Óriási tőkebeáramlásra számítanak az agráriumban

A világ legnagyobb egységes piacához csatlakozunk - fejtette ki bevezetőjében Szanyi Tibor, a földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztérium politikai államtitkára az Európai Unió Kommunikációs Közalapítvány által rendezett sajtóbeszélgetésen. Arra a kérdésre, hogy mennyire marad független a magyar támogatási rendszer az EU-tól, Szanyi kijelentette: az országok saját belátásuk szerint döntenek, mennyit, és kinek adnak a nemzeti kvótából.

Üdvözöljük, ha a piacból és nem támogatásból élnek

Az államtitkár ugyanakkor többször hangsúlyozta, hogy szerencsétlen lenne, ha a mezőgazdaságból élők a támogatásokra és nem pedig piaci lehetőségekre koncentrálnának. A magyar gazdákat a jövőben is segíteni fogják a falugazdászok, tanácsadók, hogy a piaci követelményeknek megfelelő terményt állítsanak elő - mondta Szanyi Tibor.

Raskó György közgazdász a csatlakozás mezőgazdasági fejezetét számokra bontva elmondta, hogy a Magyarországon az egy hektárra adható 4,73 tonnás "referencia hozam" a csatlakozásra váró országok között a legmagasabb, s a már bent lévők között is magasnak számít.

Az Index kérdésére Szanyi Tibor elmondta, nem várható olyan helyzet stabil piac esetén, hogy a gazdáknak tömegesen kelljen feladniuk addigi munkájukat. Raskó György szerint a csatlakozást követően "óriási tőkebeáramlás várható" a mezőgazdaságba, ami egyrészt azt jelenti, hogy csökken a munkahelyek száma, viszont előrelendítheti az évek óta halogatott technológiai váltást. Szanyi a munkaerőgondokkal kapcsolatban, azt mondta: annak megoldása nem az FVM feladata.

Sertés-hacacáré

Szanyi a sertéstenyésztők tiltakozásaival kapcsolatban elmondta: a sertés szektorban a technológiai átállás "top prioritást" élvez. Raskó György a kormányzatot kritizálta e témában, szerinte a minisztériumnak néha rá kellene pillantania az internetre, hiszen onnan információt kaphatnak, hogy a sertés árának őszi jegyzése emelkedik, ezért a most az alacsony árak miatt tiltakozó gazdáknak nem exporttámogatást kellene adni, hanem fel kellett volna vásárolni tőlük a disznóhúst, s ősszel magasabb áron tudott volna üzletelni az állam. Az exporttámogatással ugyanis lényegében a külföldieket támogatták - tette hozzá.

Szanyi kilátásba helyezte, hogy a közeljövőben szigorú szankciókra számíthatnak, akik kihasználták, hogy az EU-ban két-három hónappal rövidebb ideig tárolható a sertéshús, mint Magyarországon, így az ott táplálkozásra már nem hasznosítható árut idehaza adták el.

Az EU csatlakozás után a magyar sertéstenyésztőknek ugyanakkor nem csupán az EU-n belüli konkurenciával kell megküzdeniük - ismerte el az államtitkár, az EU-s vámtarifák ugyanis alacsonyabbak a magyarnál, így az EU-n kívüli országokból érkező sertéshús is könnyebben jut be a hazai piacra.

A magyar élelmiszerek botránymentesek, ami jó reklám

Általánosságban Raskó György elmondta, nem kell arra számítaniuk az agráriumban dolgozóknak, hogy a csatlakozást követően agrár környezetvédelem címén szigorodnak a szabályok, mivel a magyar rendszer már most szigorúbb, mint az uniós. Mivel a "magyar mezőgazdaság botrányoktól mentes", Raskó szerint előnnyel indulhatunk más országok agráriumához képest. A magyar földek ráadásul sokkal jobb minőségűek mint a határokon túliak.

Szanyi szerint földügyben "több az érzelem, mint az értelem". Nyugaton sem akar már senki földet vásárolni, mert a föld halott tőke, ezért a bérlet az elterjedt. Jóslata szerint Magyarországon is a bérlet terjed majd el, s ezért nem fognak külföldiek tömegesen magyar földet vásárolni, még akkor sem, ha évek múlva megtehetik. A bérleti díjak viszont akár háromszorosára is felmehetnek.