Haladás az európai védelmi haderő felállítása terén

Anna Lindh svéd külügyminiszter

A tanácskozás mérlegét megvonva Robertson, továbbá az EU képviseletében Anna Lindh svéd külügyminiszter, valamint a Macedóniában sikerrel közvetítő Javier Solana, az unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője úgy értékelte, hogy a NATO és az EU közös erőfeszítéseinek eredményeként reménykeltőbb a helyzet Macedóniában és Dél-Szerbiában, bár a tartós béke és stabilitás megteremtése érdekében további nemzetközi közreműködésre van szükség.

Haladás az önálló európai védelmi haderő terén

Az önálló európai védelem megteremtésével kapcsolatban Robertson és Lindh asszony egyformán haladásról beszélt, részleteket azonban nem ismertettek. A NATO-főtitkár derűlátónak mondta magát a gyorsan bevethető európai haderő felállítását akadályozó török magatartás megváltozását illetően.

Ankara akadékoskodik Ankara - miközben nem tagja az EU-nak, bár az szeretne lenni - azt akarja elérni, hogy megfigyelőként ott lehessen az unió biztonságpolitikai testületében, sőt, szavazati jogot kapjon, amennyiben a török érdekeket közvetlenül érintő kérdésről van szó. Az utóbbi ugyanis azt jelentené, hogy mivel az unióban a döntések egyhangúlag születnek, Törökország valójában de facto vétójogra tenne szert. Ankara más szóval arra használja fel NATO-tagságát, hogy mintegy résztagságot szerezzen az Európai Unióban, ami az EU tagállamai számára nem fogadható el. Ugyanakkor Törökország számára a vétójog azért is olyan fontos, mert jól össze lehet kötni a ciprusi kérdéssel, míg Athén az EU egész bővítését leblokkolja, ha Ciprus görög része nincs az első csoportban. Másrészt az unió csak nagyon visszafogottan szállhat szembe Ankarával, hiszen a 17 bevetési terv közül 13 Törökországgal szomszédos államokra vonatkozik, s ha Irakról, Szíriáról vagy a Kaukázusról van szó, érthető a törökök aggodalma, hogy úgy kerülnek a konfliktusokba, hogy a döntésekben még csak részt sem vehetnek.

Az ezzel kapcsolatos tárgyalások folytatódnak - mondta Solana, és meggyőződését fejezte ki, hogy a problémát a nem oly távoli jövőben sikerül megoldani. A svéd külügyminiszter szerint is haladást értek el az ügyben.

A két szervezet első közös külügyminiszteri értekezletével kapcsolatos "történelmi" jelzőt Robertson azzal egészítette ki, hogy ez az intézményi forma megfelelő jövő előtt áll, azaz az ilyen jellegű párbeszéd folytatódik. Úgy vélekedett, hogy a NATO és az Európai Unió kiegészíti egymást, s ezt a hatékony együttműködést ki kell használni a különböző biztonsági kihívásokra való eredményes reagálás érdekében. Az eddigi eredményeket szavai szerint Macedónia és Dél-Szerbia példája igazolja. A tanácskozásról kiadott rövid közös nyilatkozat a Balkánt említi a jövőbeni gyakorlati együttműködés legégetőbb és legfontosabb területeként.

Orbán az amerikai külügyminiszterrel tárgyalt

Az értekezlet résztvevői közül Orbán Viktor miniszterelnök kétoldalú megbeszélést folytatott Colin Powell amerikai külügyminiszterrel. A találkozó után mindketten hangsúlyozták, hogy stratégiai kérdésekben teljes az egyetértés Magyarország és az Egyesült Államok között.

Powell-Ivanov: csúcs lesz

Az amerikai külügyminiszter kétoldalú megbeszélést folytatott szerda délelőtt orosz kollégájával, Igor Ivanovval is. A találkozón elsősorban az orosz és az amerikai elnök június 16-ai ljubljanai találkozóját készítették elő, de szóba került a Közel-Keleten, illetve a Balkánon kialakult helyzet is.

Az orosz-amerikai csúcstalálkozóról szólva Ivanov közölte: az széles témákat ölel majd fel, napirendjén a kétoldalú, illetve a nemzetközi kapcsolatok fő kérdései fognak szerepelni. Úgy vélekedett, hogy a két államfő találkozója lendületet adhat az orosz-amerikai kapcsolatoknak az együttműködés minden terén.