hátrányokra számítók aránya a Fidesz szavazótáborában 28 százalék, az MSZP-ében pedig 11 százalék. Ugyanakkor jó hír, hogy csökkent azoknak a száma, akiknek nincs véleménye arról, hogy előnyökkel vagy hátrányokkal járna-e hazánk számára a csatlakozás. Míg hat hónapja a teljes lakosság 18 százaléka mondta azt, hogy "nem tudja", ma csak 16 százalék adott ilyen értelmű választ a kérdésre.

A városi értelmiség továbbra is csatlakozáspárti

Érdekes tendencia az is, hogy a lakosság ma rosszabb jegyet ad Magyarországnak a felkészülés szintjéről, mint fél évvel ezelőtt. Akkor 2,9-es osztályzatot adtak erre a kérdésre, ma azonban már csak 2,6-osat. A felkészülési mutató romlása - a napilap szerint - annak is köszönhető, hogy az elmúlt hónapokban a médiában szereplők több olyan kijelentést tettek, hogy a magyar társadalom nem ért meg a csatlakozásra.

Az elmúlt félévben bekövetkezett véleményváltozások oka inkább a politikai kötődésben kereshető, mint a társadalmi hovatartozásban. A csatlakozást átlag feletti mértékben támogatók továbbra is a fiatalok (62 százalék), a közép- és felsőfokú végzettségűek (65 és 67 százalék), a fővárosban és a megyeszékhelyeken élők (64-69 százalék), valamint az MSZP és a Szabad Demokraták Szövetségével szimpatizálók (71 és 84) köréből került ki. A csatlakozást átlag alatti számban támogatók a 65 év felettiek (47 százalék), az iskolázatlanok (32 százalék), a munkanélküliek (48 százalék), a nyugdíjasok (51 százalék), a falvakban (47 százalék), az észak-magyarországiak és a dél-alföldiek (48-49 százalék) körében található.

A felmérés módszere
A felmérés 2003. január 3-13. között készült. A megkérdezettek száma minden esetben 1500 fő volt, akik együttesen az ország 18 éves és annál idősebb lakosságát képviselik. Az interjúk személyes megkérdezéssel készültek. A válaszolók kiválasztása az úgynevezett kétlépcsős rétegzett mintavétellel, a teljes véletlent biztosító módszerrel történt, azaz minden felnőtt magyar állampolgárnak azonos esélye volt a mintába kerülésre. A közvélemény-kutatás során kapott adatok 1500 fős mintánál legfeljebb plusz-mínusz 2,6 százalékkal térhetnek el attól, amit akkor kapott volna a Szonda Ipsos, ha minden választókorú személyt megkérdezett volna az országban.

Utazás aggodalom nélkül?

Utazása előtt sose feledkezzen el utasbiztosításáról!

Újévi szállás ajánlatok

Kezdje az évet kikapcsolódással, a wellnessből sosem elég.