Barbara, Borbála
-6 °C
3 °C

Eutanázia: nem alkotmányellenes a jelenlegi helyzet

2003.04.28. 10:07
A gyógyíthatatlan betegek orvosi ellátásának visszautasítása, a hatályos jogi szabályozás szerint, nem alkotmányellenes - tartalmazza az Alkotmánybíróság hétfői ítélete. Az orvos azonban nem segítheti halálba "méltányossági öléssel" a beteget. Az ügyben az első beadvány tíz évvel ezelőtt született, amikor egy asszony saját kezével küldte halálba beteg gyermekét. Európában csak Belgiumban és Hollandiában törvényes az eutanázia.
Nem alkotmányellenes a gyógyíthatatlan betegek tekintetében az orvosi ellátás visszautasításának hatályos jogi szabályozása, az Országgyűlésnek pedig nincs törvényalkotási kötelezettsége az eutanáziával kapcsolatban - tartalmazza az Alkotmánybíróság hétfőn Budapesten nyilvánosan kihirdetett határozata.

A passzív eutanázia engedélyezett
"A passzív eutanázia továbbra is engedélyezett, vagyis a betegnek joga van az életmentő beavatkozás megtagadására" - értelmezte az Indexnek az Alkotmánybíróság hétfői ítéletét Lövétei István alkotmányjogász. A halálba segíteni azonban továbbra sem lehet a gyógyíthatatlan betegeket. Az aktív eutanáziára csak Belgiumban, Hollandiában és Ausztráliában van példa. Lövétei István azonban óva int attól, hogy ebből egy társadalom fejlettségére következtethetnénk. "Az aktív eutanázia engedélyezése egy társadalomban uralkodó értékrendszer függvénye" - mondta az alkotmányjogász, aki megjegyezte: az eutanázia egy formája volt az is, amikor az ókori Spártában a Taigetoszra tették az életképtelennek ítélt csecsemőket.
Lövétei István szerint újabb, az Alkotmánybírósághoz címzett beadványnak nincs értelme, legfeljebb akkor, ha kicserélődik a testület.

Sólyom először

A testülethez tíz éve benyújtott indítvánnyal először az Alkotmánybíróság akkori elnöke, Sólyom László foglalkozott, de 1998-ig, alkotmánybírói megbízatása megszűnéséig nem került napirendre az eutanázia ügye.

Takács Albert alkotmányjogász, az ombudsman jelenlegi helyettese és Kmetty Ildikó ügyvéd 1993 novemberében azért fordult az Alkotmánybírósághoz a "kegyes halál" kapcsán, mert egy asszony saját kezével segítette halálba gyógyíthatatlan gyermekét, és emiatt az anyát emberölésért elmarasztalta a bíróság. Az anyát végül Göncz Árpád akkori köztársasági elnök 1996-ban kegyelemben részesítette.

Idejétmúlttá váltak

A beadvány az egészségügyről szóló törvény és a Büntető törvénykönyv egyes paragrafusait támadja. Miután 1997-ben új egészségügyi törvény lépett hatályba, a beadvány egyes részei a két jogász szerint is idejétmúlttá váltak, ám az új törvényben is akadt több paragrafus, amelyet kifogásoltak, ezért ismét előterjesztették indítványukat.

Európában csak két országban, Belgiumban és Hollandiában nem büntetik az eutanáziát, míg más államokban jelképes szankciókat szabnak ki a "kegyes halált" választók segítőire. Az AB hétfői állásfoglalásában a nemzetközi tapasztalatokra kitérve, úgy ítélte meg, hogy a kérésben még ebben a két országban sem csillapodtak az alkotmányos viták.

Az eddigi gyakorlattal összhangban

Németh János, az Alkotmánybíróság elnöke a döntés indoklásában leszögezte, hogy a törvénykezés a betegjogok erősítésével 1997 óta lehetőséget nyújt a legmodernebb eszközök használatával folytatott orvosi kezelés ellenére is rövid időn belül halálhoz vezető, gyógyíthatatlan esetekben az orvosi beavatkozás visszautasítására. A beadványtevők további jogosítványokkal kívánták felruházni a betegeket, illetve azt is indítványozták, hogy a súlyos esetekben a beteg beleegyezése nélkül is lehetőség nyíljon a méltányossági ölésre, amelyet a büntető törvényeknek elkülönített esetként kellene minősítenie. Németh János ismertetése szerint az AB emberi méltósághoz való joggal kapcsolatos eddigi gyakorlatát áttekintve jutott arra az álláspontra, hogy elutasítja a kérdésben született összes beadványt.

Az önrendelkezés részben korlátozható

Az egyházak üdvözlik a döntést
A katolikus, a református, és az evangélikus egyaránt üdvözli az Alkotmánybíróság hétfői, az aktív eutanáziával kapcsolatos határozatát, amely szerint nem alkotmányellenes a gyógyíthatatlan betegek tekintetében az orvosi ellátás visszautasításának hatályos jogi szabályozása. Az egyházi vezetők kifejtették, hogy örülnek annak, hogy - bár volt bizonyos társadalmi nyomás az ellenkező döntésre - az Alkotmánybíróság így foglalt állást.

Az AB elnöke által ismertetett indoklás szerint abban az esetben, ha a beteg nem akarja végig élni a gyógyíthatatlan betegségének hátralevő részét, önrendelkezésének joga nem vonható el, de korlátozása az indokoltság alapján mérlegelhető. Az AB álláspontja szerint az orvos aktív részvétele nem tekinthető az önrendelkezési jog olyan részének, amelyet ne vonhatnának el. Az orvos ugyanis a kezelés során a döntés kialakításában is szerepet játszhat. A beteg beleegyezés hiányában történő halálba segítés pedig az AB szerint éppen azt az elemet iktatná ki, amely a beteg önrendelkezési jogát hangsúlyozza. Az egészségügyi törvényben szereplő "rövid idő" meghatározásához pedig az AB álláspontja szerint azért indokolt egy orvos csoport döntése, mert a beteg szubjektív szemszögéből ez gyakran nem ítélhető meg, illetve az eljárások fejlődésével időközben akár elképzelhetővé válhat az adott betegség gyógyítása.

A gyógyíthatatlan betegek meghalhatnak, ha akarnak
Csehák Judit szerint az 1997-es egészségügyi törvény teljes egészében a betegjogok kiterjesztéséről szól, a szakminiszter ezért megnyugtatónak tartja, hogy az Alkotmánybíróság (AB) határozatában nem tartotta alkotmányellenesnek a jogszabály kifogásolt rendelkezéseit.

Az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter szerint sem a vitatott törvény, sem az AB döntése nem az eutanáziáról szól, hanem a betegek önrendelkezési jogáról, arról hogy a gyógyíthatatlanok milyen esetben és feltételekkel utasíthatják vissza az életben tartó beavatkozásokat, ehhez milyen formai, vagy szakmai követelményeknek kell megfelelni.

Nászút ajándékba!

Esküvőt tervez? Tervezzen velünk, nyerjen wellness nászutat!

Év végi utazás

Ajándékozzon utazást, töltse a karácsonyt és a szilvesztert külföldön!